Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/97

Brüsszel, 2010. január 2 8.

Éghajlatváltozás: az Európai Unió a koppenhágai megállapodást követően bejelenti az EU kibocsátáscsökkentési célkitűzéseit

Az Európai Unió ma hivatalossá tette, hogy támogatja az éghajlatváltozásról szóló koppenhágai megállapodást, és nyilvánosságra hozta a kibocsátáscsökkentési célkitűzésekkel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. A Tanács spanyol elnöksége és az Európai Bizottság közös levelében hivatalosan is bejelentette az Európai Unió arra irányuló szándékát, hogy csatlakozzon a megállapodáshoz, és tájékoztatásul közzétette az EU 2020-ra elérendő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésére vonatkozó célszámait. Ezek az EU teljes kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 20%-kal történő csökkentésére irányuló egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmaznak, továbbá a csökkentés mértékének 30%-ra növelésére vonatkozó feltételes felajánlást, amennyiben a többi főbb kibocsátó is méltányos részt vállal a globális kibocsátáscsökkentési törekvésekből. A megállapodás értelmében a bejelentéseket 2010. január 31-éig kell megtenni.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU határozottan támogatja, hogy a koppenhágai megállapodás végrehajtása nagy ütemben haladjon annak érdekében, hogy előrelépést tegyünk a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fok alatt tartásához szükséges egyezmény felé. A megállapodás alapul szolgál e jövőbeli egyezmény létrehozásához, ezért minden országot a megállapodáshoz való csatlakozásra biztatok, és hogy nagyszabású kibocsátáscsökkentési célok vagy intézkedések bejelentésével járuljanak hozzá, amint azt mi is tesszük.”

Stavros Dimas európai környezetvédelmi biztos elmondta: „Gyors intézkedésre van szükség a megállapodás kulcsfontosságú elemeinek működőképessé tételéhez. Ezek közé tartozik például a fejlődő országok gyorsfinanszírozása, az erdőirtás elleni küzdelem és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kifejlesztése és átadása.”

A koppenhágai megállapodás

Az ENSZ 2009. december 7–19. között Koppenhágában megtartott éghajlatváltozási konferenciájának fő eredménye a koppenhágai megállapodás volt. A két és fél oldalas megállapodást a konferencia utolsó napján tárgyalta meg mintegy 28 fejlett és fejlődő ország vezetője, valamint az Európai Bizottság. Ezek az országok felelnek az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának több mint 80%-áért. A konferencia tudomásul vette a koppenhágai megállapodást.Az ENSZ éghajlatváltozásról szóló egyezményének titkársága felkérte a feleket, hogy január 31-ig nyilatkozzanak arról, hogy csatlakozni kívánnak-e a koppenhágai megállapodáshoz. A megállapodás ugyanazt a határidőt írja elő a fejlett országoknak kibocsátáscsökkentési célszámaik, a fejlődő országoknak pedig a kibocsátást csökkentő intézkedéseik előterjesztésére.

Az EU bejelentése

A Bizottság és a Tanács elnökségének levelében az Eu rópai Unió megerősíti azon stratégiai célkitűzés megvalósítására irányuló tárgyalási folyamat iránti elkötelezettségét, hogy a globális átlaghőmérséklet legfeljebb 2 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A koppenhágai megállapodás elismeri a tudományos álláspontot, mely szerint a globális felmelegedés mértéke nem haladhatja meg a 2 Celsius-fokot, ha el akarjuk kerülni, hogy az éghajlatváltozás veszélyes méreteket öltsön, azonban nem tartalmaz az e korlátozást tiszteletben tartó, globális kibocsátáscsökkentési célszámokat.

A levél megerősíti az EU álláspontját, mely szerint a 2 Celsius-fokot meg nem haladó felmelegedéshez az szükséges, hogy a globális kibocsátás mértéke legkésőbb 2020-ra elérje tetőpontját, továbbá, hogy a kibocsátást 2050-re az 1990-es szintnél legalább 50%-kal alacsonyabb szintre, majd a későbbiekben is folyamatosan csökkentsék. Ennek érdekében – az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testületének (IPCC) megállapításaival összhangban – a fejlett országok csoportjának 2020-ra 25–40%-kal az 1990-es szint alá kellene csökkentenie kibocsátását, a fejlődő országoknak pedig lényegesen – 2020-ig 15–30%-kal – el kell maradniuk a jelenleg előre jelzett kibocsátási növekedési ütemtől.

A levél hangsúlyozza az EU és a tagállamok teljes elkötelezettségét a tárgyalások folytatása iránt. Ezek célja az ENSZ keretein belül mielőbb jogilag kötelező érvényű nemzetközi egyezményt létrehozni, mely a Kiotói Jegyzőkönyv első kötelezettségvállalási időszakának lejárta utáni, 2013. január 1-jétől kezdődő időszakra szólna.

Az EU kibocsátási célszámai

A levél leszögezi, hogy az EU elkötelezett az önálló, minden gazdasági ágra kiterjedő, 2020-ra az 1990-es szinthez képest 20%-os kibocsátáscsökkentésre irányuló célkitűzés iránt, továbbá hogy ezt további 30%-ra lehetne növelni az Európai Tanács által meghatározott feltételek szerint. Ezek feltételek a 2012 utáni időszakra vonatkozó globális és átfogó megállapodás részeként a következők: más fejlett országok is kötelezettséget vállalnak a kibocsátás hasonló mértékű csökkentésére, és ahhoz a fejlődő országok is felelősségeik és képességeik szerint megfelelő mértékben hozzájárulnak.

A következő lépések

Az állam- és kormányfők az Európai Tanács február 11-i, nem hivatalos ülésén fogják értékelni a koppenhágai konferencia után kialakult helyzetet.

Az ENSZ-tárgyalások következő, két hetes fordulójára május-június folyamán fog sor kerülni.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website