Navigation path

Left navigation

Additional tools

Uniós oktatási jelentés: az eredmények biztatók, de a célok eléréséhez további erőfeszítésekre van szükség

European Commission - IP/11/488   19/04/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO HR IS NO TR

IP/11/488

Brüsszel, 2011. április 19.

Uniós oktatási jelentés: az eredmények biztatók, de a célok eléréséhez további erőfeszítésekre van szükség

Brüsszel, április 19. – Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott, az oktatás és képzés terén elért haladásról szóló jelentése alapján az uniós tagállamoknak az elmúlt évtizedben sikerült előrelépést tenniük oktatási rendszereik kulcsfontosságú területein, de a 2010-re elérni kívánt öt referenciaérték közül mindössze egyet tudtak elérni. Megvalósult az EU-nak a matematikából, természettudományokból, technológiából és műszaki tudományokból diplomát szerzők számának növelésére irányuló célkitűzése: 2000 óta 37%-os növekedés következett be, ami jóval túlszárnyalja az eredeti 15%-os célt. Jelentős, de nem elégséges a haladás a lemorzsolódók arányának csökkentése, a felső középfokú oktatást befejezők számának növelése, az olvasási készségek javítása, valamint az oktatásban és képzésben részt vevő felnőttek hányadának növelése terén. Az egyes országokra vonatkozó részletes adatokat a melléklet tartalmazza. A foglalkoztatást és a növekedést célzó Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy a lemorzsolódók aránya 10% alá csökkenjen, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma pedig legalább 40%-ra növekedjen.

Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a többnyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos a következőket mondta: „Jó hír, hogy a képzettségi szint jelentősen növekedett Európában. Több fiatal szerez középfokú végzettséget és felsőfokú diplomát, mint tíz évvel ezelőtt. De a lemorzsolódók problémája továbbra is fennáll: az Európai Unióban hét fiatal közül egyet érint, öt tizenöt éves tanuló közül egy pedig továbbra is olvasási nehézségekkel küzd. Az oktatás és képzés ezért szerepel az Európa 2020 alapvető célkitűzései között. További erőfeszítésekre van szükség a tagállamok részéről ahhoz, hogy elérjük közösen kitűzött európai céljainkat.”

A biztos nyomatékosan felszólította a tagállamokat arra, hogy a gazdasági válság okozta nehézségek ellenére oktatási költségvetésüket ne csökkentsék. „Az oktatásra fordított kiadások kiváló befektetések a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés terén, melyek hosszú távon megtérülnek. A költségvetési szigorítások idején azonban azt is biztosítanunk kell, hogy az erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használják fel” – tette hozzá.

Öt oktatási referenciaérték 2020-ra

2009-ben az EU oktatási miniszterei öt olyan oktatási és képzési referenciaértékben állapodtak meg, amelyet 2020-ra el kell érni:

  • az oktatásból és képzésből lemorzsolódók arányát 10% alá kell csökkenteni (a jelenlegi 14,4%-os értékből kiindulva ez azt jelentené, hogy legalább 1,7 millióval csökkenne azoknak a száma, akik végzettség megszerzése nélkül kimaradnak az iskolából vagy képzésből);

  • legalább 40%-ra kell növelni a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 évesek arányát (a jelenlegi 32,3% alapján ez azt jelentené, hogy a diplomások száma további 2,6 millióval nőne);

  • a 4 év és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95%-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben (az arány jelenleg 92,3%; e cél elérésével több mint 250 000 gyermekkel több venne részt a kisgyermekkori nevelésben);

  • a nem megfelelő olvasási, matematikai és természettudományos készségekkel rendelkező 15 évesek arányát 15% alá kell csökkenteni (e három területen jelenleg 20% körüli ez az arány. E cél elérésével a rosszul teljesítők száma 250 000-rel csökkenne);

  • legalább 15%-ra kell növelni azoknak a felnőtteknek (a 25–65 évesek) számát, akik részt vesznek egész életen át tartó tanulási programokban (a jelenlegi arány 9,3%. E célkitűzés megvalósulásával 15 millióval több felnőtt venne részt az oktatásban és képzésben).

