Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A forrásbevonás új uniós szabályai: a kkv-kba irányuló kockázatitőke-kihelyezések fellendítése és a hitelhez való hozzáférés könnyítése

Commission Européenne - IP/11/1513   07/12/2011

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A forrásbevonás új uniós szabályai: a kkv-kba irányuló kockázatitőke-kihelyezések fellendítése és a hitelhez való hozzáférés könnyítése

Brüsszel, 2011. december 7. – A finanszírozáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a kkv-k versenyképességének és növekedési lehetőségeinek javítása szempontjából. A mostani, a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönök visszaesése által jellemezhető válság közepette az érintett vállalkozások számára egyre nehezebbé válik a kölcsönökhöz való hozzáférés. Az Európai Bizottság ezért egy uniós cselekvési terv formájában stratégiát vázol fel a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítására, amely az uniós költségvetésből, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtott pénzügyi támogatás növelését, továbbá egy, a kockázatitőke-alapok forgalmazására vonatkozó egységes szabályokat meghatározó rendeletjavaslatot tartalmaz.

Az új rendelettel a kockázati tőkések számára könnyebbé válik az egész Európára kiterjedő, az induló vállalkozások finanszírozását szolgáló forrásbevonás. A megközelítés egyszerű: amennyiben megfelelnek a követelményeknek, a feltételeket teljesítő alapkezelők mindegyike az „európai kockázatitőke-alap” megjelölés alatt gyűjthet forrást az EU egészében. Ezentúl nem kell majd bonyolult, a tagállamok mindegyikében eltérő követelményeknek eleget tenniük. Az egységes szabályoknak köszönhetően a kockázatitőke-alapok potenciálisan több tőkét gyűjthetnek majd és nagyobbá válhatnak.

A múlt héten előterjesztett, a vállalkozások versenyképességéért és a kis- és középvállalkozásokért program (COSME (2014–2020) – IP/11/1476 keretében 1,4 milliárd EUR összegben új pénzügyi garanciákat tartalmazó intézkedések mellett, az Európai Beruházási Bank a 2011-es 10 milliárd EUR körüli szinten fogja tartani a kkv-knak nyújtott hitelezési tevékenységét.

Antonio Tajani, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, az Európai Bizottság alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „A kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése első számú prioritás a válságból való kilábalás érdekében. A cselekvési tervünk külön kiemeli azt, hogy Európának mindent meg kell tennie a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítása érdekében. Meg akarjuk erősíteni a kkv-k számára kidolgozott európai uniós pénzügyi eszközöket, és javítani szeretnénk a kkv-knak a pénzügyi piacokhoz való hozzáférésén.”

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Több kockázati tőkére van szükségünk Európában. A kockázati tőke a jövő Európájának vállalkozásait teremti meg azáltal, hogy segíti a vállalkozásokat az innovatívabbá és versenyképesebbé válás útján. A legígéretesebb induló vállalkozások támogatása érdekében a kockázatitőke-alapoknak nagyobbá, befektetéseiket tekintve pedig diverzifikáltabbá kell válniuk. A ma előterjesztett javaslatok segíteni fogják ennek a kialakulófélben lévő piacnak a fejlődését.”

A kkv-kra vonatkozó cselekvési terv

Európai gazdasági sikere nagyban függ a lehetőségeiket kihasználó kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedésétől. Az elmúlt öt évben a kkv-k a nem pénzügyi gazdaság teljes hozzáadott értékének több mint felét adták, és az új munkahelyek 80%-a is náluk jött létre. Az Európai Bizottság egy cselekvési tervben mutatja be a különböző szakpolitikai eszközöket, amelyekkel könnyebbé kívánja tenni a finanszírozáshoz való hozzáférést Európa 23 millió kkv-ja számára, jelentős mértékben hozzájárulva ezáltal a növekedéshez. A javaslatban szereplő szabályozási és egyéb intézkedések célja a kkv-hitelezés szintjének fenntartása és a kkv-k tőkepiacokhoz való hozzáférésének javítása. Ennek eszközei a kkv-piacok és a kkv-részvények láthatóságának növelése a befektetők körében, illetve a szabályozói és adminisztratív terhek csökkentése.

A kkv-k számára elérhető kockázati tőke

Az induló vállalkozások korai szakaszban történő finanszírozását biztosító kockázati tőke fontos, hosszú távú befektetési forrás a fiatal és innovatív kis- és középvállalkozások számára. Az alapok kis mérete és az a tény, hogy csak kis összegű tőkét tudtak biztosítani, megakadályozta azt, hogy a kockázati tőke jelentősebb szerepet tudjon betölteni az induló vállalkozások finanszírozásában. Ennek következtében a kkv-k továbbra is rövid lejáratú banki kölcsönökre vannak utalva. A mostani válság közepette, amikor is a reálgazdaságnak nyújtott kölcsönök visszaesése tapasztalható, az érintett vállalkozások számára rendkívül nehézzé válhat az ilyen típusú kölcsönökhöz jutás.

