Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság jobb minőségű hitelminősítéseket szeretne látni

European Commission - IP/11/1355   15/11/2011

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A Bizottság jobb minőségű hitelminősítéseket szeretne látni

Brüsszel, 2011. november 15. – A hitelminősítő intézetek meghatározó szereplők napjaink pénzügyi piacain, minősítési lépéseik közvetlen hatással vannak a befektetők, a hitelfelvevők, a kibocsátók és a kormányok döntéseire. Egy vállalati leminősítés kihathat például a tőkemennyiségre, amellyel egy banknak rendelkeznie kell, egy államadósság-leminősítés pedig megdrágíthatja az adott ország hitelezését. A hitelminősítő intézetekről 2009-ben, illetve 2010-ben elfogadott szabályozás ellenére az euró-adósságválság legutóbbi fejleményei rávilágítottak arra, hogy a hatályos szabályozási keretünk nem elég jó. A Bizottság ezért ma javaslatokat terjesztett elő e szabályozási keret további szigorítása és a fennmaradó hiányosságok kezelése érdekében.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: A minősítések közvetlen hatással bírnak a piacokra és a szélesebb értelemben vett gazdaságra, ezen keresztül pedig az európai polgárok boldogulására. A minősítések nem pusztán egyszerű vélemények. A hitelminősítők ráadásul súlyos hibákat követtek el a múltban. Én magam is meglepődtem egyes államadósság-minősítések időzítésén – például amikor a minősítést az adott országgal nemzetközi támogatási programról folytatott tárgyalások közepette jelentik be. Nem engedhetjük, hogy a minősítések tovább növeljék a piaci volatilitást. Elsődleges célom a minősítésekre való túlzott hagyatkozás visszaszorítása. Ezzel egyidejűleg javítani szeretném a minősítési folyamat minőségét is. A hitelminősítő intézeteknek szigorúbb szabályokat kell követniük, minősítéseiket illetően átláthatóbbnak kell lenniük, hibáikért pedig vállalniuk kell a felelősséget. Nagyobb versenyt is szeretnék látni ezen a piacon.”

Az irányelv-tervezet és a rendelet-tervezet négy fő célkitűzése

1. A pénzügyi intézmények befektetési döntéseiknél ne hagyatkozzanak vakon a hitelminősítésekre!

A minősítések jelenleg szinte intézményi szereppel bírnak. Korlátoznunk kell a minősítésekre való hagyatkozást. A 2011 júliusában előterjesztett, a tőkekövetelményekről szóló negyedik irányelvre vonatkozó javaslatunk csökkenti a külső minősítésekre való hivatkozásokat, a pénzügyi intézmények számára pedig saját átvilágítás elvégzését írja elő. Hasonló módosításokat terjesztünk elő ma az alapkezelőkre vonatkozó szabályok tekintetében is egy kapcsolódó irányelv-tervezetben. A szabályozás a biztosítókra vonatkozó szabályok jövőre elkészülő módosításaival válik teljessé. A mai javaslatban szintén megjelenik a saját vizsgálat elvégzése, mint a befektetőkkel szembeni általános követelmény.

További követelmény, hogy a hitelminősítőknek és maguknak a minősített jogalanyoknak is több és jobb, a minősítéseket megalapozó információt kell majd közzétenniük, így a professzionális befektetők nagyobb tájékozottsággal hozhatják meg saját döntéseiket. A hitelminősítőknek például tájékoztatniuk kell majd az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (EÉPH) a minősítéseikről, ezáltal biztosítva azt, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó összes minősítés közzétételre kerüljön a befektetők számára szabadon hozzáférhető európai minősítési mutató (EURIX) formájában.

Ezzel párhuzamosan a hitelminősítő intézeteknek konzultálniuk kell majd a kibocsátókkal és a befektetőkkel a minősítési módszertan bárminemű tervezett változtatásával kapcsolatban. Az ilyen változtatásokról tájékoztatni kell majd az EÉPH-t is, amely ellenőrizni fogja, hogy az alkalmazandó formai és eljárási szabályokat betartották-e.

2. Átláthatóbb és gyakoribb államadósság-minősítések

A tagállamokat gyakrabban (tizenkét havi gyakoriság helyett hathavonta) minősítenék, a befektetők és a tagállamok pedig minden egyes alkalommal tájékoztatást kapnának a minősítést megalapozó tényekről és feltételezésekről. A piaci zavarok elkerülése érdekében államadósság-minősítéseket csak a zárást követően és az európai uniós piacok nyitása előtt legalább egy órával lehet közzétenni. Az államadósság-minősítések esetleges felfüggesztése olyan összetett kérdés, amely további mérlegelést igényel.