Éves jelentés a referenciaértékek elérése érdekében tett előrelépésekről

A Bizottság a mutatókról és referenciaértékekről szóló éves jelentésében elemzi a tagállamoknak az ismertetett célértékekhez viszonyított teljesítményét, és azt is megvizsgálja, hogy a tagállamok milyen eredményt értek el a 2010-re kitűzött, korábbi referenciaértékek terén.

A legfontosabb eredmények

  • A 2020-ra kitűzött referenciaértékek: Jóllehet korai még pontos előrejelzéseket adni, a korábbi tendenciák alapján a 2020-ra meghatározott referenciaértékek többsége várhatóan megvalósulhat, ha a tagállamok továbbra is prioritásként kezelik ezeket, és hatékony beruházásokat hajtanak végre az oktatás és képzés területén. Ez mindenekelőtt két kiemelt oktatási cél, a lemorzsolódók és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők esetében érvényesülne.

  • A 2010-re szóló referenciaértékek: Az uniós országok előrelépést értek el, de a kitűzött célt csak a matematika, a természettudományok, a technológia és a műszaki tudományok terén felsőfokú végzettséget szerzők tekintetében sikerült elérni. (A 2010-re vonatkozó részletes adatok jövő év elején válnak elérhetővé.)

  • Részvétel és végzettség: 2000 óta az oktatásban való részvétel aránya és a felnőttek képzettségi szintje egyaránt nőtt. A iskola előtti nevelésben részt vevő gyermekek hányadában szintén növekedés volt megfigyelhető.

  • A nemek közötti különbségek továbbra is jelentősek mind a teljesítmény, mind a tantárgyválasztás terén. A lányok olvasási készségei például jobbak, míg a legtöbb lemorzsolódó a fiúk közül kerül ki. A matematika, a természettudományok, a technológia és a műszaki tudományok terén felsőfokú végzettséget szerzők között pedig több a férfi.

A valamennyi uniós tagállamra, továbbá Horvátországra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Izlandra, Törökországra, Norvégiára és Liechtensteinre kiterjedő jelentés áttekintéseket és részletes statisztikákat tartalmaz, kiemelve, mely országok teljesítenek az uniós átlagnál jobban vagy rosszabbul, illetve melyek zárkóztak fel vagy maradtak le a többi országhoz viszonyítva.

A következő lépések

Az elkövetkező hetekben a tagállamok benyújtják nemzeti reformprogramjukat a Bizottságnak, melyben meghatározzák a lemorzsolódókra és a felsőfokú diplomát szerzőkre vonatkozó nemzeti célszámokat, valamint azt, hogy miként tervezik elérni a kitűzött célokat. A Bizottság a közeljövőben benyújtja a foglalkoztathatóság és a tanulmányi mobilitás tekintetében javasolt új referenciaértékeket.

További információk:

Link to MEMO/11/253

A Bizottság jelentése: Előrelépés a lisszaboni célok megvalósításában az oktatás és képzés területén. 2010. évi mutatók és referenciaértékek (2010. november)

Tájékoztató füzet: Oktatáspolitikai referenciaértékek Európában [országokra lebontott adatokkal]

Európai Bizottság: Európai stratégia és együttműködés az oktatás és a képzés területén

MELLÉKLET

A 2010-es referenciaértékek elérése terén bekövetkezett haladás, 2000–2009

A 2020-as oktatási referenciaértékek elérése terén bekövetkezett haladás, 2000–2009

1. Általános iskola előtti részvétel

2020-ra szóló referenciaérték: 2020-ra a 4 éves kor és az iskolaköteles kor közötti gyermekek legalább 95%-ának részt kell vennie a kisgyermekkori nevelésben.

