Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A díjazás éves kiigazítása miatt 1,8 százalékkal csökken az uniós tisztviselők fizetésének vásárlóereje

Brüsszel, 2011. november 24. – Miközben Belgiumban a megélhetési költségek 3,6 %-kal eme lkedtek, és a belga köztisztviselők díjazását +3,6%-kal igazítják ki, az uniós tisztviselők esetében a díjazás éves kiigazításának kiszámításakor alkalmazandó mechanizmus a vásárlóerő 1,8 %-os csökkenését eredményezi.

E mechanizmus – az úgynevezett „módsze r” – nyolc tagállamból álló (az Egyesült Királyságot, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Hollandiát, Spanyolországot, Belgiumot és Luxemburgot magába foglaló, együttesen az uniós GDP 76 %-át képviselő) kosár alapján követi nyomon a köztisztviselők vásárlóerejének – felfelé vagy lefelé történő – változását. Azaz az említett tagállamok nemzeti kormányainak politikai döntésein alapul.

Bár az érintett országok között jelentős eltérések mutatkoztak, idén a nemzeti köztisztviselők vásárlóerejének a tagállami kosár szerinti összesített változása -1,8 % volt. Így pontosan ugyanekkora csökkentés javasolt az uniós köztisztviselők esetében is, függetlenül attól, hogy az Unión belül hol és melyik uniós intézménynél vagy ügynökségnél dolgoznak, majd ezt a tisztviselő alkalmazási helye szerinti ország megélhetési költségei alapján kiigazítják.

A belgiumi magas infláció (3,6 %) alapján a brüsszeli uniós tisztviselők díjazásának nominális kiigazítása 1,7 % lenne (míg a belga köztisztviselők esetében ez 3,6 %). A Németországban dolgozó uniós tisztviselők díjazását 0,6 %-kal igazítanák ki (míg a német köztisztviselők díjazása 1,3 %-kal emelkedik, és ez az év végéig esedékes további emeléseknek köszönhetően akár 2,4 %-ra is nőhet), a Hollandiában dolgozókét 0,4 %-kal (a holland köztisztviselők esetében 2 % a növekedés), a Franciaországban dolgozókét pedig 1,9 %-kal (a francia köztisztviselők esetében 2 % a növekedés).

Az egyéb tagállamokban dolgozó uniós tisztviselők közül sokan nominális bércsökkentéssel szembesülnének, például Prágában (-2,7 %), Ljubljanában (-2,2 %), Szófiában (-1,7 %) és Rómában (-0,5 %).

November 4-én a tagállamok felkérték a Bizottságot, hogy alkalmazza a kivételi záradékot, amely lényegében a módszer felfüggesztését teszi lehetővé olyan szigorú jogi feltételek teljesülése esetén, amelyek szerint a „gazdasági és szociális helyzetben komoly és hirtelen romlás” következett be, és ez a módszerrel nem mérhető. A 2011. őszi európai gazdasági előrejelzésen alapuló, november 10-én kiadott elemzés igazolta, hogy e feltételek nem teljesültek, és a vásárlóerő 1,8 %-os javasolt csökkentése teljes mértékben tükrözi a tagállami köztisztviselők helyzetének változását. A javaslatot jelenleg a Tanács tárgyalja, elfogadásáról ez év végéig dönt.

Mindez azonban nem zárja ki az európai közszolgálat strukturális reformjainak lehetőségét. A Bizottság ezért azt is javasolja, hogy valamennyi intézmény és ügynökség tekintetében 5 %-kal csökkenjen az alkalmazottak létszáma, bérkompenzáció nélkül 40 órára emelkedjen a minimálisan kötelező heti munkaidő, 63-ról 65 évre emelkedjen a rendes nyugdíjkorhatár, jelentősen korlátozzák az előrehozott nyugdíjra vonatkozó szabályokat, valamint tegyenek intézkedéseket az előmenetelre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban, például egyes besorolások esetében jelentősen csökkentsék a díjazást.

Mindez összhangban áll a nemzeti közszolgálatokra vonatkozóan megtett vagy tárgyalt intézkedésekkel, és jelentős megtakarítást eredményezne, melynek összege a következő többéves pénzügyi keret alkalmazásának idején meghaladná az 1 milliárd eurót, hosszú távon pedig évi 1 milliárd eurót tenne ki. Emellett a jelenlegi pénzügyi zavarokra való tekintettel, valamint a tagállamok közigazgatásában megvalósítandó megtakarításokkal és a nemzeti költségvetési megszorításokkal kapcsolatos folyamatos aggodalmakat figyelembe véve a Bizottság úgy döntött, hogy az eredetileg 2013-ig érvényben lévő (és a jövedelemadón felül kivetett) szolidaritási illetéket megtartja,sőt 5,5 %-ról 6 %-ra növeli e speciális adó mértékét.

A javasolt strukturális reformok a módszer megváltoztatására is kiterjednek. Elfogadásuk esetén e javaslatok egyszerűsítenék a módszert, és az alkalmazását tíz évre kiterjesztenék. A tagállami kosár reprezentatív jellege erősödne, mivel valamennyi tagállamot magában foglalná. Az éves kiigazítás megállapításakor egy új kivételi záradék lehetővé tenné az intézmények számára, hogy gazdasági válság esetén megfelelően reagáljanak.

Kapcsolattartó:

Antonio Gravili (+32 2 295 43 17)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website