Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Közegészségügy: a Bizottság hatékony intézkedésekkel óvja meg a polgárokat a több országot érintő egészségügyi veszélyektől

Brüsszel, 2011. december 8. Annak érdekében, hogy hatékonyabban védje az európaiakat egy sor egészségügyi veszélytől, és egy esetleges válságra tökéletesen koordináltan reagálhasson, az Európai Bizottság jogszabályjavaslatot fogadott ma el a több országot érintő, komoly egészségügyi veszélyek kezeléséről. A közelmúlt válságos helyzetei, mint pl. a 2009-es H1N1-járvány, a 2010-es vulkáni hamufelhő és a 2011-es E. coli-járvány kitörése során szerzett tapasztalatokra építve a Bizottság az ilyen válsághelyzetekre való felkészültség fokozását és a válságok kezelését biztosító eszközök megszilárdítását javasolja. A főbb javasolt intézkedések a következők:

  • a fertőző betegségekre alkalmazott meglévő koordinációs mechanizmust minden biológiai, vegyi vagy környezeti eredetű egészségügyi veszélyre ki kell terjeszteni,

  • meg kell szilárdítani az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szerepét,

  • meg kell erősíteni a válságkezelési felkészültséget, pl. oltóanyagok közös vásárlásának lehetővé tételével,

  • lehetővé kell tenni az „egészségügyi vészhelyzet” európai szintű kihirdetését, hogy ilyen esetben hamarabb hozzá lehessen férni a gyógyszerekhez,

  • ha a válsághelyzet számos halálesettel jár, és a nemzeti intézkedések nem tudják megakadályozni a betegség terjedését, európai szintű vészhelyzeti intézkedéseket kell közösen kidolgozni.

John Dalli egészségügyi és fogyasztópolitikai európai biztos a következőket mondta: „Mai globalizált társadalmunkban, amikor a személyek és áruk folyamatos mozgásban vannak, a betegségek órák leforgása alatt elterjedhetnek Európában és az egész világon. Az Európai Uniónak és tagállamainak ezért tökéletesen koordinált közös fellépésre kell felkészülnie, hogy megakadályozhassa a betegség terjedését. A ma elfogadott javaslat segítségével egész Európában hatékonyan meg tudjuk védeni polgárainkat az egészségügyi veszélyek széles körétől.”

Bizonyos biológiai, vegyi és környezeti tényezők komoly egészségügyi veszélyeket jelenthetnek, amelyek több országot is érintenek. Ezek a veszélyek olyan betegségek formájában jelenhetnek meg, amelyek emberről emberre terjednek – pl. az influenza, az élelmiszer eredetű, illetve a szennyezett víz okozta betegségek, mint a botulizmus, az E. coli-fertőzés –, vagy amelyek szélsőséges időjárási viszonyok, pl. hőhullám vagy hidegfront miatt alakulnak ki. Az Európai Unióban az utóbbi években több ilyen válsághelyzet alakult ki.

A Bizottság javaslata az 1998-ban létrehozott fertőzőbetegség-figyelő és gyorsreagáló rendszerre építve olyan intézkedéseket terjeszt elő, amelyek az EU-ban megerősítik a több tagállamot érintő, komoly veszélyekre adott válaszkészséget.

Előzmények

Az Európai Bizottság az egészségügyi válsághelyzetek kezelésére komoly kapacitásokat fordít, valamint különböző politikákat, mechanizmusokat és eszközöket dolgozott ki a több országot érintő súlyos egészségügyi veszélyek elhárítására. A fenyegetés jellegétől függően a körülményekhez igazított szakpolitikák léptek működésbe, pl. a polgári védelem, a jogérvényesítés vagy a támogatási struktúrák területén.

Mostanáig azonban a több tagállamot érintő, különböző komoly egészségügyi veszélyeket uniós szinten nem kezelték következetesen. A biológiai, vegyi és környezeti eredetű veszélyeket nem kezelik ugyanúgy, mint a fertőző betegségekből adódóakat.

Ez a javaslat a jelenlegi struktúrákra épül, és a következő módon erősíti meg őket:

1. Kiterjeszti a fertőző betegségekre alkalmazott kockázatértékelést és koordinációs mechanizmust minden biológiai, vegyi vagy környezeti eredetű egészségügyi veszélyre.

