Navigation path

Left navigation

Additional tools

A szellemitulajdon-jogok szabályozásának megújításával a Bizottság új lendületet ad a kreativitásnak és az innovációnak

European Commission - IP/11/630   24/05/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/11/630

Brüsszel, 2011. május 24.

A szellemitulajdon-jogok szabályozásának megújításával a Bizottság új lendületet ad a kreativitásnak és az innovációnak

A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk ezt: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben azonban a technológiai haladás – és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége – gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta ma el a Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját. Azt tűztük ki célul, hogy lehetőséget teremtünk a feltalálóknak, az alkotóknak, a felhasználóknak és a fogyasztóknak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra és új üzleti lehetőségek kiaknázására. Az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek egyfelől az alkotás és az innováció ösztönzése – például az alkotók díjazása és a befektetések biztosítása révén –, másfelől pedig a szellemitulajdon-jog által védett árukhoz és szolgáltatásokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés előmozdítása között. A helyes egyensúly megtalálása jól érzékelhető változást eredményez a vállalkozások (az önállóan tevékenykedő művésztől a nagy gyógyszergyártókig) számára az innovációba való befektetés ösztönzése tekintetében. Ez hozzájárul az EU növekedéséhez és versenyképességéhez, ami az egységes piacon keresztül érvényesül. A fogyasztók szélesebb körben és könnyebben férnek majd hozzá az információkhoz és a kulturális tartalmakhoz, például az online elérhető zenékhez. A stratégia – átfogóan kezelve a szellemitulajdon-jogok kérdéskörét – számos témát érint: a vállalkozások által a találmányaik megvédéséhez szükséges szabadalomtól kezdve egészen az ilyen találmányokkal kapcsolatos visszaéléseknek a kezelésével bezárólag (pl. a hamisítással és a kalózkodással szembeni fellépés megerősítésére vonatkozó, szintén ma elfogadott javaslat által). A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó stratégia első eredményei között szerepel az ún. „árva művek” felhasználásának könnyített engedélyezésére vonatkozó mai javaslat – ami révén egy sor kulturális alkotás elérhetővé válik az interneten –, továbbá a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmével szembeni fellépésre szolgáló vámhatósági intézkedések megerősítéséről szóló új rendelet tervezete.

„A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő szintű egységes piaci védelmének biztosítása kulcsfontosságú az európai gazdaság számára. Az előrehaladás az új ötletek, az új ismeretek függvénye.” – jelentette ki Michel Barnier, a belső piacért felelős biztos. „Senki sem fog az innovációba fektetni, ha a jogokat nem védjük meg. Másrészről a fogyasztóknak és felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani a kulturális tartalmakhoz – például az online elérhető zenékhez – ahhoz, hogy mind az új üzleti modellek, mind a kulturális sokszínűség virágozhassanak. Célunk ma az, hogy e két célkitűzés közötti helyes egyensúlyt a szellemitulajdon-jogok minden vetületében megtaláljuk. A szellemi tulajdon európai keretét úgy kell átalakítanunk, hogy az lehetőségeket teremtsen a vállalatok és az állampolgárok számára, továbbá megfeleljen az online világ és az ötletek globális versenye diktálta követelményeknek.

Algirdas Šemeta, a vámügyekért is felelős biztos szerint: „A vámszervek a határokon megfelelő helyen vannak ahhoz, hogy megvédjék az állampolgárokat és a jogszerűen működő vállalkozásokat. A hamisítással és a kalózkodással szembeni fellépés terén végzett munkájuk rendkívül értékes.” Hozzátette továbbá: „Meggyőződésem, hogy a szellemitulajdon-jogok szilárd alapokon nyugvó szabályozása létfontosságú az európai uniós gazdaság egésze számára. A mai javaslattal a vámszervek fokozottabb védelmet tudnak majd nyújtani a szellemitulajdon-jogoknak és hatékonyabban tudnak majd fellépni a szellemitulajdon-jogot sértő áruk kereskedelmével szemben.”

A szellemitulajdon-jogokról szóló stratégia egy sor rövid- és hosszú távú meghatározó szakpolitikai intézkedést vázol fel többek között az alábbi területeken:

Szabadalmak: a Bizottság már áprilisban bemutatta javaslatait a megerősített együttműködés keretében megvalósuló egységes szabadalmi oltalomra (ld. IP/11/470). Ezzel párhuzamosan folytatódik a klasszikus európai szabadalmakkal és a jövőbeli, egységes joghatással bíró európai szabadalmakkal foglalkozó egységesített és szakosodott szabadalmi bíróság felállítására irányuló munka. Ezzel jelentősen csökkennének a perköltségek és kevesebb időbe telne a szabadalmi jogviták rendezése. A kezdeményezéssel a vállalkozások jogbiztonsága szintén javulna.

Védjegyek: jóllehet a védjegyek bejegyzése majdnem 20 éve harmonizálva van az Európai Unióban és a közösségi védjegyet is megalkották 15 évvel ezelőtt, mégis egyre erősödő igény mutatkozik a még egyszerűbb, hatékonyabb és egységes regisztrációs rendszerek iránt. A Bizottság 2011-ben javaslatokat szándékozik előterjeszteni a védjegyek uniós, illetve tagállami szintű rendszereinek megújítására, és az internet korszakának megfelelő kiigazítására.

Földrajzi jelzések: a földrajzi jelzések kapcsolatot teremtenek a termék minősége és földrajzi származása között. Az EU-ban viszont jelenleg nincs rendszer, amely védelmet biztosítana az olyan nem mezőgazdasági termékeknek, mint a carrarai márvány vagy a solingeni kések. Ennek hiányában az egységes piacon egyenlőtlenek a feltételek. A Bizottság ezért 2011–2012-ben alaposan meg fogja vizsgálni a hatályos tagállami szabályozást, továbbá a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzése által nyújtott védelem lehetséges gazdasági hatásait. Az eredmények függvényében a hatásvizsgálatot jogszabályi javaslatok követhetik.

