Navigation path

Left navigation

Additional tools

Other available languages: EN FR DE ES CS PL RO

IP/10/984

Brüsszel, 2010. július 20.

Állami támogatások: a Bizottság javaslatot nyújt be a versenyképtelen szénbányák bezárásához nyújtandó állami támogatásról szóló tanácsi rendeletre

Az Európai Bizottság jóváhagyta az Unióban található veszteséges kőszénbányák 2014 október 1.-ig történő bezárását elősegítő állami támogatásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatot. Az ágazatnak nyújtandó bármely további működési támogatást a veszteséges bányák bezárására vonatkozó terv bemutatásához fogják kötni. A tagállamok tanácsadással és képzéssel segíthetik az érintett munkavállalókat, továbbá gondoskodhatnak a bányaterület megtisztításáról és biztonságossá tételéről.

„A javaslat célja annak biztosítása, hogy 2014 október 1.-ig végérvényesen bezárják a versenyképtelen bányákat. Ez mindenki számára egyértelmű kell, hogy legyen. A vállalkozásoknak támogatások nélkül is életképeseknek kell lenniük. Tisztességesen kell eljárnunk azokkal a versenytársakkal szemben, amelyek nem vesznek igénybe állami támogatást a működésükhöz. Ez az adófizetők és a leszűkült mozgástérrel rendelkező államháztartások érdeke is. A Bizottság csak a bezárási tervvel rendelkező bányavállalatoknak nyújtandó működési támogatásokat engedélyez, a támogatási összegeket pedig növekvő mértékben a bezárás társadalmi és környezetvédelmi költségeinek fedezésére kell fordítani.” – jelentette ki Joaquín Almunia, a Bizottság versenypolitikáért felelős alelnöke. Hozzátette: „A megújuló, tiszta energia jelenti a jövőt, azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járna a veszteséges bányák hirtelen bezárása napjainkban, amikor a gazdaság alig növekszik és magas a munkanélküliség”.

Az Európai Bizottság olyan tanácsi rendeletjavaslatot fogadott el, amely kizárólag végleges bezárási terv megléte esetén engedélyezné az érintett tagállamoknak, hogy működési támogatást nyújtsanak a kőszénbányák számára. A terv végrehajtását szigorúan ellenőriznék. A javasolt rendelet szerint a működési támogatásnak az idő előrehaladtával egyértelműen csökkennie kellene (15 havonta legalább 33%-kal), illetve amennyiben a veszteséges bányát 2014. október 1-ig nem zárnák be, a kedvezményezettnek vissza kellene azt fizetnie az államnak. Minden bezárási támogatás jóváhagyásának az lenne a feltétele, hogy az adott tagállam megfelelő intézkedési tervet mutasson be a szénbányászathoz nyújtott támogatás kedvezőtlen környezeti hatásainak enyhítésére (pl.: az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energia használatára vagy a szén-dioxid-leválasztására és –tárolására.)

A rendeletjavaslat címzettje az EU Miniszterek Tanácsa.

A javaslat célja, hogy – a hajógyártásban és az acéliparban történtekhez hasonlóan – leállítsa a versenyképtelen kőszénbányák működési támogatását. Az állami támogatásokat ehelyett növekvő mértékben a szóban forgó veszteséges bányák bezárásából adódó társadalmi és környezeti következmények kezelésének finanszírozására kell fordítani. A javasolt rendelet a feketekőszénre vonatkozik. A lignit, egy másik szénfajta kitermeléséhez nem nyújtható működési támogatás.

Az Unión belüli feketeszén termelés csökken, és csekély mértékű a kereslethez képes (2008-ban 147 millió tonnát, vagyis a világtermelés 2,5%-át tette ki). Az EU behozatalra szorul; széntüzelésű erőműveink több mint fele importszenet használ.

A kőszéniparnak nyújtott teljes támogatás az elmúlt években a felére csökkent – a 2003. évi 6,4 milliárd euróról 2008-ra 2,9 milliárd euróra. Ugyanebben az időszakban a termelési támogatás 62%-kal, 1,288 milliárd euróra csökkent, mivel a támogatást magasabb és egyre növekvő arányban fordítják a szénbányák bezárásából adódó társadalmi és környezetvédelmi költségek fedezésére (lásd az alábbi táblázatot).