Ahhoz, hogy egészségügyi válsághelyzetben korlátozni lehessen a veszély terjedését és egészségügyi hatását, valamint hogy a polgárok naprakész információkhoz és tanácsokhoz juthassanak, különösen fontos tudni, hogy milyen jellegű a veszély, hogyan terjed, milyen gyorsan és milyen széles körben. A fertőző betegségek járványügyi felügyeletére már működik egy hálózat, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és a nemzeti hatóságok hoztak létre. Az új javaslattal ez a szakértelem több tagállamot érintő, más súlyos egészségügyi veszély esetén is igénybe vehető. Ha ilyen fenyegetés állna fenn, a hálózatokat ad hoc jelleggel fel lehet állítani, hogy az érintettek információcserét folytathassanak, felmérjék a kockázatokat, és egyesítsék szakértelmüket.

2. Megerősíti az Egészségügyi Biztonsági Bizottság szerepét, hogy hatékonyabban lehessen koordinálni az egészségügyi veszéllyel szembeni intézkedéseket.

2001-ben a terrortámadásokat követően, illetve miután az Egyesült Államokban szándékosan lépfenetoxinokat terjesztettek el, az EU egészségügyi miniszterei létrehozták az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságát. Azóta ez a Bizottság támogatja az uniós szintű közegészségügyi válsághelyzetekre adott válaszok koordinációját: összehangolja a több tagállamok érintő, komoly egészségügyi veszélyek kockázatelemzését és kezelését. A javaslat formálissá teszi az említett bizottságot, és szélesebb körű funkciókkal látja el: e testület feladata például, hogy az egészségügyi biztonsággal kapcsolatos politikai és technikai kérdésekről tanáccsal lássa el a tagállamokat és a Bizottságot.

3. A válsággal szembeni felkészültség megszilárdítása

A válsághelyzetek megszüntetéséhez elengedhetetlen, hogy legyen egy felkészültségi terv a teendőkről. A Bizottság javaslata előírja, hogy minden tagállam a többi tagállammal együttműködve koordinálja nemzeti felkészültségi és reakcióterve kidolgozására, megerősítésére és fenntartására irányuló törekvéseit. Ezekben a tervekben szerepelnek pl. az egészségügyi ellenintézkedések könnyebb igénybevételét elősegítő intézkedések, valamint a más fontos ágazatokkal való koordináció. A tagállamoknak figyelembe kell venniük a Bizottság mint a folyamat koordinátora által előterjesztett iránymutatásokat. Ezek az iránymutatások az egészségügyi intézkedésekre vagy a nyilvánossággal folytatott kommunikációra vonatkozhatnak. A javaslat alapot biztosít az oltóanyagok közös önkéntes vásárlásához és más egészségügyi ellenintézkedéshez is az érdekelt tagállamok számára.

4. Lehetővé teszi „egészségügyi vészhelyzet” európai szintű kihirdetését, hogy ilyen esetben a (válsághelyzet felszámolásához szükséges) gyógyszerekhez hamarabb hozzá lehessen férni.

A javaslat szerint ha egy oltóanyaggal megelőzhető vagy gyógyszeresen kezelhető életveszélyes betegség gyorsan terjed Európában, és az Egészségügyi Világszervezet még nem hirdetett vészhelyzetet, az EU európai egészségügyi vészhelyzetet nyilváníthat ki kizárólag azért, hogy az új gyógyszereket gyorsabban lehessen engedélyezni, vagy egy gyógyszer javallatát meg lehessen változtatni. A jelenlegi uniós jogszabályok értelmében az Európai Bizottságnak meg kell várnia, hogy a WHO minden kontinensen nemzetközi vészhelyzetet hirdessen. Ez a rendelkezés azokra a helyzetekre vonatkozik, amikor egy adott betegség Európában terjed (nem az egész világon), és gyógyszerrel életeket lehet menteni.

5. Európai szintű vészhelyzeti intézkedések

A javaslat értelmében rendkívüli vészhelyzetben, amikor nagy arányú a halálozás vagy a kórházba jutottak száma, és a tagállamok intézkedései nem bizonyulnak elegendőnek a terjedés megfékezésére, a Bizottság európai szintű vészhelyzeti intézkedéseket fogad el, pl. a járvány elkülönítésével vagy a fertőzött polgárok vizsgálatával kapcsolatban.

További információkért látogasson el a következő weboldalra:

http://ec.europa.eu/health/preparedness_response/policy/index_hu.htm

John Dalli biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/dalli/index_en.htm

MEMO/11/884

Kapcsolattartók:

Frédéric Vincent (+32 2 298 71 66)

Aikaterini Apostola (+32 2 298 76 24)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website