A Bizottság tapasztalatai azt mutatják, hogy a hosszú távra befektető kockázati tőkéssel rendelkező vállalatok sikeresebbek, mint azok a vállalatok, amelyek rövid távú banki finanszírozásra kénytelenek támaszkodni. A széles körben elfogadott nézet szerint ez annak a szigorú átvilágítási folyamatnak köszönhető, amelyet a kockázatitőke-alap kezelői egy-egy vállalatba történő befektetést megelőzően elvégeznek. Az átlagos európai kockázatitőke-alap azonban kis méretű és jóval alatta marad a diverzifikált befektetési stratégia folytatásához szükséges méretnek, amely érzékelhető mértékű tőkehozzájárulást tenne lehetővé az egyes vállalatok esetében, és ezáltal valódi hatást érne el. Míg az Európai Unióban az átlagos kockázatitőke-alap megközelítőleg 60 millió EUR-s eszközállománnyal rendelkezik, addig az amerikai megfelelőjének átlagos mérete 130 millió EUR1. Közgazdasági tanulmányok szerint a kockázatitőke-alapok akkor fejthetnek ki érdemi hatást a befektetéseik által érintett iparágban, ha a méretük eléri a megközelítőleg 280 millió EUR-s szintet2. Másrészről az amerikai kockázatitőke-alapok egy-egy projektbe átlagosan 4 millió EUR-t fektettek, míg az európai alapok csak 2 millió EUR-s vállalatonkénti átlagos befektetést tudtak felmutatni. Az Egyesült Államokban a korai szakaszban nyújtott tőkebefektetés vállalatonként átlagosan 2,2 millió EUR-t tett ki, míg az Európai Unióban a korai szakaszban nyújtott tőkehozzájárulás átlagos értéke vállalatonként mindössze 400 000 EUR-nak felelt meg3.

A nagyobb kockázatitőke-alapok nagyobb volumenű elérhető tőkét jelentenek az egyes vállalatok számára, és lehetővé teszik az alapok számára, hogy olyan önálló ágazatokra specializálódjanak, mint az információs technológia, a biotechnológia vagy az egészségügy. Végső soron ez segíteni fogja a kkv-kat abban, hogy javítsák világpiaci versenyképességüket.

Lásd még: MEMO/11/879.

További információk:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/finance/index_en.htm

A kockázati tőkére vonatkozó javaslat fő elemei:

  • A javaslat egységes „szabálykönyvet” határoz meg az „európai kockázatitőke-alap” megjelölés alatt működő alapok forgalmazására vonatkozóan. Az „európai kockázatitőke-alapokat” három alapvető követelmény határozza meg: 1.) A szponzorok által vállalt tőkehozzájárulás 70%-át kkv-kba fekteti. 2.) ezen kkv-k számára tőkefinanszírozást vagy tőkejellegű finanszírozást (azaz „friss tőkét”) nyújt; és 3.) nem alkalmaz tőkeáttételt (azaz az alap nem fektet be több tőkét annál, mint amennyit a befektetők vállaltak, így nem is adósodik el.) Amennyiben az egész EU-ban gyűjtenek forrásokat, a megjelölés alatt működő alapok mindegyike egységes szabályok és minőségi standardok szerint működik (ideértve a befektetők tájékoztatásával kapcsolatos standardokat és a működési követelményeket). Az „egységes szabálykönyv” biztosítani fogja azt, hogy a befektetők pontosan tudják, hogy mire számíthatnak, ha európai kockázatitőke-alapba fektetnek.

  • A javaslat megteremti azon befektetők kategorizálásának egységes rendszerét, akik „európai kockázatitőke-alapokba” fektethetnek. Elfogadható befektető lehet a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004-es irányelv (MIFID – lásd IP/04/546) szerinti hivatásos befektető és bizonyos egyéb szokásos kockázatitőke-befektetők (például magas tőkefedezettel rendelkező magánszemélyek vagy üzleti angyalok). A kockázatitőke-befektetőkre vonatkozó egységes szabályok biztosítani fogják azt, hogy az alapok forgalmazása az említett befektetői kategóriák igényeire legyen szabva.

  • A rendelet a feltételeknek megfelelő alapok összes alapkezelője számára biztosítani fogja az európai forgalmazási engedélyt, amellyel az EU egészében elérhetővé válnak az elfogadható befektetők. Ez jelentős előrelépés a vagyonkezelőkre vonatkozóan hatályban lévő szabályokhoz és különösen az alternatívbefektetésialap-kezelőkről szóló, 2011-es irányelvhez (ABAK-irányelv – lásd MEMO/10/572) képest, hiszen az ABAK-irányelv szerinti engedély csak azon alapkezelők számára elérhető, amelyek esetében a kezelt vagyon meghaladja az 500 millió EUR-t. Másrészt az ABAK-irányelv szabályai által teremtett jogi keret jellemzően a fedezeti alapokra és a magántőke-befektetési társaságokra lett szabva, és kevésbé felel meg a tipikus kockázatitőke-alapnak, amely külön szabályozást igényel.

A következő lépések:

A kockázati tőkéről szóló javaslat az együttdöntési eljárás keretében most megtárgyalás és elfogadás céljából átkerül az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (a tagállamokhoz).

Lásd még: MEMO/11/880.

További információk:

http://ec.europa.eu/internal_market/investment/venture_capital_en.htm

Kapcsolattartók:

Chantal Hughes (+32 2 296 44 50)

Carlo Corazza (+32 2 295 17 52)

Carmel Dunne (+32 2 299 88 94)

Sara Tironi (32 2 299 0403)

1 :

Josh Lerner, Yannis Pierrakis, Liam Collins és Albert Bravo Biosca: „Atlantic Drift - Venture Capital performance in the UK and the US” kutatási jelentés; 2011. június, lásd a 4.1. szakaszt.

2 :

Ugyanaz

3 :

K. Raade és C.T. Machado: „Recent developments in the European private equity markets” Economic papers 319, 2008. április


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site