Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

Európai Bizottság – Sajtóközlemény

A büntetőjog ésszerűbb alkalmazása az uniós jogszabályok jobb érvényre juttatása és az adófizetők pénzének hatékonyabb védelme érdekében

Brüsszel, 2011. szeptember 20. – A bűnözés elleni küzdelem kiemelt jelentőségű terület az európai polgárok számára (lásd a mellékletet). A polgárok elvárják, hogy a bűnözők ne tűnhessenek el a határokat átlépve, és ne használhassák ki a nemzeti jogrendszerek között fennálló különbségeket. A büntetőjog ugyanakkor viszonylag új terület uniós szinten.

Fontos olyan egyértelmű európai büntetőpolitika kialakítása, amely alapján az Unió meghatározhatja, hogy szükséges-e, milyen esetben és milyen módon a büntetőjog alkalmazása valamely szakpolitika hatékonyabb végrehajtása érdekében. A Lisszaboni Szerződés most olyan keretet biztosít, amely lehetővé teszi ezt, mivel megengedi az Európai Uniónak a büntetőjog igénybevételét az uniós szakpolitikák és jogszabályok hatékonyabb érvényesítése érdekében.

A büntetőjogi szankciók nem jelentik az összes szakpolitika esetében a legjobb jogérvényesítési eszközt. A büntetőjogi szankciók alkalmazásával azonban egyes uniós jogszabályok hatékonyabbak lehetnek, a pénzpiaci manipuláció megelőzésétől az európai adófizetők pénzének a csalástól való védelméig. A büntetőjogi szankciók alkalmazását a különösen súlyos bűncselekmények esetére kell fenntartani, és azokat csak megbízható és alapos elemzések után lehet bevezetni.

A mai napon közétett „Az uniós büntetőpolitika létrehozása” című közleményben, az Európai Bizottság első alkalommal határozta meg az uniós büntetőjog terén alkalmazni kívánt stratégiát és elveket az európai szakpolitikák hatékonyabb végrehajtása és a polgárok érdekeinek védelme érdekében.

Európa polgárai elvárják, hogy az Európai Unió segítse a bűnözés elleni küzdelmet. Szembe kell néznünk ezzel a kihívással, miközben teljes mértékben tiszteletben tartjuk a nemzeti parlamentek döntő szerepét a büntetőjog területén”, jelentette ki Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos. A Lisszaboni Szerződés eszközöket kínál számunkra, hogy kiegyensúlyozottan kezeljük a büntetőjoggal kapcsolatos kihívásokat, a szabadság és a biztonság alapvető jogaival összhangban. A Szerződés egyértelmű korlátokat és ellenőrzési mechanizmusokat is megállapít: nem lehet semmilyen döntést meghozni az Európai Parlament által gyakorolt teljes demokratikus ellenőrzés, valamint a nemzeti parlamentek felügyelete nélkül, amelyek fontos szereppel bírnak a döntéshozatali folyamatban.”

A becslések szerint a bűnözés társadalomra terhelt költségeinek teljes összege évente 233 milliárd eurót tesz ki az Európai Unióban. Egy egyértelműen meghatározott európai büntetőpolitika biztosíthatja az uniós szintű jogszabályok érvényesítését, amelyek célja többek között az, hogy megelőzzék a pénzpiaci manipulációkat, beleértve a bennfentes kereskedelmet, valamint megóvják az adófizetők pénzét az uniós költségvetés terhére elkövetett csalásoktól, vagy védjék a környezetet.

A mai szakpolitikai közlemény meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az Unió és a tagállamok együttműködhetnek egy koherens és következetes európai büntetőpolitika kidolgozása érdekében.

A fontos irányadó kritériumok a következők:

  • A büntetőjogi intézkedést mindig csak végső eszközként lehet alkalmazni.

  • A büntetőjogi szankciókat csak a különösen súlyos bűncselekmények esetére kell fenntartani.

  • A büntetőjogi intézkedések igen kényesek az alapvető jogok szempontjából: Az új jogszabályok megkövetelik az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményben biztosított alapvető jogok szigorú tiszteletben tartását.

  • Minden arra vonatkozó határozatot, hogy milyen típusú büntetőjogi intézkedést vagy szankciót alkalmazzanak, egyértelmű tényszerű bizonyítékokkal kell alátámasztani, és tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét.

Az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa által uniós szinten elfogadott büntetőjogi intézkedések egy fontos szempontból eltérnek a nemzeti büntetőjogtól: nem írhatnak elő közvetlen kötelezettségeket az egyének számára. Az európai büntetőjog csak azután vezethet szankciókhoz, hogy a nemzeti parlament átültette azt a nemzeti jogszabályokba. Az Európai Bizottság ezért tekinti döntő fontosságúnak a nemzeti parlamentek bevonását a büntetőjogi jogalkotás folyamatába.