Tendenciák: Az általános iskola előtti részvétel 2000 óta több mint 6 százalékponttal nőtt. A részvételi arány Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban a legmagasabb.

A legjobb eredmények az Unióban: Belgium, Franciaország, Hollandia.

2000

2007

2008

EU 27

85.6

90.7

92.3

Belgium

99.1

99.7

99.5

Bulgaria

73.4

79.8

78.4

Czech Rep.

90.0

92.6

90.9

Denmark

95.7

92.7

91.8

Germany

82.6

94.5

95.6

Estonia

87.0

93.6

95.1

Ireland

74.6

71.7

72.0

Greece

69.3

68.2

:

Spain

100

98.1

99.0

France

100

100

100

Italy

100

99.3

98.8

Cyprus

64.7

84.7

88.5

Latvia

65.4

88.2

88.9

Lithuania

60.6

76.6

77.8

Luxembourg

94.7

93.9

94.3

Hungary

93.9

95.1

94.6

Malta

100

98.8

97.8

Netherlands

99.5

98.9

99.5

Austria

84.6

88.8

90.3

Poland

58.3

66.8

67.5

Portugal

78.9

86.7

87.0

Romania

67.6

81.8

82.8

Slovenia

85.2

89.2

90.4

Slovakia

76.1

79.4

79.1

Finland

55.2

69.8

70.9

Sweden

83.6

94.0

94.6

UK

100

90.7

97.3

Croatia

:

65.2

68.0

Iceland

91.8

95.4

96.2

MK*

17.4

26.1

28.5

Turkey

11.6

26.7

34.4

Liechtenstein

69.3

84.5

83.2

Norway

79.7

94.3

95.6

Forrás: Eurostat (munkaerő-felmérés): a legjobb és legrosszabb teljesítmények, b = idősortörés, p = ideiglenes. (01) = 2001. (02) = 2002.

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

2. Gyengén teljesítők

A 2010-re/2020-ra szóló referenciaértékek: 2010-re az olvasási nehézségekkel küzdők arányát 20%-kal (17%-ra) kell csökkenteni. 2020-ra az olvasás, a matematika és a természettudományok terén gyengén teljesítők arányának 15% alá kell csökkennie.

Tendenciák: Az EU-ban (18 ország vonatkozásában állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok) 2009-ben az olvasási nehézségekkel küzdők aránya 21,3%-ról 20%-ra csökkent (lányok: 13,3%, fiúk: 26,6%).

A legjobb eredmények az Unióban: Finnország, Hollandia és Észtország.

2000

2006

2009

EU (18)

21.3

24.1

20.0

Belgium

19.0

19.4

17.7

Bulgaria

40.3

51.1

41.0

Czech Rep.

17.5

24.8

23.1

Denmark

17.9

16.0

15.2

Germany

22.6

20.0

18.5

Estonia

:

13.6

13.3

Ireland

11.0

12.1

17.2

Greece

24.4

27.7

21.3

Spain

16.3

25.7

19.6

France

15.2

21.7

19.8

Italy

18.9

26.4

21.0

Cyprus

:

:

:

Latvia

30.1

21.2

17.6

Lithuania

:

25.7

24.3

Luxembourg

(35.1)

22.9

26.0

Hungary

22.7

20.6

17.6

Malta

:

:

:

Netherlands

(9.5)

15.1

14.3

Austria

19.3

21.5

27.5

Poland

23.2

16.2

15.0

Portugal

26.3

24.9

17.6

Romania

41.3

53.5

40.4

Slovenia

:

16.5

21.2

Slovakia

:

27.8

22.3

Finland

7.0

4.8

8.1

Sweden

12.6

15.3

17.4

UK

(12.8)

19.0

18.4

Croatia

:

21.5

22.5

Iceland

14.5

20.5

16.8

Turkey

:

32.2

24.5

Liechtenstein

22.1

14.3

15.6

Norway

17.5

22.4

14.9

Forrás: OECD (PISA): a legjobb és legrosszabb teljesítmények, ( ) = nem összehasonlítható.

