Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

Horizont 2020: a Bizottság a kutatás és az innováció 80 milliárd eurós támogatása útján javasolja ösztönözni a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást

Brüsszel, 2011. november 30. – A Bizottság a mai napon ismertette a kutatás, innováció és versenyképesség előmozdítását célzó intézkedéscsomagját. Máire Geoghegan-Quinn biztos jelentette be a Horizont 2020 névre keresztelt, 80 milliárd eurós1 költségvetésű kutatási és innovációs keretprogramot. Andrula Vasziliu biztos mutatta be az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) stratégiai innovációs tervét, amely a Horizont 2020 keretprogram keretében 2,8 milliárd eurós támogatásban fog részesülni. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság alelnöke, Antonio Tajani egy új, a kis- és középvállalkozások versenyképességét és innovációs kezdeményezéseit felkaroló kiegészítő programról számolt be, amely 2,5 milliárd eurós finanszírozást nyújt az érintett vállalkozások számára. A finanszírozási programok 2014-től 2020-ig tartanak majd.

A Horizont 2020 keretprogram ismertetése során Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős európai biztos a következőket mondta: „Drámai módon megváltozott gazdasági környezetünk új jövőképet tesz szükségessé az európai kutatás és innováció területén. A Horizont 2020 keretprogram egy intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb társadalmat ígérve közvetlen gazdasági ösztönzést biztosít, erősíti Európa tudományos és technológiai alapjait, és serkentőleg hat az ipar versenyképességére.”

A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni.

A Horizont 2020 keretprogram három alapvető fontosságú célkitűzésre összpontosít a támogatások odaítélésekor. Az erre a célra elkülönített 24,6 milliárd euróval – többek között az igen sikeresen működő Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) szánt támogatás 77%-os emelésével – a program az EU-nak a tudományok terén világviszonylatban betöltött vezető szerepét igyekszik megerősíteni. A keretprogram 17,9 milliárd eurós költségvetéssel járul hozzá, hogy az EU – ipari vezető szerepét megőrizve – továbbra is élen járjon az innovációban, amit a kulcsfontosságú technológiák 13,7 milliárd eurós támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével tervez elérni. Végezetül a keretprogram 31,7 milliárd eurót irányoz elő a következő hat igen fontos, Európa egésze számára kihívást jelentő kérdés megoldására: egészség, demográfiai változások és jólét; élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, tengerkutatás és tengerhasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; biztonságos, tiszta és hatékony energia; intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; éghajlatváltozás, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; valamint inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak.

ttér

A Horizont 2020 keretprogram a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. Az Európai Unió számos technológia terén továbbra is az elsők között van a világon, azonban mind a tradicionálisan fejlett, mind a feltörekvő gazdaságok egyre erősebb versenytársat jelentenek a számára. Következő lépésként a Tanács és az Európai Parlament megvitatja a Bizottság javaslatát annak érdekében, hogy azt még 2013 vége előtt el lehessen fogadni.

A leegyszerűsített programszerkezetnek, az egységes szabályrendszernek és a bürokratikus akadályok felszámolásának köszönhetően a Horizont 2020 keretprogram által biztosított finanszírozás hozzáférhetősége is javulni fog. A Horizont 2020 keretprogram legfontosabb újdonságai a következők: drasztikusan leegyszerűsödik a költség-visszatérítési rendszer, mely egyetlen, a közvetett költségek meghatározására szolgáló egységes átalányfinanszírozási rátán és két, a kutatási, illetve a piacközeli tevékenységekre vonatkozó finanszírozási rátán alapul; egységes hozzáférési pont kerül kialakításra a résztvevők számára; kevesebb lesz a papírmunka a pályázatok készítése során; és megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok. Az egyik legfontosabb célkitűzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idő átlagosan száz nappal történő csökkentése, így valamennyi projektet gyorsabban el lehet majd indítani.

Annak érdekében, hogy a program még több potenciális európai résztevő számára legyen hozzáférhető, a Bizottság komoly erőfeszítéseket fog tenni annak felkutatására, milyen módon lehetne szorosabbra fűzni az együttműködést az EU kohéziós politikáját szolgáló alapokkal. A Horizont 2020 keretprogram feladata lesz az alulteljesítő régiók potenciális kiválósági központjainak feltérképezése, valamint szakpolitikai tanácsadás és támogatás biztosítása számukra, míg infrastruktúrájuk és felszereltségük korszerűsítését az EU strukturális alapjaiból lehetne fedezni.