Előzmények

A büntetőjog területén az Unió több mint egy évtizede hoz intézkedéseket, amelyek célja, hogy hatékonyabban fel tudjuk venni a küzdelmet az egyre nemzetközibb méreteket öltő és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmazó bűnözéssel. A korábbi jogszabályokat azonban koherens politikai alapok nélkül dolgozták ki, és nem mindig sikerült hatékonyan érvényesíteni. 2010 márciusában Viviane Reding, az Európai unió jogérvényesülésért felelős biztosa körvonalazta a büntetőjogi politika kiegyensúlyozott és koherens megközelítésének szükségességét, és bejelentette azon szándékát, hogy lépéseket tesz ezen a területen. (SPEECH/10/89). A mai „Az uniós büntetőpolitika létrehozása” című közleménnyel a Bizottság teljesíti ígéretét, és figyelembe veszi a gyakorló jogászok és tudományos körök felhívását az uniós szintű büntetőjog koherensebb megközelítése iránt, amint azt a 2009-es Manifesto on EU Criminal Policy (az Európai Unió büntetőpolitikájáról szóló manifesztum) megfogalmazói kifejezték.

A közleményt Viviane Reding alelnök, Siim Kallas alelnök és Janez Potočnik, Olli Rehn, Michel Barnier és Algirdas Šemeta biztosok nyújtják be a testületnek.

2005-ben az Európai Unió Bírósága korszakos jelentőségű ítélete szerint az Európai Parlament és a Tanács kellően indokolt esetben jogosult büntetőjogi szankciók meghozatalára az uniós jog érvényesítésének megkönnyítése érdekében (lásd: IP/05/1136). A Lisszaboni Szerződés (nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. és 325. cikke) felhatalmazza az EU-t, hogy – bizonyos feltételekkel – a büntetőjoggal kapcsolatos szabályozási minimumokat fogadjon el a bűncselekményi tényállásokra és a szankciókra vonatkozóan, amennyiben az uniós jogszabályok érvényesítése nem bizonyul hatékonynak.

A Lisszaboni Szerződés megváltoztatta az uniós büntetőjogi intézkedésekre vonatkozó jogi keretet is: büntetőjogi intézkedéseket nem lehet hozni az Európai Parlament beleegyezése nélkül, az Európai Unió Bírósága pedig immár teljes jogi ellenőrzést gyakorol. Az új szerződés lényegesen megerősíti a nemzeti parlamentek szerepét is, mivel véleményt nyilváníthatnak a jogszabálytervezetekről, és figyelemmel kísérhetik a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. A Tanács javaslatot fogadhat el a tagállamok minősített többségének támogatásával. Az uniós büntetőjog igénye felmerült például a pénzpiacok működésének védelme, az euró hamisítás elleni védelme vagy az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások elleni küzdelem területén, amelyek esetében a Bizottság májusban konkrét terveket terjesztett elő (IP/11/644).

Az uniós büntetőjogi intézkedések megállapíthatják, hogy a szabályok megsértése mely esetben tekintendő bűncselekménynek a nemzeti jogszabályokban Unió-szerte. Egy-egy bűncselekmény esetében olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőszankciókat biztosíthatnak, mint a pénzbüntetés bizonyos szintje kiszabásának megkövetelése vagy szabadságvesztés kiszabása. Ez fontos eszköz lehet a potenciális elkövetők elrettentésére és a jövőbeli bűncselekmények megelőzésére.

Az e területre vonatkozó jogalkotási javaslatok benyújtása előtt a Bizottság értékelni fogja, hogy szükség van-e a büntetőjog alkalmazására, és amennyiben szükséges, milyen intézkedések a legalkalmasabbak a jogérvényesítés problémáinak kezelésére egy-egy adott szakpolitikai területen. A Bizottság – az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködve – előterjeszti a jövőbeli büntetőjogi jogszabályok esetében alkalmazandó közös nyelvhasználati mintát a következetesség és koherencia biztosítása érdekében. A Bizottság emellett szakértői csoportot állít fel, amely segíti munkáját a tényszerű adatok összegyűjtésében bizonyos bűncselekmények határon átnyúló jellegére vagy hatásaira vonatkozóan.

További információk:

A Jogérvényesülési Főigazgatóság híroldala:

http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm

Az Európai Unió büntetőpolitikája

http://ec.europa.eu/justice/criminal/criminal-law-policy/index_en.htm

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/reding

ANNEX

Source: Eurobarometer 75, Spring 2011

Kapcsolattartók:

Matthew Newman (+32 2 296 24 06)

Mina Andreeva (+32 2 299 13 82)


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site