Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/11/46

Brüsszel, 2011. január 19.

Az EU elindult az „újrahasznosító társadalommá válás” útján, de még számos területen van szükség előrelépésre

Az Európai Bizottság a mai napon jelentést tett közzé a tagállamoknak a hulladékképződés megakadályozása és a hulladékok újrahasznosítása terén felmutatott teljesítményéről. A jelentés szerint bizonyos tagállamok jelentős előrelépést tettek, de még mindig messze állunk az „újrahasznosító társadalom” hosszú távú céljának eléréséről, hogy ne csak megelőzzük a hulladékképződést, hanem erőforrásként is felhasználjuk azt.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „A régi mobiltelefonom aranyat, platinát, palládiumot és rezet, azaz csupa olyan erőforrást tartalmaz, amelyekből Európában túl kevés van. Egy tonnányi mobiltelefon hozzávetőlegesen 280 gramm aranyat, 140 gramm platinát és palládiumot, valamint közel 70 kiló rezet tartalmaz. Ez nem olyan hulladék, amelyet el kellene temetnünk vagy égetnünk, hanem olyan erőforrást jelent, amelyre jobban oda kellene figyelnünk. Komolyan gondoljuk, hogy Európát az Európa 2020 stratégiában kitűzött céljainknak megfelelően „erőforrás-hatékony” gazdasággá alakítjuk. Ez nem csak a káros környezeti hatások és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről szól, hanem a munkahelyteremtésről is: pusztán az újrahasznosítási ágazatban félmillió új munkahely hozható létre.”

Nagyobb növekedés, kevesebb hulladék

A jelentés szerint a legtöbb tagállamban a keletkező hulladék összmennyisége nő (de legjobb esetben is csak ugyanazon a szinten stabilizálódik), de a hulladékmennyiség növekedésének mértéke alacsonyabb a gazdasági növekedésénél. Az elmúlt 10 év során az egy főre eső kommunális hulladék mértéke 524 kg környékén stabilizálódott, míg a háztartások fogyasztása ugyanezen időszak alatt körülbelül 16%-kal nőtt. Ebből is látható, hogy a hulladék összmennyiségének csökkentése érdekében még rengeteg tennivaló áll előttünk. Az uniós háztartások által megvásárolt élelmiszereknek például 25%-a végzi a szemetesben. E hulladék mintegy 60%-a elkerülhető lenne, ami háztartásonként évi 500 EUR megtakarítást eredményezne1.

Eltérő eredmények – jelentős fejlődési lehetőségek

Az egyes tagállamok között hatalmas különbségek vannak. Az újrahasznosítási arány terén akár 70%-os eltérések is megfigyelhetők. Míg vannak olyan tagállamok, ahol gyakorlatilag eltűntek a szemétlerakók, addig más tagállamokban a hulladék több mint 90%-át továbbra is a földbe temetik. Ez is azt bizonyítja, hogy bőven van még lehetőség az Unióban meghatározott hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási minimumcélok meghaladására. Elő kell segíteni a legjobb teljesítményt mutató tagállamokéhoz hasonló kombinált gazdasági és jogi eszközök bevezetését, beleértve a szemétlerakók betiltását és a gyártói felelősség elvének további hulladékfajtákra vonatkozó érvényesítését az EU területén. Az újrahasznosítás további fokozásához nagyobb összhangra van szükség a termékekre vonatkozó tervezési és hulladékkezelési politikák között. Mivel a nagyratörő újrafeldolgozási és megelőzési célok megvalósítása az egész társadalom részvételét megkövetelik, a jelentés ösztönzi az érdekeltek hatékonyabb bevonását és az említett célok közvéleményben való tudatosítását.

Hatékonyabb jogszabályok – megfelelő jogalkalmazás

A hulladékkal kapcsolatos ügyek még mindig 20%-át teszik ki a környezetvédelmi jogsértéseknek. Ahogy a közelmúltban a magyarországi és olaszországi események is rámutattak, a hulladékokkal kapcsolatos jogszabályok teljes körű alkalmazása alapvető fontosságú a környezet és az emberi élet védelme érdekében.

2010. december 12-ig kellett volna átvenni a hulladékokról szóló új keretirányelvet, de számos EU tagállamban még mindig nem történt meg annak nemzeti jogba történő átültetése. A tagállamoknak két év átmeneti időszak állt rendelkezésre az új irányelv teljesítéséhez szükséges intézkedések bevezetésére. A Bizottságot mindeddig azonban csak kevés tagállam értesítette a jogszabály átültetéséről. A Bizottság szorosan nyomon követi a helyzetet, és szükség esetén fellép az irányelv átültetését elmulasztó tagállamokkal szemben.

Az új irányelv az „életciklus-szemlélet” elve mentén korszerűsíti és egyszerűsíti a hulladékkezelési politikát. Az irányelv kötelező jellegű hulladékhierarchiát vezet be a hulladékkezelési prioritások meghatározásához. A lista első helyén a hulladékképződés megelőzése áll, ezt követi az újrafelhasználás, újrahasznosítás és egyéb visszanyerési műveletek, míg az ártalmatlanítás, beleértve a szemétlerakóban történő elhelyezést is, csak végső esetben alkalmazható. Az irányelv 2013-ig a hulladékkezelési terveik korszerűsítésére és a hulladékképződés megelőzésére szolgáló programok elkészítésére kötelezi a tagállamokat. 2020-ig a kommunális hulladék 50%-át, míg az építési és bontási hulladék 70%-át kell újrahasznosítani.

A következő lépések

A Bizottság továbbra is nyomon követi a hulladékkezeléssel kapcsolatos jogszabályok, beleértve az új hulladékokról szóló keretirányelv nemzeti szintű alkalmazását és végrehajtását. A tagállamok számára ugyanakkor támogatást is biztosít majd a megfelelő stratégiák és szakpolitikák korai szakaszban történő kidolgozásához. A hulladékgazdálkodási politikák további konszolidációja érdekében a Bizottság 2012-ben további javaslatokat fog tenni az ahhoz szükséges konkrét lépések meghatározása érdekében, hogy az EU közelebb kerüljön az erőforrás-hatékony társadalom megvalósításához.

További információk

Az egyes tagállamok részletes eredményeit tartalmazó jelentés és melléklete a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/environment/waste/strategy.htm

1 :

Waste & Resources Action Programme (WRAP) UK study [Víz és erőforrások cselekvési program, az Egyesült Királyságban készült felmérés], 2009. november


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website