Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/11/114

Brüsszel, 2011. február 1.

Az Innovatív Unió új eredménytáblája: számos tagállam előrelépéseket tett, a fő versenytársak azonban maguk mögött hagyják az EU-t

Az EU nem volt képes behozni fő nemzetközi versenytársaival szembeni lemaradását, és az USA és Japán mögött maradt. Noha a legtöbb uniós tagállamban – a gazdasági válság dacára – ígéretes tendenciák tapasztalhatók, a fejlődés üteme nem elég gyors. Az EU ugyan továbbra is egyértelműen megelőzi India és Oroszország feltörekvő gazdaságait, Brazília esetében kitartó fejlődést, Kína esetében pedig gyors felzárkózást tapasztalunk. Az EU-n belül Svédország teljesítménye a legfigyelemreméltóbb, és Dánia, Finnország és Németország követi a sorban. Az Egyesült Királyság, Belgium, Ausztria, Írország, Luxemburg, Franciaország, Ciprus, Szlovénia és Észtország alkotja – ugyanebben a sorrendben – a következő csoportot. Többek között ezek a fő következtetések vonhatók le az Innovatív Unió 2010. évi eredménytáblájából (2010 Innovation Union Scoreboard, IUS), amelyet ma tett közzé az Európai Bizottság. Az „Innovatív Unió” elnevezésű kezdeményezés (IP/10/1288) keretében első ízben kiadott eredménytábla a korábbi európai innovációs eredménytábla helyébe lép. A nemrégiben megjelent éves növekedési felmérés (IP/11/22) részeként az eredménytáblának az a célja, hogy támpontot nyújtson a tagállamoknak erősségeik és gyengeségeik felismerésében, és az Európa 2020 nemzeti reformprogramok keretében ösztönözze innovációs teljesítményüket.

„Az eredménytábla azt mutatja, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy behozzuk a fő versenytársainkkal szembeni lemaradásunkat, és visszaálljunk az erőteljes és fenntartható növekedés útjára” – hangsúlyozta Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke, ipar- és vállalkozáspolitikai biztos.

„Az Innovatív Unió új, továbbfejlesztett eredménytáblája az európai innováció égető szükségességét hangsúlyozza. Az innováció a modern gazdaság lételeme: az európai politika középpontjában áll, és a munkahelyteremtés legfőbb eszköze. A ma közzétett eredménytábla az Európa 2020 stratégia egyik fő pillére. Azt szeretnénk, ha a tagállamok teljes körűen kihasználnák az eredménytábla adta lehetőségeket annak érdekében, hogy kiaknázzák erősségeiket, és több figyelmet szenteljenek gyenge pontjaiknak” – mondta Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos.

A 25 kutatási és innovációs mutatón alapuló 2010. évi eredménytábla az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Horvátországra, Szerbiára, Törökországra, Izlandra, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságra, Norvégiára és Svájcra terjed ki. A mutatók három fő csoportba sorolhatók:

  • „Potenciál”, vagyis az innovációt lehetővé tevő, legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, finanszírozás és támogatás, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek);

  • „Vállalati tevékenységek”, vagyis az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozói szellem, szellemi tulajdon); valamint

  • „Eredmények”, azaz a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok, gazdasági hatások).

Az EU-27, az USA és Japán mutatóit összehasonlítva megállapítható, hogy az EU-27 nem hozta be lemaradását fő versenytársaihoz képest.

A legnagyobb szakadék a „Vállalati tevékenységek” kategóriában mutatkozik: ezen a területen az EU-27 számottevő lemaradást mutat az állami-magán közös publikációk, a vállalati K+F-kiadások és – Japánhoz képest – a PCT-szabadalmi bejelentések (szabadalmi együttműködési szerződés) tekintetében. Mindez azt jelzi, hogy Európa kutatási és innovációs elmaradása főként a magánszektort érinti. Kiemelt feladatként kell tehát kezelni azoknak a szabályozási és egyéb keretfeltételeknek a megteremtését, amelyek ösztönzően hatnak a magánszektor beruházásaira, és – mindenekelőtt a szabadalmi rendszer hatékonyabbá tétele révén – segítik a magánszektort a kutatási eredményekben rejlő potenciál kiaknázásában. Különösen nagy és gyorsan növekvő az elmaradás az engedélyekből és szabadalmakból eredő, külföldről származó jövedelmek terén. Ez a gazdasági dinamizmus szempontjából lényeges indikátor azt mutatja, hogy az EU gazdasági modellje és a védett szellemi termékek belső piacának mechanizmusai egyaránt fejlesztésre szorulnak. A mutató arra is rávilágít, hogy az EU kevesebb nagy horderejű szabadalmi engedélyt (vagyis harmadik országokból jelentős jövedelmet eredményező szabadalmi engedélyt) bocsát ki, mint az USA vagy Japán, továbbá nem pozicionálja magát megfelelően a gyorsan növekvő globális ágazatokban.