Több területre vonatkozó felhasználási engedélyek: miközben a szerzői jog tárgyi hatályát sikerült nagy mértékben harmonizálni, a felhasználási engedélyek tekintetében még mindig a nemzeti jog a meghatározó. Az egységes digitális piac szempontjából a felhasználási engedélyezés racionalizálása és a bevételmegosztás a legfontosabb megoldandó problémák közé tartoznak. A Bizottság 2011 második félévében fogja előterjeszteni a szerzői jogok több területre kiterjedő, hatékony kollektív kezelésére vonatkozó javaslatát, különösen a zenei iparág tekintetében. A Bizottság közös szabályokat határoz majd meg az átlátható irányításra és a bevételmegosztásra vonatkozóan is. 2011 második felében a Bizottság konzultációt fog indítani az audiovizuális alkotások online forgalmazásával összefüggő kérdésekről is.

Digitális könyvtárak: a gazdag európai kulturális és intellektuális örökség megőrzésére és terjesztésére szolgáló európai digitális könyvtárak létrehozása kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság fejlődése szempontjából. Ennek elősegítésére a Bizottság ma előterjeszti azt a jogalkotási javaslatát is, amely alapján digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az ún. „árva művek” (azaz az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek bár még mindig szerzői jogi védelem alatt állnak, de amelyek esetében a jogosultak nem ismertek, vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők) – lásd MEMO/11/333. Ezzel párhuzamosan a Bizottság könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.

A szellemitulajdon-jogok megsértése: a hamisítás és a kalózkodás egyre fenyegetőbb veszélyt jelentenek a gazdaság számára. 2005 és 2009 között a feltételezhetően szellemitulajdon-jogot sértő árukkal összefüggésben az EU határainál regisztrált esetek száma 26 704-ről 43 572-re emelkedett. Másrészről a kreatív iparág becslései szerint a kalózkodás csak 2008-ban 10 milliárd EUR bevételkiesést és több mint 185 000 álláshely elvesztését okozta az európai zene- és filmiparnak, a televíziós ágazatnak és a szoftveriparnak. A Bizottság elszánt a területhez kapcsolódó erőfeszítéseinek fokozása iránt. A Bizottság ma bemutatta a hamisítás és a kalózkodás európai megfigyelőközpontjának megerősítésére irányuló rendelettervezetét: a Bizottság által 2009-ben felállított megfigyelőközpont feladatait a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) venné át. Ily módon a megfigyelőközpont fel tudja majd használni a szellemi tulajdonnal kapcsolatban az OHIM-nál felhalmozott szaktudást, valamint a védjegyek és a formatervezési oltalmak terén nyert sokrétű tapasztalatot. A rendelettervezetet a továbbiakban az Európai Parlament és a Tanács fogja megvitatni. Másrészt a Bizottság 2012 tavaszán javaslatot terjeszt majd elő a szellemitulajdon-jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálatára (ld.: IP/04/540). Az irányelv olyan polgári jogi intézkedésekről rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a jogosultak számára, hogy érvényesítsék a szellemi tulajdonhoz fűződő jogaikat, de ezeket ki kell igazítani, különösen a digitális világ kihívásainak megfelelően.

A szellemitulajdon-jogok vámszervek általi érvényesítése: az EU külső határain áthaladó kereskedelmi forgalmat a vámszervek felügyelik: számos különböző okból végeznek ellenőrzéseket és meghatározó szerep jut nekik a szellemitulajdon-jogot sértő áruk kereskedelmével szembeni küzdelemben. A vámszervek csak 2009-ben több mint 40 000 gyanús szállítmányt, 118 millió árucikket tartóztattak fel. Jóllehet a feltartóztatott áruk nagy része hamisított vagy kalóz áru, a vámszervek – egyedülálló helyzetükből fakadóan – a szellemitulajdon-jogok széles körét érvényesíthetik a határokon. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó stratégia részeként a Bizottság új vámügyi rendeletre is javaslatot terjeszt elő a vámhatósági intézkedések jogi keretének megerősítése céljából. A javaslat a hamisított áruk kis tételeinek kereskedelmével is foglalkozik. A postai úton küldött kis tételek túlnyomó többsége internetes értékesítésből származik.

Háttérinformációk

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme az EU gazdaságának egyik sarokköve és kulcsfontosságú tényezője a további növekedésnek. Az uniós országok 10 legértékesebb márkájának értéke 2009-ben a GDP közel 9%-ának felelt meg. A szerzői jogra alapuló kreatív iparágak, mint a szoftveripar, a könyv- és újságkiadás, a zene- és filmipar 2006-ban 3,3%-kal járultak hozzá az EU GDP-jéhez, és mintegy 1,4 millió kkv-t tömörítenek, továbbá 8,5 millió munkahelyet jelentenek. A „tudásalapú gazdasághoz” tartozó iparágakban a foglalkoztatás 1996 és 2006 között 24%-kal emelkedett, szemben a többi iparág 6%-os növekedésével.

A szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatban bővebb információ érhető el az alábbi linken:

http://ec.europa.eu/internal_market/top_layer/index_52_en.htm

Lásd: MEMO/11/332 és MEMO/11/333.

A szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítésével kapcsolatban további információk találhatók az alábbi címen:

http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_controls/counterfeit_piracy/index_en.htm

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó új vámrendelettel kapcsolatban bővebb tájékoztatás érhető el az alábbi címen:

Lásd: MEMO/11/327

http://ec.europa.eu/taxation_customs/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website