Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Európa világszintű szerepének megerősítése: a külső tevékenységek 2014–2020 közötti költségvetése az EU kötelezettségvállalásainak teljesítését és a közös értékek előmozdítását célozza

Brüsszel, 2011. december 7. – Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó külső fellépési eszközeinek költségvetéseire vonatkozó javaslatokat. A javaslatban szereplő összegek lehetővé teszik, hogy az Unió eleget tegyen a globális színtéren vállalt felelősségének a szegénység elleni küzdelem, valamint a demokrácia, a béke, a stabilitás és a jólét előmozdítása terén. Az EU számos pénzügyi eszköz révén támogatja majd a fejlődő országokat, az európai szomszédságpolitika partnerországait, valamint az EU-hoz történő csatlakozásra készülő országokat. A Bizottság arra törekszik majd, hogy ott használja fel erőforrásait, ahol azokra a legnagyobb szükség van, és ahol azok a legnagyobb hatást érhetik el. Egyúttal több rugalmasságot is biztosít majd annak érdekében, hogy gyorsan reagálhasson a váratlan eseményekre. E költségvetés azt is lehetővé teszi majd az EU számára, hogy megerősítse a globális színtéren betöltött szerepét, valamint előmozdítsa érdekeit és értékeit.

Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság alelnöke kijelentette: „Európának válságos időkben is kifelé kell tekintenie, és kötelezettségeket kell vállalnia a világban. Biztonságunk és jólétünk attól függ, mi történik határainkon kívül, nem is beszélve saját szomszédságunkról. Az EU kitart a legszegényebb és legsebezhetőbb emberek, a szomszédságunkban zajló politikai átmenetet átélők, valamint az Unióhoz való csatlakozás útján járó országok iránti nemzetközi kötelezettségvállalásai mellett. Ezekkel az új külpolitikai eszközökkel az EU sokkal jobban előmozdíthatja saját alapvető értékeit és érdekeit például az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság területén, egyúttal világszerte jobban hozzájárulhat a szegénység elleni küzdelemhez, a béke megőrzéséhez és a konfliktusok megoldásához is.”

Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos a következőket nyilatkozta: „Az EU a világ legnagyobb donora, és fenn kell tartanunk a szegénység elleni küzdelemben betöltött vezető pozíciónkat. Felmérések szerint a legtöbb európai egyetért azzal, hogy az EU a fejlesztési segélyek növelése révén vállaljon szolidaritást. Ezek a javaslatok lehetővé teszik, hogy az Unió költségvetése a korábbiakhoz hasonló szinten járuljon hozzá az EU azon vállalásához, hogy 2015-ig bruttó nemzeti jövedelmének 0,7%-át fordítja fejlesztési segélyekre. Elismert, hogy az EU érdekeit is szolgálja, ha a világban inkluzívabb és fenntarthatóbb növekedés megy végbe. A mai napon megerősítjük azt is, hogy megváltoznak a feltörekvő országokkal kialakított kapcsolataink, és a segélyek hangsúlya a legszegényebb országok felé tolódik.”

Az új európai szomszédsági és előcsatlakozási eszközök kapcsán Štefan Füle, a bővítésért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos a következőket fűzte hozzá: „Ezek az eszközök lehetővé teszik számunkra, hogy a jövőben még jobban reagálhassunk partnereink szükségleteire és ambícióira. Az új Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és az új Előcsatlakozási Támogatási Eszköz segítségével gyorsabban és rugalmasabb módon támogathatjuk szomszédainkat; nagyobb fokú differenciálásra lesz lehetőség, ösztönzőink a legjobb teljesítményt segítik majd elő. Az eszközök révén az EU egyúttal továbbra is hozzájárul majd a közvetlen szomszédságunkban zajló demokratizálódási folyamatok sikeréhez, erősíti az ott található országok gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint támogatja az uniós tagságra készülő országok reformfolyamatait.

A költségvetési javaslatok alátámasztják a Bizottság „változtatási programjában” megfogalmazott azon új megközelítést, hogy az EU kevesebb ágazatra koncentrálja segélyeit, elősegítve ezáltal a demokráciát, az emberi jogokat és a jó kormányzást, valamint az inkluzív és fenntartható növekedést.

A „differenciálás” új elve szerint az EU több forrást allokál olyan helyekre, ahol nagyobb hatás érhető el: azokba a régiókba és országokba, amelyekben a legnagyobb szükség van rájuk – ideértve a törékeny helyzetű államokat is. Azok az országok, amelyek képesek elegendő erőforrást előteremteni saját fejlődésük biztosításához, a jövőben nem kapnak bilaterális vissza nem fizetendő támogatást, ehelyett a partnerség új formáinak előnyeiből részesülhetnek; a tematikus és regionális programokból továbbra is forrásokhoz jutnak. Mindezt különböző olyan innovatív együttműködési módozatok egészítik majd ki, mint a támogatások és kölcsönök ötvözése.

Az egyik legnagyobb újítást és egyben az egyik alapvető külpolitikai eszközt az új Partnerségi Eszköz jelenti. Ennek célja az EU érdekeinek érvényesítése és előmozdítása, valamint a jelentős globális kihívások kezelése. Az eszközzel az is lehetővé válik az EU számára, hogy a fejlesztési együttműködésen túlmutató kérdéseket is napirendre tűzhessen azokkal az iparosodott országokkal, feltörekvő gazdaságokkal és országokkal, amelyekben jelentős érdekeltségei vannak.