3. A hitelminősítő intézetek nagyobb választéka és függetlenségének szigorúbb értelmezése az összeférhetetlenségek felszámolása érdekében

A kibocsátóknak háromévente cserélniük kellene a hitelminősítőjüket. További rendelkezés, hogy az összetett, strukturált pénzügyi termékekhez két különböző hitelminősítő intézettől két különböző minősítésre lesz szükség, valamint egy hitelminősítő intézet nagyrészvényese nem lehet majd egyidejűleg nagyrészvényes egy másik hitelminősítő intézetben is.

4. A hitelminősítők által a minősítésekért viselt felelősség fokozása

A hitelminősítő felelősséggel tartozik, amennyiben – szándékosan vagy súlyos gondatlanságból – megsérti a hitelminősítő intézetekről szóló rendeletet, és ezáltal kárt okoz az ilyen jogsértést követően kiadott minősítésre hagyatkozó befektetőnek. A érintett befektetőknek polgári jogi követeléseiket a nemzeti bíróságok előtt kell érvényesíteniük. A bizonyítási teher a hitelminősítő intézetre fog hárulni.

Háttér

A hitelminősítő intézetekről szóló, 2010 decembere óta hatályban lévő uniós rendelet1 a G20-ak által 2008 novemberében Washingtonban tett kötelezettségvállalásoknak való európai megfelelés része. A rendeletet 2011 májusában az EÉPH létrehozásából fakadó követelményeknek megfelelően módosították2.

A hitelminősítő intézetekről szóló hatályos rendeletek a hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételére, üzletvitelére és felügyeletére fókuszálnak:

1) Nyilvántartásba vétel: nyilvántartásba vétele érdekében a hitelminősítő intézetnek üzletvitele tekintetében (lásd a 2) pontot) egy sor kötelezettségnek kell eleget tennie, amelyek célja a minősítési folyamat függetlenségének és integritásának biztosítása, illetve a kibocsátott minősítések színvonalának javítása. A hitelminősítő intézetek nyilvántartásba vételét az Európai Unióban 2011 júliusa óta az Európai Értékpapír-piaci Hatóság végzi; az EÉPH eddig 28 hitelminősítő intézetet vett nyilvántartásba, (amelyek közül némelyik ugyanahhoz a csoporthoz tartozik).

2) Üzletvitel: a hatályos rendelet értelmében a hitelminősítő intézeteknek kerülniük kell az összeférhetetlenségeket (például egy hitelminősítő alkalmazásában lévő elemző nem minősíthet olyan jogalanyt, amelyben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik), biztosítaniuk kell a minősítések minőségét (például a hitelminősítések folyamatos nyomon követésén keresztül) és a minősítési módszerek minőségét (amelyeknek többek között szigorúnak és szisztematikusnak kell lenniük), továbbá magas fokú átláthatóságot kell biztosítaniuk (a hitelminősítőknek például évente közzé kell tenniük átláthatósági jelentésüket).

3) Felügyelet: 2011 júliusa óta az EÉPH kizárólagos felügyeleti hatásköröket gyakorol az EU-ban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek felett, és átfogó nyomozati hatáskörrel rendelkezik, amely kiterjed bármilyen dokumentum vagy adat bekérésére, személyek beidézésére és meghallgatására, helyszíni vizsgálatok lefolytatására és közigazgatási szankciók, büntetések és kényszerítő bírságok kiszabására is. Ezzel központosítottá és egyszerűbbé vált az hitelminősítő intézetek európai szintű felügyelete. A központosított felügyelet a nyilvántartásba vett hitelminősítő intézetek számára egyablakos ügyintézést, továbbá a rövidebb és kevésbé bonyolult nyilvántartásba vételnek, illetve felügyeleti folyamatoknak köszönhető jelentős hatékonyságjavulást, valamint a hitelintézetekre vonatkozó szabályok következetesebb alkalmazását eredményezi. Jelenleg a pénzügyi intézmények közül kizárólag a hitelminősítő intézeteket felügyeli közvetlenül egy európai felügyeleti hatóság.

Az uniós szabályok nem csak az EU-n belüli közszektorbeli intézményekre vonatkoznak, hanem az EU-n kívüliekre is, amennyiben az államadósság-minősítéseket az EU-ban nyilvántartásba vett hitelminősítő intézet bocsátja ki.

A Bizottság ma előterjesztett javaslatai most az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz (a tagállamokhoz) kerülnek megvitatás és elfogadás céljából.

Lásd még: MEMO/11/788

További információ:

http://ec.europa.eu/internal_market/securities/agencies/index_en.htm

Kapcsolattartók:

Chantal Hughes (+32 2 296 44 50)

Carmel Dunne (+32 2 299 88 94)

1 :

Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről, HL L 302., 2009.11.17. Az 1060/2090/EK rendeletre gyakran hivatkoznak „CRA I. rendeletként”.

2 :

Az Európai Parlament és a Tanács 513/2011/EK rendelete (2011. május 11.) az 1060/2009/EK rendelet módosításáról. Az 513/2011/EU rendeletre gyakran hivatkoznak „CRA II. rendeletként”.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:145:0030:0056:HU:PDF


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website