Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A bolgár és román munkavállalók mobilitása összességében pozitívan hat az EU gazdaságára

Brüsszel, 2011. november 11. – Az Európai Bizottság mai napon közzétett jelentése kiemeli, hogy a Bulgáriából és Romániából (a 2007-ben csatlakozott 2 tagállam) érkező mobil munkavállalók összességében pozitív hatást gyakorolnak a fogadó országok gazdaságára. Ezek a munkavállalók gazdagítják a szakképzettségi spektrumot és pótolják a hiányzó munkaerőt az olyan ágazatokon belüli hiányszakmákban, mint az építőipar, a háztartásvezetés és a vendéglátás. Becslésekből kitűnik továbbá, hogy a román és bolgár munkavállalók szabad mozgása hosszú távon pozitívan hat az EU GDP-jére, a 27 tagállam esetén 0,3%-os a növekedés mértéke (ez az érték 0,4% a 2004-es bővítés előtti EU-tagállamok esetén). Tanulmányokból az is kiderül, hogy ezek a munkavállalók nem befolyásolják számottevően a fogadó országokon belüli munkanélküliséget vagy a helyi munkavállalók munkabérét: a 2004-es bővítés előtti tagállamok körében végzett tanulmányok azt mutatják, hogy a Romániából és Bulgáriából érkező munkavállalók miatt a bérek csak átlagban 0,28%-kal csökkentek. A jelentés hangsúlyozza még, hogy semmi sem utal arra, hogy az Unión belül mobilis uniós polgárok aránytalan mértékben vennének igénybe kedvezményeket, és az utóbbi időszakban érkező munkavállalói hullám nemzeti államháztartásokra gyakorolt hatása elhanyagolható vagy pozitív.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős biztos egy bécsi konferenciát követően újságírókat tájékoztatva így emelte ki a mobilitás pozitív hatásait: „Az országok közötti mobilitás valódi lehetőségeket és gazdasági előnyöket jelent mind a fogadó ország, mind az egész Unió számára. Azt tapasztaljuk, hogy a földrajzi mobilitás nagy mértékben függ a gazdaságon belüli tendenciáktól, illetve attól, hogy hol vannak munkahelyek.” Továbbá hangot adott azon kívánságának, hogy a munkaerő-piaci korlátozásokat oldják fel és hozzátette, hogy: „A munkavállalók Európán belüli mozgásának korlátozása nem jelent megoldást a magas munkanélküliségre. Erőfeszítéseinket új munkahelyek teremtésére kell összpontosítanunk.”

A bővítést követő mobilitás talán igényelt némi gazdasági és társadalmi áldozatot mind a fogadó, mind pedig a termelési kapacitást veszítő küldő országok részéről. Jóllehet a munkavállalói mobilitást korlátozva ideiglenesen csökkenteni lehet e költségek egy részét, a Bizottság mégis úgy véli hogy, a munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket célirányosan kialakított politikákon keresztül kell kezelni hosszabb távon. A tények azt mutatják, hogy az átmeneti intézkedések csak korlátozott hatást gyakoroltak az EU-n belüli mobilitás megoszlására, és a munkavállalók áramlását inkább a munkaerő-kereslet vagy a nyelvtudás befolyásolta. A 2004-es bővítés után a tapasztalatok azt mutatták, hogy a munkavállalók szabad mozgásának korlátozása olyan negatív hatásokkal is párosulhat, mint az illegális munkavégzés megnövekedése.

A lakóhelyet változtató román és bolgár munkavállalók fő célországa Olaszország és Spanyolország volt, és az adatok azt mutatják, hogy 2010 végén kétszer annyi bolgár és román állampolgár (2,9 millió) tartózkodott a többi 25 uniós tagállamban, mint 2006-ban. Ugyanakkor, ha a relatív értelemben nézzük, a többi 25 tagállam össznépességének csupán 0,6%-át teszi ki az itt tartózkodó román és bolgár állampolgárok száma. Ez az arány Cipruson (4,1%), Spanyolországban (2,2%) és Olaszországban (1,8%) a legmagasabb. Továbbá e két tagállamon belül a foglalkoztatási arányok (63%) nagyon hasonlítanak a többi 25 tagállamban tapasztalt értékekhez (65%). Ugyanakkor a gazdasági visszaesés miatt az utóbbi időben a Romániából és Bulgáriából érkező állampolgárok egyre nehezebben találtak munkát: 2010-ben 16%-uknak nem volt munkája, ezzel szemben 2007-ben 9%-os volt ez az arány. Ez is egyértelműen azt mutatja, hogy az utóbbi időben lakóhelyet változtató bolgár és román munkavállalóknak csekély szerepe volt a munkaerő-piaci válságban, mivel ez a pénzügyi és gazdasági válság, valamint a munkaerőpiac strukturális problémáinak egyenes következménye volt.

A Tanács a Bizottság jelentése alapján vizsgálja felül, hogy a bolgár és román munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti intézkedések miként működtek a gyakorlatban.

Előzmények

A 2005-ös csatlakozási okmány lehetővé teszi a 2007-es bővítés előtti uniós tagállamok számára, hogy átmenetileg korlátozzák a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók szabad hozzáférését munkaerő-piacaikhoz, hogy felkészülhessenek az Unión belüli teljes mértékű munkaerő-mobilitásra. Az összesen hét évig tartó átmeneti időszak három különálló szakaszból áll:

Az első 2 év: a Bulgáriából és Romániából érkező munkavállalók munkaerő-piachoz való hozzáférését az egyes tagállamok nemzeti joga szabályozza.

A következő három év: a tagállamok kiterjeszthetik nemzeti intézkedéseiket úgy, hogy erről a Bizottságot az első szakasz végét megelőzően értesítik. Ennek hiányában a munkavállalók szabad mozgását biztosító uniós jogszabály alkalmazandó.

Az utolsó két év: azok a tagállamok, amelyek a második szakasz végén fenntartják nemzeti intézkedéseiket, a munkaerő-piacaikat érintő súlyos zavarok vagy annak veszélye esetén, és miután a Bizottságot értesítették, folytathatják az említett intézkedések alkalmazását a csatlakozás időpontját követő hétéves időszak végéig.

Egy védzáradék lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy e hétéves időszakon belül újra korlátozásokat vezessenek be, ha munkaerő-piacaikon komoly zavarok keletkeznek, vagy annak veszélye fenyeget.

Az átmeneti intézkedések második szakasza 2011 decemberében zárul le. Tíz tagállam (BE, DE, IRL, FR, IT, MT, NL, AT, LU, UK) jelenleg is korlátozza a bolgár és román munkavállalók belépését munkaerő-piacára. A korlátozást akkor tarthatják fenn 2011. december után is, ha 2011. december 31-ig értesítik a Bizottságot a munkaerő-piacaikon jelentkező komoly zavarról (vagy annak veszélyéről). A román munkások spanyol munkaerő-piacra jutását is korlátozták, miután az Európai Bizottság jóváhagyta Spanyolország kérelmét, hogy a munkaerő-piacán jelentkező komoly zavarok miatt 2012. december 31-ig korlátozásokat alkalmazhasson a román munkavállalókkal szemben. (IP/11/960)

Az átmeneti intézkedések 2013. december 31-én visszavonhatatlanul véget érnek.

A Bulgáriából és Romániából származó munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről szóló európai bizottsági jelentés az alábbi weboldalon olvasható:

http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=7204&langId=en

További információk: http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=457

MEMO/11/773

Kapcsolattartók:

Cristina Arigho (+32 2 298 53 99)

Maria Javorova (+32 2 299 89 03)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website