Előzmények

A ma elfogadott szövegek a Bizottság által 2011. június 29-én előterjesztett többéves pénzügyi keret külső tevékenységek terén történő végrehajtására irányuló jogalkotási javaslatok. A csomag felöleli az EU költségvetéséből nyújtott külső támogatások teljes spektrumát, és a következőket tartalmazza: az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Globális Európa” című közös közlemény, valamint kilenc földrajzi és tematikus eszközre vonatkozó jogalkotási javaslat, melyeket egy közös végrehajtási rendelet kísér.

A kilenc eszközre a 2014–2020 közötti időszak vonatkozásában javasolt teljes költségvetés összege 96 249,4 millió EUR (folyó árakon).

Előcsatlakozási Eszköz (IPA): 14 110 millió EUR

Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI): 18 182 millió EUR

Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI): 23 295 millió EUR

Partnerségi Eszköz (PI): 1 131 millió EUR

Stabilitási Eszköz (IfS): 2 829 millió EUR

A Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszköze (EIDHR): 1578 millió EUR

A Nukleáris Biztonság Célját Szolgáló Együttműködési Eszköz (INSC):

631 millió EUR

Grönland Eszköz: 219 millió EUR

Európai Fejlesztési Alap (EFA, nem része az EU költségvetésének):

34 276 millió EUR

A csomagot az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtják be, elfogadása 2012-ben várható. (A különböző eszközökre vonatkozó további részleteket lásd az MEMO/11/878-ban.)

A differenciálás

A differenciálást először a DCI és az ENI hatálya alá tartozó országokban fogják alkalmazni. A javaslat szerint a DCI keretében 17, a közepes jövedelmű országok felső sávjába (Argentína, Brazília, Chile, Costa Rica, Ecuador, Irán, Kazahsztán, Kína, Kolumbia, Malajzia, a Maldív-szigetek, Mexikó, Panama, Peru, Thaiföld, Uruguay és Venezuela), illetve 2 nagy, a közepes jövedelmű országok alsó sávjába tartozó olyan ország esetében, melyek GDP-je meghaladja a globális GDP 1%-át (India és Indonézia), új partnerséget vezetnek be, amely nem bilaterális segélyeken alapul. Az olyan feltörekvő gazdaságokat, mint Kína, Brazília és India, az EU inkább partnereknek tekinti a globális kihívások megválaszolásában.

A szomszédsági és előcsatlakozási eszközök

Az európai szomszédságpolitika új megközelítésének fényében az új ENI-eszköz ugyanannak a 16 partnerországnak1 nyújt racionalizáltabb támogatást, mint elődje, az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI). A differenciálás és a „többért többet” elveivel összhangban az ENI a partnerországokhoz fűződő kapcsolatok megerősítését támogatja, és kézzelfogható előnyökkel jár az EU és a partnerek számára egyaránt az olyan területeken, mint a demokrácia és az emberi jogok, a jogállamiság, a jó kormányzás, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az EU egységes piacába történő fokozatos gazdasági integráció.

A bővítési országokat2 az EU a megújított Előcsatlakozási Eszközön (IPA) keresztül támogatja tovább, a jelenlegi eszköz pozitív tapasztalataira építve. Az IPA ezeket az országokat a jövőbeni tagságra való felkészüléshez szükséges átfogó reformstratégiák végrehajtásában segíti, külön hangsúlyt helyezve a regionális együttműködésre, az uniós jogszabályok és normák végrehajtására, az Unió belső politikáinak igazgatásához a csatlakozás pillanatától kezdve szükséges kapacitásokra, valamint kézzelfogható társadalmi-gazdasági eredmények elérésére a kedvezményezett országokban. Nagyobb mértékben alkalmazzák majd a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együtt létrehozott innovatív finanszírozási lehetőségeket, melyekben az uniós alapok katalizátorként szolgálnak az infrastrukturális beruházásokhoz szükséges további források előteremtéséhez.

További információk

MEMO/11/878 – The Multiannual Financial Framework: The Proposals on External Action Instruments

A közlemény teljes szövege:

http://ec.europa.eu/europeaid/how/finance/mff/financial_framework_news_en.htm

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok (2011. június 29.):

http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/fin_fwk1420/fin_fwk1420_en.cfm

Az EU fejlesztési politikája: változtatási program

http://ec.europa.eu/europeaid/what/development-policies/documents/agenda_for_change_hu.pdf

Konzultáció a fejlesztési politika jövőjéről:

http://ec.europa.eu/europeaid/how/public-consultations/5241_en.htm

A EuropeAid honlapja:

http://ec.europa.eu/europeaid/index_hu.htm

Andris Piebalgs európai fejlesztési biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/piebalgs.

Website of European Commissioner for Enlargement and European Neighbourhood Štefan Füle:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/fule/

More on the new IPA:

http://ec.europa.eu/enlargement/press_corner/whatsnew/news/111207_en.htm

Website of the ENP

http://ec.europa.eu/world/enp/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Maja Kocijancic (+32 2 298 65 70)

Catherine Ray (+32 2 296 99 21)

Peter Stano (+32 2 295 74 84)

1 :

Algéria, Azerbajdzsán, Belarusz, Egyiptom, Grúzia, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, a megszállt palesztin területek, Moldovai Köztársaság, Örményország, Szíria, Tunézia és Ukrajna.

2 :

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Koszovó (az ENSZ BT 1244. számú határozata értelmében), Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Törökország.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site