Ciprus és Málta nem vett részt a felmérésben. Uniós eredmények: 18 ország vonatkozásában összehasonlítható adatokkal.

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

3. Iskolából lemorzsolódók

A 2010-re/2020-ra szóló referenciaértékek (egyúttal az EU 2020 stratégia kiemelt célja): 2010-re/2020-ra el kell érni, hogy az iskolából lemorzsolódók aránya legfeljebb 10% legyen.

Tendenciák: Az EU 27-ben a lemorzsolódók aránya (a 18–24 évesek csoportjában) a 2000. évi 17,6%-ról 2009-re 14,4%-ra csökkent (nők: 12,5%, férfiak: 16,3%).

A legjobb eredmények az Unióban: Lengyelország, Cseh Köztársaság és Szlovákia.

2000

2008

2009

EU 27

17.6

14.9

14.4

Belgium

13.8

12.0

11.1

Bulgaria

20.5 (01)

14.8

14.7

Czech Rep.

5.7 (02)

5.6

5.4

Denmark

11.7

11.5

10.6

Germany

14.6

11.8

11.1

Estonia

15.1

14.0

13.9

Ireland

14.6 (02)

11.3

11.3

Greece

18.2

14.8

14.5

Spain

29.1

31.9

31.2

France

13.3

11.9

12.3

Italy

25.1

19.7

19.2

Cyprus

18.5

13.7

11.7

Latvia

16.9(02)

15.5

13.9

Lithuania

16.5

7.4

8.7

Luxembourg

16.8

13.4

7.7

Hungary

13.9

11.7

11.2

Malta

54.2

39

36.8

Netherlands

15.4

11.4

10.9

Austria

10.2

10.1

8.7

Poland

7.4 (01)

5.0

5.3

Portugal

43.6

35.4

31.2

Romania

22.9

15.9

16.6

Slovenia

6.4 (01)

5.1u

5.3u

Slovakia

6.7 (02)

6.0

4.9

Finland

9.0

9.8

9.9

Sweden

7.3

12.2

10.7

UK

18.2

17.0

15.7

Croatia

8.0 (02)

3.7 u

3.9 u

Iceland

29.8

24.4

21.4

MK*

n/a

19.6

16.2

Turkey

59.3

45.5

44.3

Norway

12.9

17.0

17.6

Forrás: Eurostat (munkaerő-felmérés): a legjobb és legrosszabb teljesítmények, b = idősortörés, p = ideiglenes, u = megbízhatatlan, (01) = 2001. (02)= 2002.

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

4. Az elért képzettségi szint a fiatalok körében

2010-re szóló referenciaérték: 2010-re az EU-ban a 22 évesek legalább 80%-a rendelkezzen felső középfokú végzettséggel.

Tendenciák: 2000 óta a felső középfokú oktatásban végzettséget szerzők aránya az EU-ban kismértékben nőtt:: a 20–24 évesek körében 76,6%-ról (2000) 78,6%-ra (2009) emelkedett (nők: 81,4%, férfiak: 75,9%).

A legjobb eredmények az Unióban: Szlovákia, Cseh Köztársaság és Lengyelország.

2000

2008

2009

EU 27

76.6

78.4

78.6

Belgium

81.7

82.2

83.3

Bulgaria

75.2

83.7

83.7

Czech Rep.

