Európai Bizottság – Sajtóközlemény
Légi közlekedés: a jelentések szerint veszélyben vannak az európai légiforgalmi szolgáltatás alapvető célkitűzései
Brüsszel, 2011. november 25. – Az egységes európai égbolt – azaz a 2030-ra kiépítendő páneurópai légiforgalom-irányítási rendszer kiépítését célzó széleskörű javaslatok összessége – kapcsán elért eredményekről szóló, mai napon közzétett jelentések „megkongatták a vészharangot”. „Fennáll a veszélye annak, hogy nem tudjuk tartani a tervezett ütemet, és képtelenek leszünk kielégíteni a légi közlekedés egyre növekvő igényeit, amely 2030-ra a mai közel kétszeresére fog emelkedni.” – fogalmazta meg az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke, Siim Kallas. „A 2012-es év döntő jelentőségű az egységes európai égbolt számára, a tét pedig nem kicsi. Az eddig tett erőfeszítések ellenére a tagállamok döntő többsége a narancssárga és piros zónában található, kérdésessé téve a 2012-re kitűzött alapvető célok teljesítését – derült ki a Bizottság úgy nevezett „jelzőlámpás” értékeléséből (lásd a mellékelt „jelzőlámpás” táblázatokat).
A 2012. év döntő fontosságú az egységes európai égbolt számára. Négy kulcskérdésre kell összpontosítanunk:
a (2012 elején induló) teljesítményrendszer, amely a légiforgalmi szolgáltatással (ATM) kapcsolatos célokat rögzít,
a kilenc (2012 végén életbe lépő) „funkcionális légtérblokk”,
az ATM hálózatkezelő (az Eurocontrol már megbízást kapott e feladatra),
az egységes európai égbolt műszaki alapjait jelentő SESAR végrehajtási szakaszának 2014‑től történő beindítása, amely során a kutatási és fejlesztési fázis lezárását követően új berendezések és technológiák kerülnek bevezetésre.
A Bizottság által a mai napon közzétett (két helyzetjelentés eredményeire építő) „jelzőlámpás” értékelések komoly hiányosságokra hívják fel a figyelmet az egységes európai égbolt projekt két lényegi eleme tekintetében: a teljesítményrendszer és a funkcionális légtérblokkok kialakítása.
1. A teljesítményrendszer:
Az eredmények: A 27 tagállam közül mindössze 5 (Belgium, Dánia, Litvánia, Luxemburg és Hollandia) kap „zöld jelzést” és halad jó úton ahhoz, hogy a 2012-2014-es időszak mindkét (költséghatékonysági és kapacitási/késésekkel kapcsolatos) célkitűzését teljesíteni tudja. A mai napon kiadott ajánlásaiban a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a fent említett célkitűzéseket. Szükség esetén a Bizottság kötelező erejű határozatot fogadhat el, amelyben bizonyos korrekciós intézkedések végrehajtására szólíthatja fel az érintett tagállamokat, az idő rövidsége miatt azonban e lépés megtétele nélkül kell elérni a kitűzött célokat.
A tagállamok jelenlegi tervei nem garantálják azon kapacitással kapcsolatos uniós szintű célkitűzés teljesítését, hogy az átlagos késés 2014-ben járatonként ne haladja meg a 0,5 percet. Teljesítése esetén – a kevesebb számú és rövidebb késéseknek köszönhetően – mintegy 920 millió EUR-t lehetne megtakarítani 2012 és 2014 között.
A nemzeti teljesítménybiztosítási tervekkel ráadásul elérhetetlenné válna az ATM költséghatékonyságára vonatkozó uniós szintű célkitűzés, amely 2014-re 2,4%‑os javulást vár el. Mindez jelentős hatással lenne a légtérfelhasználókra és az egységes európai égbolt hitelességére is. A cél eléréséhez kiegészítő intézkedésekre van szükség, melyek 250 millió EUR összegű megtakarítást eredményeznének a teljes hároméves referencia-időszak alatt (2012–14).
2. A funkcionális légtérblokkok (FAB-ok):
Az eredmények: Komoly aggodalomra ad okot, hogy a dán-svéd FAB kivételével valamennyi funkcionális légtérblokk narancssárga vagy piros színnel van jelölve. A Bizottság a kérdés mielőbbi kezelésére sürgeti a tagállamokat. A nemzeti intézkedések elmaradása esetén – a probléma radikálisabb megoldását elősegítendő – a Bizottság a SES jogszabálycsomagok újbóli megnyitására kényszerülhet.
Az eddig elért eredményekről szóló két jelentéssel, a teljesítménycélokkal és a FAB-okkal kapcsolatos részletes információkat lásd: MEMO/11/831.
A legfontosabb tények és adatok: az egységes égbolt
Az európai égbolt és a repülőterek esetében egyaránt fennál a telítődés kockázata. Európa légiforgalmi szolgáltatási rendszerének (azaz az egységes európai égboltnak) a korszerűsítését elősegítő jelentős befektetés nélkül légterünk és repülőtereink hamarosan csordultig megtelnek.
A 440 repülőtérnek már most 1,4 milliárd utast kell évente kiszolgálnia.
Naponta 26 000 járat szeli át a kontinens égboltját.
Évente 10 millió járatot indítunk, ez a szám pedig minden évben 5%-kal emelkedik.
20 éven belül tehát 16,9 millió járattal kell számolnunk – ami azt jelenti, hogy 2030‑ban Peking lakosságával megegyező számú járat halad majd át Európa felett.
A kihívás: zökkenőmentes, biztonságos és pontos légi járatok.
Az akadály: a légiforgalmi szolgáltatási rendszer elavult, a jelenleg alkalmazott alapvető technológiák némelyike az 1950‑es évekre nyúlik vissza.
A megoldás: Európa légterének korszerűsítése egy páneurópai légiforgalmi ellenőrzési rendszer (az egységes égbolt) kiépítésével, amely a széttagolt 27 nemzeti légtérből egy koherens, Európán átívelő ATM-rendszert teremtene. Mindez:
a) megháromszorozná a légtérkapacitást
b) megtízszerezné a biztonságot
c) 10%-kal csökkentené a környezetre gyakorolt hatást
d) 50%-kal csökkentené a légi közlekedés irányítási költségeit
Az egységes égbolt végrehajtásáért az Európai Bizottság, a tagállamok, az EUROCONTROL, a SESAR és a légiközlekedési ágazat felelős.
ANNEX 1
European Commission "Traffic light assessment" of progress on functional airspace blocks.
Target: All 9 FABs to be fully operational by end 2012.
Result: All FABs in orange or red zones except for one (Denmark/Sweden)
ANNEX 2
European Commission "traffic light assessment" of Member State performance plans for ATM cost and capacity (delays)
Target: Performance scheme meeting EU-wide targets to start early 2012.
Result: Only 5 Member States have submitted performance plans which would enable the EU wide targets to be met. All others are in the orange or red zones.
Kapcsolattartók: Helen Kearns (+32 2 298 76 38) Dale Kidd (+32 2 295 74 61) |