A javasolt rendelet továbbra is közös jogi keretet biztosítana a tagállamoknak az alábbiak költségeinek fedezéséhez: a veszteséges bányák munkavállalóinak újbóli elhelyezkedése érdekében nyújtott tanácsadás és képzés, a gazdaságilag aktív népességből kikerülők korkedvezményes nyugdíjazása, valamint a kapcsolódó ágazatokra – pl.: bányászati technológia, geológia vagy környezetvédelmi technológiák – gyakorolt hatás enyhítése. A társadalmi költségekhez környezetvédelmi költségek is járulnak, amik a bányaterületek megtisztítása, a szennyvízelvezetés, a felszín alatti biztonsági munkálatok és egyéb rehabilitációs munkálatok során merülnek fel.

Ha a jelenlegi rendelet hatályának 2010 végi megszűnésével egyidejűleg életbe lépne a működési támogatások teljes tilalma, az súlyos társadalmi és gazdasági hatásokkal járna azokban a régiókban, ahol továbbra is jelentős a foglalkoztatás a szénbányákban. Minderre olyan időszakban kerülne sor, amikor az érintett országok még mindig recesszióval küzdenek, vagy csak nemrég lábaltak ki a visszaesésből. A támogatás-megvonás ahhoz is vezethetne, hogy megnő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, mivel a visszaeső európai termelés pótlására több szenet kellene behozni az Unión kívülről.

Az ágazat körülbelül 100 000 embernek ad munkát az EU-ban: 42 000 fő magában a széniparban, 55 000 pedig a kapcsolódó iparágakban dolgozik. A működési támogatásokat igénybe vevő bányák többsége – bár nem az összes – a németországi Ruhr-vidéken, Északnyugat-Spanyolországban és a romániai Zsil-völgyben található. A németországi villamos energia több mint 40%-át szén elégetésével állítják elő. Az elégetett mennyiség nagyjából fele feketeszén. A szén aránya a romániai villamosenergia-termelésnek is körülbelül 40%-át teszi ki. Ennek többsége feketeszén. Spanyolországban 25% körül van ez az arány, ennek a többsége szintén feketeszén.

Az EU környezetvédelmi és ellátás-biztonsági okokból egyaránt gyors ütemben növeli a tisztább és megújuló energia részarányát. E célkitűzés megvalósításában világszinten vezető szerepet tölt be. Az Európai Közös Kutatóközpont nemrégiben közzétett jelentése (lásd a 2010. július 5-i IP/10/886. sz. sajtóközleményt) azt mutatja, hogy az Unión belül 2009-ben kiépített új villamosenergia-termelési kapacitás 62%-át a megújuló energia (vízenergia, azt követően a szél, a biomassza és a napenergia) teszi ki, ami növekedést jelent a 2008-as 57%-hoz képest. Ha tartani tudja a jelenlegi ütemet, az Unióban felhasznált összes villamos energia megközelítőleg 35-40%-a származna megújuló forrásból, ami jócskán meghaladja az EU által saját maga elé tűzött 20%-os célt. Ez az arány Németországban és Spanyolországban jelenleg 15,4%, Illetve 20,6%.

Háttér

A szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló, 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendelet 2010. december 31-én hatályát veszti.

Lengyelországban állítják elő az EU feketeszén-termelésének több mint felét, a másik felét pedig főként Németországban, az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Spanyolországban termelik ki. Kína, az Egyesült Államok, India, Ausztrália és Oroszország a világ legnagyobb szén-előállítói. Kína termelése évi 2 761 Mt (a világtermelés 47%-a), az Egyesült Államoké 1 006 Mt (17%), Oroszországé pedig 247 Mt (4%). Az Unió 180 Mt feketeszenet importál főként Oroszországból (30%), Kolumbiából (17,8%), Dél-Afrikából (15,9%), valamint az Egyesült Államokból (12,8%).


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website