91.2

91.6

91.9

Denmark

72.0

71.0

70.1

Germany

74.7

74.1

73.7

Estonia

79.0

82.2

82.3

Ireland

82.6

87.7

87.0

Greece

79.2

82.1

82.2

Spain

66.0

60.0

59.9

France

81.6

83.4

83.6

Italy

69.4

76.5

76.3

Cyprus

79.0

85.1

87.4

Latvia

76.5

80.0

80.5

Lithuania

78.9

89.1

86.9

Luxembourg

77.5

72.8

76.8

Hungary

83.5

83.6

84.0

Malta

40.9

53.0

52.1

Netherlands

71.9

76.2

76.6

Austria

85.1

84.5

86.0

Poland

88.8

91.3

91.3

Portugal

43.2

54.3

55.5

Romania

76.1

78.3

78.3

Slovenia

88.0

90.2

89.4

Slovakia

94.8

92.3

93.3

Finland

87.7

86.2

85.1

Sweden

85.2

85.6

86.4

UK

76.7

78.2

79.3

Croatia

90.6 (02)

95.4

95.1

Iceland

46.1

53.6

53.6

MK*

n/a

79.7

81.9

Turkey

n/a

48.9

50.0

Norway

95.0

70.1b

69.7

Forrás: Eurostat (munkaerő-felmérés): a legjobb és legrosszabb teljesítmények, b = idősortörés, p = ideiglenes. (01) = 2001. (02)= 2002

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

5. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén felsőfokú diplomát szerzők

2010-re szóló referenciaérték: 2010-re a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén diplomát szerzők számának az EU-ban legalább 15%-kal kell nőnie, miközben a nemek közötti aránytalan megoszlásnak csökkennie kell.

Tendenciák: A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén diplomát szerzők száma 2000 óta fokozatosan, 37,2%-kal nőtt, a nők részaránya pedig 30,7%-ról 2008-ra 32,6%-ra emelkedett.

A legjobb eredmények az Unióban: 2000 óta bekövetkezett növekedés: Portugália, Szlovákia és Cseh Köztársaság.

growth 2000 - 2008

share of females

2000

2008

EU 27

37.2

30.7

32.6

Belgium

20.9

25.0

25.9

Bulgaria

21.8

45.6

37.0

Czech Rep.

141.3

27.0

30.1

Denmark

14.3

28.5

36.4

Germany

53.5

21.6

31.1

Estonia

57.1

35.7

42.1

Ireland

1.0

37.9

30.4

Greece

26.5*

:

41.9

Spain

14.8

31.5

30.2

France

5.4

30.8

28.2

Italy

62.9

36.6

38.4

Cyprus

58.3

31.0

37.4

Latvia

11.5*

31.4

32.2

Lithuania

36.4

35.9

33.5

Luxembourg

:

:

48.2

Hungary

18.9

22.6

25.7

Malta

33.9*

26.3

28.4

Netherlands

39.3

17.6

18.9

Austria

66.4

19.9

24.2

Poland

100.0

35.9

40.3

Portugal

193.2

41.9

34.1

Romania

89.1*

35.1

43.1

Slovenia

16.0

22.8

26.5

Slovakia

185.8

30.1

36.8

Finland

59.5

27.3

33.1

Sweden

13.3

32.1

33.4

UK

17.8

32.1

31.2

Croatia

81.7*

:

33.2

Iceland

39.9

37.9

n/a

MK*

68.0

41.6

42.8

Turkey

70.8

31.1

30.6

Liechtenstein

41.1*

:

25.8

Norway

11.0

26.8

29.6

Forrás: Eurostat (UOE). *= a rendelkezésre álló évek alapján extrapolált összesített növekedés.

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

6. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők

2020-ra szóló referenciaérték (egyúttal az EU 2020 stratégia kiemelt célja): 2020-ra a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának el kell érnie legalább a 40%-ot.

Tendenciák: A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30–34 évesek csoportjában a 2000. évi 22,4%-ról 2009-re 32,3%-ra nőtt (nők: 35,7%, férfiak: 28,9%), azaz csaknem 10 százalékponttal emelkedett.

A legjobb eredmények az Unióban: Írország, Dánia és Luxembourg

2000

2008

2009

EU 27

22.4

31.1

32.3

Belgium

35.2

42.9

42.0

Bulgaria

19.5

27.1

27.9

Czech Rep.

