Navigation path

Left navigation

Additional tools

Légi közlekedés: a Bizottság jogsértési eljárást indít hat tagállammal szemben Oroszországgal kötött megállapodásaik kapcsán az uniós légitársaságokra vonatkozó egyenlő bánásmód és a szibériai átrepülések összefüggésében

European Commission - IP/11/298   14/03/2011

Other available languages: EN FR DE EL ET LT MT SL

IP/11/298

Brüsszel, 2011. március 14.

Légi közlekedés: a Bizottság jogsértési eljárást indít hat tagállammal szemben Oroszországgal kötött megállapodásaik kapcsán az uniós légitársaságokra vonatkozó egyenlő bánásmód és a szibériai átrepülések összefüggésében

Az Európai Bizottság a mai napon jogsértési eljárást indított Észtország, Görögország, Litvánia, Magyarország, Málta és Szlovénia ellen, és felszólító levél formájában hivatalos tájékoztatást kért az Oroszországgal kötött kétoldalú légi közlekedési megállapodásaikról. A Bizottság szerint félő, hogy a szóban forgó megállapodások gátat szabnak az európai légitársaságokra vonatkozó egyenlő bánásmódnak és azok versenyének, és az uniós trösztellenes szabályokat sértve alapot adnak díjak felszámítására Szibéria átrepüléséért. A Bizottság az elmúlt hónapokban már küldött hasonló felszólító levelet 17 másik tagállamnak. A Bizottság jelenleg a fennmaradó négy tagállam Oroszországgal kötött kétoldalú légi közlekedési megállapodásait is átvilágítja abból a szempontból, hogy összhangban állnak-e az uniós jogszabályokkal. Az a tény, hogy az uniós légitársaságoknak az ázsiai célállomások viszonylatában fizetniük kell Szibéria átrepüléséért, nem csak a jegyárak növekedésében éreztetheti hatását, hanem tisztességtelen versenyt is eredményezhet az unión belüli és kívüli légitársaságok között.

Az Európai Bizottság álláspontja szerint a légi közlekedésről szóló megállapodásoknak nem szabad különbséget tenniük az Európai Unión belüli légitársaságok között, és tiszteletben kell tartaniuk a trösztellenes szabályokat. Ha ez nem teljesül, egyes uniós légitársaságok hátrányba kerülhetnek közvetlen versenytársaikhoz képest, illetve előfordulhat, hogy indokolatlanul többet kell fizetniük bizonyos tételekért, amit azután magasabb viteldíjak formájában átterhelnek az utasokra.

A letelepedés szabadsága

Az uniós tagállamok és a nem uniós országok között létrejött minden kétoldalú légi közlekedési megállapodásba „uniós kijelölési záradékot” kell foglalni, amely kimondja, hogy a megállapodás feltételei a megállapodást aláíró tagállam légitársaságai mellett az Európai Unió összes tagállamának légitársaságaira egyformán alkalmazandók. Ez a záradék az 1990-es évek elején létrehozott egységes európai légi közlekedési piac egyik alapvető vívmánya, amely az Európai Unión belül minden légitársaság számára azonos működési feltételeket garantál. Az „uniós kijelölési záradék” követelményét az Európai Bíróság „nyitott égbolt” ügyekben 2002-ben hozott ítéletei is megerősítették (lásd IP/02/1609). A Bíróság kimondta, hogy a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogszabályokkal (azaz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. cikkével) összeegyeztethetetlen minden olyan légi közlekedési megállapodás, amely csak az aláíró tagállam polgárai számára jár előnyökkel.

A nem uniós országokkal kötött legtöbb megállapodást a tagállamok a Bíróság ezen ítéleteinek megfelelően kiigazították. Oroszország azon kevés államok egyike, amelyek nem tartják tiszteletben az uniós légi fuvarozók megkülönböztetésmentességének követelményét, és kétoldalú megállapodásaikba nem foglalnak „uniós kijelölési záradékot”, amely minden uniós légitársaságra általánosan alkalmazandóvá tenné a megállapodások feltételeit. Ennek pedig súlyos gyakorlati következményei lehetnek: egy másik uniós tagállam légitársasága felett tulajdonjogot szerző légitársaság például azt kockáztatja, hogy adott útvonalakra vonatkozó forgalmi jogait elveszíti.

A Szibéria átrepüléséért felszámolt díjak

Egyes kijelölt uniós légitársaságoknak számos ázsiai célállomás viszonylatában fizetniük kell Szibéria átrepüléséért. Becslések szerint ezek az uniós légitársaságok csak 2008-ban mintegy 420 millió USD összegű díjat róttak le, javarészben közvetlenül az orosz Aeroflot légitársaságnak. A Bizottság ezt aggályosnak tartja, mert ellentétes az uniós trösztellenes jogszabályokkal, ha egy légitársaság közvetlen versenytárssal kényszerül kereskedelmi megállapodást kötni. A Bizottság emellett úgy véli, hogy ez a gyakorlat a nemzetközi jogszabályokkal (a Chicagói Egyezménnyel) sem egyeztethető össze. A kifogásolt kétoldalú megállapodások emellett székhely szerinti országtól függően más-más feltételeket érvényesítenek az uniós légitársaságokra, ami további versenytorzulásokat okoz. Végeredményben fennáll annak a kockázata, hogy emiatt az utasoknak az indokoltnál magasabb viteldíjat kell fizetniük.

A következő lépések

Az érintett tagállamoknak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljanak a felszólító levélre. Ha ezt elmulasztják, a Bizottság indokolással ellátott véleményt intéz hozzájuk, melyben felszólítja őket Oroszországgal kötött kétoldalú légi közlekedési megállapodásaik módosítására.

2010 októberében a Bizottság e tárgyban már küldött felszólító levelet Ausztriának, Finnországnak, Franciaországnak és Németországnak (lásd IP/10/1425), 2011 januárjában Belgiumnak, Dániának, az Egyesült Királyságnak, Hollandiának, Luxemburgnak, Olaszországnak és Svédországnak (lásd IP/11/74), 2011 februárjában pedig Ciprusnak, Írországnak, Lengyelországnak, Portugáliának, Spanyolországnak és Szlovákiának.

A Bizottság most a fennmaradó négy tagállam Oroszországgal kötött kétoldalú légi közlekedési megállapodását is megvizsgálja, hogy felmérje, azok összhangban állnak-e az uniós jogszabályokkal.

Lásd még: MEMO/11/167.

További információk az uniós jogsértési eljárásokkal kapcsolatban a MEMO/11/162 dokumentumban találhatók.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website