Noha még mindig jelentős szakadék mutatkozik a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők számában, ez a lemaradás az EU-ban tapasztalható viszonylag jelentős növekedésnek köszönhetően némileg csökkent.

A K+F közkiadások és a tudásintenzív szolgáltatások kivitele terén ugyanakkor az EU-27 maga mögé utasította az USA-t.

Az utóbbi öt évben az EU-27 innovációs mutatói közül a nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek (nemzetközi tudományos publikációkban való részvétel, jelentős hatású publikációk és az Unión kívüli országokból érkező doktoranduszok), valamint a szellemi tulajdon (közösségi védjegyek, PCT-szabadalmi bejelentések és közösségi design) tekintetében mutatkozott a legerőteljesebb növekedés.

Összességében az EU-27 továbbra is tartja pozícióját India és Oroszország előtt. Ugyanakkor az EU-27 kezd veszíteni a Brazíliával és mindenekelőtt Kínával szemben szerzett előnyéből, e két ország ugyanis folytatja nagy ütemű felzárkózását az EU-hoz (lásd az 1. ábrát).

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

1. ÁBRA: AZ EU ÉS FŐ VERSENYTÁRSAI

Az eredménytábla a következő négy csoportba sorolja a tagállamokat (lásd a 2. ábrát):

  • Vezető innovátorok: Dánia, Finnország, Németország és Svédország teljesítménye jóval meghaladja az EU-27 átlagát.

  • Követő innovátorok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia és az Egyesült Királyság teljesítménye nagyjából megegyezik az EU-27 átlagával.

  • Mérsékelt innovátorok: Horvátország, a Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Portugália, Szlovákia és Spanyolország teljesítménye az EU-27 átlaga alatt marad.

  • Lemaradó innovátorok: Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia az EU-27 átlagánál jóval gyengébben teljesítettek.

2. ábra: Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED
Megjegyzés: Az átlagos teljesítmény kiszámolásához egy 24 mutató adatait összesítő összetett mutató szolgál alapul; a skálán a lehető legalacsonyabb teljesítmény 0, a lehető legmagasabb 1. A 2010. évi átlagos teljesítmény az adatok hozzáférhetőségének késedelme miatt a 2008/2009-es teljesítményt tükrözi.

A vezető innovátorok teljesítménye legalább 20%-kal meghaladja az EU-27 átlagát; a követő innovátoroké kevesebb mint 20, de több mint 10%-kal az EU-27 átlaga fölött van; a mérsékelt innovátorok teljesítménye kevesebb mint 10%-kal az EU-27 átlaga fölött, illetve nem több, mint 50%-kal alatta mozog; a lemaradó innovátorok teljesítménye nem éri el az EU-27 átlagának 50%-át.

Háttér-információk:

Az európai innovációs eredménytábla, az uniós tagállamok innovációs teljesítményének mérésére szolgáló bevált és elismert eszköz az „Innovatív Unió” című közlemény 2010. októberi elfogadását követően átdolgozásra került, és az „Innovatív Unió eredménytáblája” nevet kapta. Az eredménytáblát az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának megbízásából a Maastrichti Gazdasági és Társadalmi Innovációs és Technológiai Kutatási és Képzési Központ (UNU-MERIT) készítette az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával együttműködésben.

A jelentés teljes terjedelmében a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/facts-figures-analysis/index_en.htm,

valamint

http://www.proinno-europe.eu/metrics

További információért lásd: MEMO/11/56.

Innovatív Unió

Európa 2020


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website