13.7

15.4

17.5

Denmark

32.1

46.3

48.1

Germany

25.7

27.7

29.4

Estonia

30.8

34.1

35.9

Ireland

27.5

46.1

49.0

Greece

25.4

25.6

26.5

Spain

29.2

39.8

39.4

France

27.4

41.3

43.3

Italy

11.6

19.2

19.0

Cyprus

31.1

47.1

44.7

Latvia

18.6

27.0

30.1

Lithuania

42.6

39.9

40.6

Luxembourg

21.2

39.8

46.6p p p

Hungary

14.8

22.4

23.9

Malta

7.4

21.0p

21.1p

Netherlands

26.5

40.2

40.5

Austria

:

22.2

23.5

Poland

12.5

29.7

32.8

Portugal

11.3

21.6

21.1

Romania

8.9

16.0

16.8

Slovenia

18.5

30.9

31.6

Slovakia

10.6

15.8

17.6

Finland

40.3

45.7

45.9

Sweden

31.8

42.0p

43.9p

UK

29.0

39.7

41.5

Croatia

16.2(02)

18.5u

20.5u

Iceland

32.6

38.3

41.8

MK*

:

12.4

14.3

Turkey

:

13.0

14.7

Norway

37.3

46.2

47.0

Forrás: Eurostat (UOE), (02) = 2002.

*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, u = megbízhatatlan adat

7. Egész életen át tartó tanulási programokban való részvétel felnőtteknél

A 2010-re/2020-ra szóló referenciaértékek: Az uniós átlagot véve a munkaképes korú lakosság körében 2010-re az egész életen át tartó tanulási programokban részt vevők arányának legalább a 12,5%-ot el kell érnie, 2020-ra pedig ezt az arányt 15%-ra kell növelni.

Tendenciák: Az uniós átlagot nézve a részvétel a 2000. évi 7,1%-ról 2009-re 9,3%-ra nőtt (25–64 évesek csoportja; férfiak: 8,5%, nők: 10,2%). E növekedés jelentős része ugyanakkor a 2003-ból származó idősortörés következménye. 2005 óta kismértékben csökkent a részvétel.

A legjobb eredmények az Unióban: Dánia, Svédország és Finnország

2005

2008

2009

EU 25

9.8

9.5

9.3

Belgium

8.3

6.8

6.8

Bulgaria

1.3

1.4

1.4

Czech Rep.

5.6

7.8 p

6.8

Denmark

27.4

30.2

31.6

Germany

7.7

7.9

7.8

Estonia

5.9

9.8 p

10.5

Ireland

7.4

7.1

6.3

Greece

1.9

2.9

3.3

Spain

10.5

10.4

10.4

France

7.1

7.3

6.0

Italy

5.8

6.3

6.0

Cyprus

5.9

8.5

7.8

Latvia

7.9

6.8

5.3

Lithuania

6.0

4.9

4.5

Luxembourg

8.5

8.5

13.4 p

Hungary

3.9

3.1

2.7

Malta

5.3

6.2

5.8 p

Netherlands

15.9

17.0

17.0

Austria

12.9

13.2

13.8

Poland

4.9

4.7

4.7

Portugal

4.1

5.3 p

6.5

Romania

1.6

1.5

1.5

Slovenia

15.3

13.9

14.6

Slovakia

4.6

3.3

2.8

Finland

22.5

23.1

22.1

Sweden

17.4 p

22.2 b

22.2 p

UK

27.6

19.9 b

20.1

Croatia

2.1

2.2

2.3

Iceland

25.7

25.1

25.1

MK*

:

2.5

3.3

Turkey

1.9

1.8

2.3

Norway

17.8

19.3

18.1

Forrás: Eurostat (munkaerő-felmérés): a legjobb és legrosszabb teljesítmények, b = idősortörés, p = ideiglenes.
*MK = Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website