A javaslat 3,5 milliárd eurót irányoz elő a magánszektorbeli pénzügyi intézmények által biztosított kölcsönök mozgósítására képes pénzügyi eszközök fokozott és kibővített használatára. Ezekről bebizonyosodott, hogy igen hatékony eszközei az innováció magánszektorbeli forrásokból történő finanszírozása ösztönzésének, amely közvetlenül serkenti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A kis- és középvállalkozások az innovációban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel mintegy 8,6 milliárd eurós támogatásban részesülnek.

A Horizont 2020 keretprogram közel 6 milliárd eurót szán a kulcsfontosságú alaptechnológiákhoz kapcsolódó európai ipari képességek fejlesztésére These include: a fotonika, a mikro- és nanoelektronika, a nanotechnológia, a fejlett anyagok, a korszerű gyártási és feldolgozási rendszerek, valamint a biotechnológia területén. A felsorolt technológiák fejlesztése multidiszciplináris, tudás- és tőkeintenzív megközelítést igényel.

A Bizottság javaslata 5,75 milliárd eurót (+21%) irányoz elő a Marie Curie-cselekvésekre, amelyek 1996-os útnak indításuk óta több mint 50 000 kutató számára biztosítottak képzési és mobilitási lehetőségeket, valamint tették lehetővé képességeik fejlesztését.

A Horizont 2020 keretprogram szerves részeként az EIT összekötő szerepet tölt majd be a legkiválóbb felsőoktatási intézetek, kutatóközpontok és vállalkozások között, hogy azok együttes erővel formálják a jövő vállakozóit, és biztosítsák, hogy az európai tudásháromszög világelsővé váljon. A Bizottság ezért az EIT-nek szánt támogatás összegének jelentős emelése mellett döntött, amelynek megfelelően 2014 és 2020 között 2,8 milliárd eurós költségvetést javasol (az intézet 2008-as indításakor biztosított 309 millió euróval szemben). Az EIT a határokon átnyúló köz-magán társulások formájában működő úgynevezett tudományos és innovációs társulások (TIT-ek) úttörő jellegű koncepcióján alapul. A fenntartható energiagazdálkodásra (KIC InnoEnergy), az éghajlatváltozásra (Climate KIC), valamint az információs és kommunikációs társadalomra (EIT ICT Labs) összpontosító meglévő három TIT a 2014 és 2020 közötti időszakban hat újabb társulással fog kiegészülni (lásd IP/11/1479 és MEMO/11/851).

Az Európai Kutatási Tanács (EKT) számára biztosított források 77%-kal, 13,2 milliárd euróra emelkednek. Az EKT egy nemzetközileg is elismert és nagyra tartott program keretében gondoskodik arról, hogy a legtehetségesebb és legkreatívabb tudósok kiváló minőségű felderítő kutatást végezhessenek Európában.

Az EU kutatási kiválóságának és vonzerejének növelése, a világszintű kihívások közös megoldása és az Unió külpolitikájának támogatása érdekében a nemzetközi együttműködés hangsúlyos helyet kapott a Horizont 2020 keretprogramon belül.

Az Európai Bizottság belső tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) tudományos és műszaki támogatásával továbbra is segíti az EU legkülönbözőbb – környezetvédelmi, mezőgazdasági, halászati vagy éppen a nanotechnológára és a nukleáris biztonságra irányuló – szakpolitikai döntéshozatali folyamatait.

A tudás, a kutatás és az innováció valóban egységes piacát jelentő európai kutatási térség 2014-ig történő kiteljesítése érdekében a Horizont 2020 keretprogram további intézkedésekkel fog kiegészülni (IP/11/1025, MEMO/11/597).

További információ: MEMO/11/848

A vállalkozások, főként a kis- és középvállalkozások versenyképességét javító program: IP/11/1476 és MEMO/11/852

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) : IP/11/1479 és MEMO/11/851

Horizont 2020: http://ec.europa.eu/cip/index_hu.htm

Innovatív Unió: http://ec.europa.eu/innovation-union

Európa 2020: http://ec.europa.eu/europe2020/index_hu.htm

Digitális menetrend:

http://ec.europa.eu/information_society/digital-agenda/index_en.htm

Versenyképességi és innovációs keretprogram:

http://ec.europa.eu/cip/index_en.htm

Az EIT honlapja: http://eit.europa.eu

Kapcsolattartók:

Michael Jennings (+32 2 296 33 88)

Carlo Corazza (+32 2 295 17 52)

Dennis Abbott (+32 2 295 92 58)

Monika Wcislo (+32 2 295 56 04)

Dina Avraam (+32 2 295 96 67)

1 :

2011-es állandó árakon. A 2014 és 2020 közötti időszakra becsült inflációt figyelembe véve 90 milliárd euró.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site