Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Autres langues disponibles: FR EN DE CS SK SL BG RO

IP/11/472

Brüsszel, 2011. április 13

A Bizottság örömmel értesült róla, hogy a Tanács jóváhagyta a Duna régióra vonatkozó európai uniós stratégiát

A 27 tagállam miniszterei a mai napon Luxemburgban jóváhagyták az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját, amelyet tavaly decemberben fogadott el a Bizottság (IP/10/1687). Már zajlanak a stratégia gyakorlati megvalósításának előkészületei. Hozzávetőleg 200 kiemelt fontosságú fellépés fog hozzájárulni a területben rejlő óriási gazdasági lehetőségek továbbfejlesztéséhez és a régió környezeti feltételeinek javításához.

A Luxemburgban tartott találkozó egyik résztvevője, Johannes Hahn, regionális politikáért felelős biztos az eseményről a következőket nyilatkozta: „A mai aláírásokkal fontos mérföldkőhöz érkeztünk. Most már a Duna régióban érintett országokra, régiókra és érdekeltekre vár a feladat, hogy a stratégia megvalósításán munkálkodjanak, aminek minél hamarabb meg kell kezdődnie. Terveink szerint 2020-ra a Duna régió az ott élők számára jobb életminőséget, több gazdasági lehetőséget fog kínálni, több lesz a munkahelyteremtésre képes innovatív cég, jobbak a környezeti feltételek és élénkebb a kulturális párbeszéd. A Duna régió sikere hozzá fog járulni Európa egészének gazdagodásához.”

Mivel a Duna régió az EU teljes lakosságának egyötödét érinti (százmilliós népességgel), igen fontos szerepet tölt be az Unió egészének jóléte tekintetében is. A régióban felmerülő nehézségek nagy része nem csak országhatárokon belül jelentkezik: az árvíz, a közlekedési és energiahálózatok összekapcsolása, a környezetvédelem és a biztonság mind-mind egységes megközelítést kíván.

A stratégia elsősorban 14 országot érint, amelyek közül 8 uniós tagállam (Németország, Ausztria, Magyarország, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Bulgária és Románia) 6 pedig nem tagállam (Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova). A fellépések és projektek megvalósításában és a kitűzött célok elérésében a civil társadalmat képviselő szervezetek és magáncégek is részt vesznek.

A stratégia új munkamódszerként makroregionális megközelítést alkalmaz, mint ahogyan az a Balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia jellemzője is volt. A módszer újdonsága abban rejlik, ahogyan a résztvevő országok a közös célok kitűzése, a finanszírozások és a célok megvalósítása érdekében végzett közös munka terén együttműködnek, a Bizottság pedig a koordináció terén tölt be vezető szerepet.

A stratégia négy alapvető pillérre épül:

  • A Duna régió összekapcsolása a többi régióval (a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása). E körbe tartozik például: a hajóroncsok és más szemét eltávolítása a folyómederből; multimodális terminálok kialakítása a folyami kikötőkben, hogy a belvízi hajóutak, valamint a vasúti és a közúti közlekedés összekapcsolódhasson; a Párizst Stuttgarton, Ulmon, Münchenen, Bécsen és Pozsonyon keresztül Budapesttel összekötő Magistrale vasúti tengely befejezése; a Biomassza projekt, amelynek a megújuló energiák fellendítése a célja; több országon átmenő, Duna menti vasúti-kerékpáros-hajós turistautak stb.

  • A környezet védelme a Duna régióban (a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése). Ilyen projekt például: a tápanyagoknak a Dunában tartása érdekében védelmi sávok kiépítése, a Kék Duna együttműködési projekt keretében a települési szennyvíz kezelése, a gyógyszermaradványok csökkentése a vízben, az árvízvédelem szintjének javítása érdekében a vizes élőhelyek helyreállítása, a védett területek hálózatának kialakítása stb.

  • Jólét teremtése a Duna régióban (a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés). Erre közös kutatóközpontok létrehozásával, a szakoktatás és a szakképzés terén szervezett közös programok indításával, az e‑kormányzati és az e‑egészségügyi szolgáltatásoknak a polgárok számára hasznosabbá tételével, a roma közösségeket támogató kezdeményezések szervezésével fog sor kerülni.

  • A Duna régió megerősítése (az intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). Ezt elősegítő projekt: például az államháztartás irányításának terén képzések szervezése, illetve bevált gyakorlatok cseréje, dunai civil társadalmi fórum létrehozása, területfejlesztésre vonatkozó közös iránymutatások kialakítása.

A stratégia 2010 februárjában indított, széles körű nyilvános konzultáció eredményeként jött létre. A konzultáció során a Bizottság minden érdekelthez el kívánt jutni, hogy összegyűjtse a kérdésről alkotott véleményüket, és ezáltal biztosítsa, hogy a célkitűzések reálisak lesznek és a régió lakóinak valós igényeihez igazodnak.

A fő célkitűzések és projektek, valamint a javasolt határidők egy cselekvési tervben kerültek meghatározásra. Johannes Hahn uniós biztos februárban bejelentette (IP/11/124), hogy mely országok, illetve régiók lesznek az egyes kiemelt kérdések koordinátorai, akik azóta már a megvalósítás előkészítésén munkálkodnak. A Bizottság nyomon követi a stratégia megvalósulásának folyamatát, az első jelentését 2012 végén fogja közzétenni.

További információk:

http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site