Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/11/646

Brüsszel, 2011. május 26.

Környezetvédelem: 2050-re megháromszorozódhat az erőforrás-felhasználás, ha nem növeljük a hatékonyságot és az újrahasznosítás arányát

Az Európai Bizottság – az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) együttműködésben – a mai napon két fontos jelentést tett közzé, melyek gyökeres változást sürgetnek a szűkös erőforrások felhasználása terén. Az első jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a fémek újrafeldolgozási arányának növelésére még rendkívüli lehetőségek kínálkoznak. Jelenleg mindössze 18 fémfajta újrafeldolgozási aránya haladja meg az 50%-ot, a legtöbb fém esetében ez az arány még az 1%-ot sem éri el. A második jelentés, amelyet a fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-bizottság május 18-i ülésén ismertettek először, külön kihangsúlyozza, hogy csak a gazdasági növekedés és az erőforrás-felhasználás radikális szétválasztásával kerülhetjük el 2050-ben a globális erőforrás-ínséget, és tudományos alapokon nyugvó forgatókönyveket állít fel az erőforrás-felhasználás jövőbeli alakulásáról. A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi testület által készített két jelentés arra szólítja fel a jogalkotókat és a politikai döntéshozókat, hogy találják meg az erőforrás-fogyasztás csökkentésének és az újrafeldolgozási arány növelésének a módját. A dokumentumok a Zöld Héten kerülnek a nyilvánosság elé, az erőforrás-hatékony Európa megteremtésével kapcsolatos, most készülő bizottsági ütemterv előfutáraiként.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A jelentések rámutatnak arra, hogy létszükséglet erőforrás-hatékonyabb gazdaságra váltani. Emellett egyértelműen meghatározzák az előttünk tornyosuló akadályokat, bár abban nem kételkedem, hogy le fogjuk tudni győzni azokat. Az „erőforrás-hatékony Európa megteremtésének ütemterve”, amelynek véglegesítésén jelenleg dolgozik a Bizottság, meghatározza majd az átalakulás menetrendjét, és előkészíti a terepet a további lépésekhez. Szoros párbeszédet kell folytatnunk a tagállamokkal, mivel több területen, így például az adóreformokat és a nem kellően hatékony támogatások felszámolását érintően is fontos döntéseket kell hozniuk. Az újrahasznosítás előtérbe helyezését szintén örvendetesnek értékelem.”

„Korunk nagy kihívása, hogy úgy teremtsünk fenntartható gazdasági növekedést és biztos megélhetést, hogy közben az emberiség ökológiai lábnyomát ne növeljük a végtelenségig – mondta Achim Steiner, az ENSZ főtitkárhelyettese és az UNEP ügyvezető igazgatója. – „A kihívás többek között abban áll, hogy a gazdasági növekedést függetleníteni kell a természeti erőforrások felhasználásától, e nélkül ugyanis nem lehet alacsony szén-dioxid-kibocsátású, hatékony „zöld gazdaságra” átállni. Olyan megfontolt, előretekintő közpolitikákkal kell szabadjára engedni az alkotóvágyat, különösen a technológiai, fiskális és szervezeti újításokat, amelyek egybevágnak a Föld 7 milliárd, sőt 2050-ben már több mint 9 milliárd lakosának életcéljaival, éljenek akár fejlett vagy fejlődő gazdaságban. Európának központi szerep jut az átalakuláshoz vezető partnerségek és együttműködési megállapodások tető alá hozásában, melyek révén mindenki számára igazságos és méltányos hozzáférés biztosítható természeti erőforrásainkhoz.”

A fémek újrafeldolgozása

Jóllehet az ágazat aggasztónak tartja az erőforrások kimerülését és a magas árakat, egyes létfontosságú, csúcstechnológiai alkalmazásokban használt fémeknek ma mégis csak mintegy 1%-át dolgozza fel újra. A többi egyszerű hulladékként végzi a termékek hasznos élettartama végén. A jelentések egyike arra figyelmeztet, hogy ezen a gyakorlaton gyökeresen változtatni kell a jövőben, mert ha így folytatjuk, előfordulhat, hogy egyes létfontosságú, különleges és ritka földfémek lényegében nem állnak majd rendelkezésre a csúcstechnológiai alkalmazásokhoz. Más a helyzet viszont a vas, az acél, a réz, az alumínium, az ólom és az ón esetében, mely fémek újrafeldolgozási aránya, egyes fejlődő országok kivételével, világszerte 25% és 75% között mozog.

Ha a hulladékgyűjtés rendszere és az újrafeldolgozási infrastruktúra – különösen a fejlődő országokban – jóval hatékonyabb lenne és megugrana az újrafeldolgozási arány, azzal millió, ha nem milliárd tonnákkal lehetne csökkenteni az üvegházhatású gázkibocsátást, és rengeteg „zöld munkahelyet” lehetne teremteni. A jelentés szerint a fémek újrafeldolgozása 2–10-szer energiahatékonyabb, mint a nyersércekből olvasztással nyert fémek előállítása.

A különválasztásról szóló jelentés

A természeti erőforrások felhasználásának és a gazdasági növekedés környezeti hatásainak különválasztásáról szóló jelentés megállapításai szerint a jelenlegi ütemben 2050-re minden bizonnyal megháromszorozódik az erőforrás-fogyasztás, vagyis éves szinten 140 milliárd tonnányi ásványi anyagra, ércre, fosszilis tüzelőanyagra és biomasszára lesz szükségünk. Természetesen ez lehetetlen, tehát az egyetlen megoldás az, ha az energiahatékonyságot növelve függetleníteni tudjuk a gazdasági növekedést az erőforrás-fogyasztás ütemétől. A jelentés ehhez három különböző forgatókönyvet javasol: ezek közül a legambiciózusabb a világ fejlett része számára azt a célt tűzi ki, hogy a lakosonkénti jelenlegi évi 16 tonna fogyasztást csökkentsék egyharmadára, a többi ország pedig ne fogyasszon többet a jelenlegi mennyiségnél. Az erőforrás-felhasználás ezzel a 2000. évi szinten maradhatna.

Lásd: http://www.unep.org/resourcepanel/Publications/Decoupling/tabid/56048/Default.aspx

Előzmények: A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport

Az erőforrás-gazdálkodással foglalkozó munkacsoportot azért hozták létre, hogy független tudományos véleményt fogalmazzon meg a természeti erőforrások használatával és azok környezeti hatásával kapcsolatban, és mindezt azon cél szolgálatában, hogy a gazdasági növekedést sikerüljön függetleníteni a környezet rombolásától. A munkacsoport a világ különböző részein tevékenykedő környezetvédelmi szakértők által elért eredményekre támaszkodik. A társelnöki tisztséget Ashok Khosla, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) elnöke és Ernst Ulrich von Weizsäcker, a német szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának korábbi elnöke tölti be.

A teljes jelentés az alábbi internetcímen érhető el:

http://www.unep.org/resourcepanel/


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website