Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/11/372

Brüsszel, 2011. március 28.

„Közlekedés 2050”: A Bizottság ambiciózus tervet vázol fel a mobilitás fokozására és a kibocsátások csökkentésére

Az Európai Bizottság a mai napon átfogó stratégiát („Közlekedés 2050”) fogadott el egy olyan, versenyképes közlekedési rendszer kialakítása érdekében, amely fokozza a mobilitást, kulcsfontosságú területeken elhárítja a főbb akadályokat, valamint fellendíti a növekedést és a foglalkoztatást. A javaslatok ezenkívül drámai mértékben csökkentik Európa kőolajimporttól való függőségét, a közlekedés szén-dioxid-kibocsátását pedig 60%-kal mérséklik 2050-ig.

A fenti célok eléréséhez át kell alakítani Európa jelenlegi közlekedési rendszerét. 2050-ig a főbb célok többek között a következők:

  • A városokban ne közlekedjen több, hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsi.

  • a légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, fenntartható üzemanyagok felhasználási mértéke 40% legyen; a hajózásból származó kibocsátások legalább 40%-os csökkentése.

  • A közepes távolságú személy- és áruszállítás 50%-át közutak helyett vasúton vagy vízen kell lebonyolítani.

  • Mindezek együttesen a közlekedésből származó kibocsátásokat 60%-kal csökkentik a század közepére.

Az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas így nyilatkozott: „A »Közlekedés 2050« stratégia egy versenyképes közlekedési ágazat útiterve, amely lehetővé teszi a mobilitás fokozását és a kibocsátások csökkentését. Mindkét célt teljesíteni tudjuk és azokat teljesítenünk is kell. Az a széles körben elterjedt nézet, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez mérsékelni kell a mobilitást, egész egyszerűen nem igaz. A versenyképes közlekedési rendszerek létfontosságúak a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és az emberek mindennapi életminőségének biztosításához, illetve ahhoz, hogy Európa versenyképes maradjon a világban. A mobilitás visszaszorítása megoldásként nem jöhet szóba, de a „minden marad a régiben” opció sem. A közlekedési rendszer kőolajfüggőségét hatékonyságának feláldozása és a mobilitás veszélyeztetése nélkül is fel tudjuk számolni. Van olyan megoldás, amely mindenki számára előnyös lehet.”

Az egységes európai közlekedési térség megvalósításának „Közlekedés 2050” útiterve számos kulcsfontosságú területen célként tűzi ki a főbb akadályok és szűk keresztmetszetek elhárítását. Ezek a területek a következők: közlekedési infrastruktúra és beruházások, innováció és belső piac. A cél egy olyan, egységes európai közlekedési térség létrehozása, amelyben élesebb a verseny és a közlekedési hálózat teljesen integrált. Ez utóbbi összekapcsolja a különféle közlekedési módokat, valamint a személy- és áruszállítás gyakorlatában alapvető változásokat tesz lehetővé. Az útiterv e célból 40 konkrét kezdeményezést terjeszt elő a következő évtizedre.

A „Közlekedés 2050” útiterv a különböző utazási viszonylatok – pl. városi, városközi és távolsági közlekedés – tekintetében különféle célokat határoz meg.

1. Városközi utazás: a közepes távolságú személy- és áruszállítás 50%-át a közutak helyett vasúton vagy vízen kell lebonyolítani.

  • 2050-re a közepes távolságú (körülbelül 300 km-re és annál hosszabb távolságra történő) személyszállítást többségében vasúton kell lebonyolítani.

  • 2030-ra a 300 km-nél nagyobb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia.

  • 2030-ra létre kell hozni a közlekedési folyosók teljesen üzemképes, az egész Európai Unióra kiterjedő törzshálózatát (TEN-T „törzshálózat”), amely rendelkezik a közlekedési módok közötti hatékony váltást biztosító létesítményekkel. A törzshálózatot 2050-re egy színvonalas és nagy kapacitású, megfelelő információs szolgáltatásokkal kiegészített hálózatnak kell felváltania.

  • 2050-re a törzshálózat valamennyi repülőterét be kell kapcsolni a – lehetőleg nagysebességű – vasúti hálózatba; gondoskodni kell valamennyi jelentősebb tengeri kikötő megfelelő összeköttetéséről a vasúti árufuvarozási rendszerrel és – lehetőség szerint – a belvízi utak rendszerével.

  • 2020-ra mind a személy-, mind az áruszállítás tekintetében ki kell alakítani az európai multimodális közlekedési információs, forgalomirányítási és viteldíj-fizetési rendszer keretét.

  • A „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elvének teljes körű alkalmazására és a magánszféra bevonására kell törekedni a piactorzítások kiküszöbölése, a bevételteremtés és a jövőbeli közlekedési beruházások finanszírozásának biztosítása érdekében.

2. A távolsági utazások és az interkontinentális áruszállítás vonatkozásában a légi közlekedés és a hajózás szerepe továbbra is domináns marad. Az újfajta motorok, üzemanyagok és közlekedésirányítási rendszerek fokozni fogják a hatékonyságot és mérsékelni fogják a kibocsátásokat.

  • A légi közlekedésben az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó üzemanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük 2050-re; szintén 2050-re 40%-kal kell csökkenteni a tengeri közlekedésben alkalmazott bunkerolajból származó uniós szén-dioxid-kibocsátásokat.

  • 2020-ig az európai légiforgalmi irányítási rendszer teljes körű korszerűsítése, ami által létrejön az egységes európai égbolt: rövidebb és biztonságosabb, nagyobb kapacitású légi utak. 2020-ig az 58 országot és egymilliárd polgárt egyesítő európai közös légtér létrehozásának befejezése.

  • Az intelligens szárazföldi és vízi forgalomirányítási rendszerek (pl. ERTMS, ITS, RIS, SafeSeaNet and LRIT1) kiépítése.

  • Az európai versenyképesség előmozdítása és az éghajlatváltozással kapcsolatos célok globális szintű megvalósítása érdekében együttműködés a nemzetközi partnerekkel, illetve az olyan nemzetközi szervezetek keretében, mint amilyen a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO).

3. A városi közlekedés vonatkozásában jelentős elmozdulás a környezetkímélőbb gépkocsik és üzemanyagok felé. 2030-ra a hagyományos üzemanyaggal működő autók arányát 50%-kal kell csökkenteni, 2050-re pedig ki kell őket vonni a városi forgalomból.

  • 2030-ig felére kell csökkenteni a „hagyományos üzemanyaggal működő” gépkocsik városi közlekedését; 2050-re ki kell őket vonni a városi forgalomból; 2030-ra a lényegében szén-dioxid-mentes áruszállítás megvalósítása a nagyobb városok központjában.

  • El kell érni, hogy a közúti baleseti halálozás 2050-re szinte nullára csökkenjen. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma. Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen mind a légi-, mind a vasúti, mind a tengeri közlekedés vonatkozásában.

1 :

Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer, intelligens közlekedési rendszerek (a közúti közlekedés tekintetében), folyami információs szolgáltatások, valamint az EU tengeri információs rendszerei, nevezetesen a SafeSeaNet és a hajók nagy távolságból történő azonosítására és nyomon követésérre szolgáló rendszer.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site