Navigation path

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A Bizottság meg kívánja védeni az uniós vállalkozásokat a csalóktól és a tisztességtelen eljárásoktól

Brüsszel, 2011. október 21. – Az Európában működő kisvállalkozásoknak nagy károkat okoznak azok a szélhámosok, akik áldozataikat többek között félrevezető hirdetések megjelentetésével szedik rá. A csalók visszaélnek a nemzeti határok által biztosított védelemmel, és úgy folytatnak üzleti tevékenységet más uniós országokkal, hogy közben megkeresik és kihasználják az adott vállalkozások – különösen a kisvállalkozások – gyenge pontjait. Tevékenységüknek a vállalkozások mellett áldozatul eshetnek a szabad foglalkozásúak – pl. orvosok vagy ügyvédek –vagy akár a civil társadalmi szervezetek is. Mindezen szereplők hatékonyabb védelmére az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indít annak érdekében, hogy további információkra tehessen szert a vállalkozásoktól és más érintettektől arról, milyen jellegű és nagyságrendű tisztességtelen praktikák – köztük internetes csalások – fordulnak elő. A konzultációt követően a Bizottság megvizsgálja, miként tudná a legjobban megakadályozni azt, hogy a csaló kereskedők visszaéljenek a szabályozási hiányosságokkal, és hogyan tudna gondoskodni a tisztességes kereskedők hatékony védelméről.

Az európai gazdaság gerincét képező kisvállalkozások aligha engedhetik meg maguknak, hogy pénzük a szélhámosok zsebébe vándoroljon" – nyilatkozta Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. „Szilárd és hatékony uniós szabályozásra van szükségünk, hogy felléphessünk az ilyen tisztességtelen tevékenységekkel szemben, és garantálhassuk, hogy elkövetőik számára ne jelenthessen kibúvót az, hogy más tagállamban működnek.”

A tisztességtelen praktikáknak nap mint nap számos uniós vállalkozás, szabad foglalkozású személy és civil társadalmi szervezet esik áldozatául. A csalók elhallgatják a fontos információkat, helytelen vagy megtévesztő tájékoztatást közölnek az ajánlatról – például félrevezető hirdetést tesznek közzé –, sőt, olyanok is vannak, akik zaklatják, kényszerítik, vagy nem megengedett módon befolyásolják áldozataikat.

Különösen kiszolgáltatott helyzetben van a csalókkal szemben az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás, amelyek az összes uniós vállalkozás 99 %-át teszik ki. Az sem ritkaság azonban, hogy nagy uniós vállalkozásokat vezetnek félre a szervezett csalások.

A szervezett csalásnak gyakori példája a megtévesztő nyilvántartó cégek tevékenysége. Ezek a cégek formanyomtatványokat küldenek a vállalkozásoknak, és látszólag mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül felajánlják adataik frissítését. Amint azonban az áldozat lépre megy, rögtön közlik vele, hogy szerződést írt alá, amely alapján évente jelentős összeget kell fizetnie. Az Európai Parlamenthez egy 2008-ban készített felmérés keretében 13 000 panasz érkezett a megtévesztő szakmai címjegyzékekre vonatkozóan – és ez feltehetőleg csupán a jéghegy csúcsa. A vizsgálat megállapítása szerint egy-egy vállalkozástól jellemzően 1000 eurót kérnek.

A vállalkozások időhiány miatt, vagy azért, mert nem tudják, hova forduljanak, gyakran nem is jelentik fel a tisztességtelen csalókat, akiknek áldozatul esnek.

A Bizottság a nyilvános konzultáció során magánszemélyektől, vállalkozásoktól és a civil társadalomtól fog adatokat gyűjteni. A konzultáció lezárultával a Bizottság 2012 első felében előterjeszti az uniós fellépésre vonatkozó lehetőségeket, ami akár jogszabály-módosítást is jelenthet.

Az érdekelt felek itt küldhetik be véleményüket:

http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/opinion/

A nyilvános konzultáció 2011. december 16-ig tart.

Előzmények

A megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló uniós szabályozás (a 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelv) az egész Unióra vonatkozó jogi minimumszabályokat határoz meg a megtévesztő reklámtevékenységre vonatkozóan. Védelmet biztosít a kereskedők számára a megtévesztésüket célzó reklámokkal szemben. Azt is előírja, hogy az összehasonlító reklám csak ténylegesen hasonló árukat vagy szolgáltatásokat vethet össze, nem becsmérelheti más vállalkozások védjegyeit, és nem idézheti elő a kereskedők összetévesztését. Míg azonban a jelenlegi uniós jogszabályok a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok valamennyi formájától védik (2005. május 11-i 2005/29/EK irányelv), ugyanez a kereskedőkre nem igaz.

A kereskedelmi szereplők védelmének megerősítése és a nemzeti végrehajtó hatóságok határokon átnyúló együttműködésének javítása érdekében a Bizottság 2012 első felében közleményt szándékozik közzétenni. Áttekintést nyújt majd arról, hogy a tagállamok milyen módon hajtják végre a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló uniós jogszabályokat, meghatározza a problémás kérdéseket, és feltárja a jogi keret esetleges felülvizsgálatának lehetőségeit.

E témakör jelentőségét az Európai Parlament is számtalanszor hangsúlyozta. A megtévesztő szakmai címjegyzékek problémájáról az Európai Parlament két fontos állásfoglalást adott ki 2008-ban és nemrégiben, 2011. június 9-én.

További információk

A megtévesztő és összehasonlító reklámra vonatkozó uniós szabályozás:

http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/unfair-trade/false-advertising/index_en.htm

Igazságügyi híroldal:

http://ec.europa.eu/justice/newsroom/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

Contacts :

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website