Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/953

Brüsszel, 2010. július 15.

Az EU nyilvános konzultációt indít a bűncselekmények és az erőszak áldozatait megillető jogok javításáról

Az EU területén évente mintegy 30 millió bűncselekmény kapcsán tesznek feljelentést. Az EU támogatja az elkövetők bíróság elé állítása terén folytatott együttműködést, de mi történik a bűncselekmények több millió sértettjével? Az általuk átélt szörnyű eseményeket tovább súlyosbíthatja egy bonyolult nyomozás vagy bírósági eljárás, magánéletük megsértése, illetve ügyük nem megfelelő kezelése. Bárhol is legyenek az EU területén – akár hazájukban, akár külföldön – a sértetteknek mindig joguk van a megfelelő bánásmódhoz, a támogatáshoz, a védelemhez, a kártérítéshez, és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez. Az Európai Bizottság a mai napon arról indított nyilvános konzultációt, hogy az áldozatok milyen védelemben és támogatásban részesülnek, és szükség van-e ezek javítására. A Bizottság a konzultáció eredményeit egy átfogó, szabályozást és gyakorlati intézkedéseket egyaránt tartalmazó csomag kidolgozása során használja fel, amelyet 2011 első felében készül előterjeszteni. A konzultációban 2010. szeptember 30-ig lehet részt venni.

„Bármelyikünk áldozatául eshet bűncselekménynek vagy erőszaknak. Sajnos ez évente több millió emberrel előfordul. Az okozott sérelmet nem tudjuk meg nem történtté tenni, azonban minimálisra csökkenthetjük a bűncselekmény hatását, segíthetünk az áldozatoknak a felépülésben, és biztosíthatjuk, hogy megfelelő bánásmódban részesüljenek és hozzáférjenek az őket megillető igazságszolgáltatáshoz" – mondta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa. „Nem szabad, hogy az érintettek kétszer váljanak áldozattá – különösen akkor nem, ha élni kívánnak az EU területén belüli szabad mozgás jogával. Rendezett jogi megoldást kell találnunk arra is, hogy az egyes tagállamokban kibocsátott védelmi határozatokat a többi tagállamban is elismerjék. A spanyol uniós elnökség által az elmúlt hat hónapban a sértettek védelme területén végzett kiváló előkészítő munkára alapozva a Bizottság azon fog munkálkodni, hogy az igazságszolgáltatás számára ne jelentsenek akadályt a határok."

Bármelyikünk áldozatául eshet bűncselekményeknek. 2007-ben 30 millió súlyos bűncselekmény kapcsán tettek feljelentést, a legtöbb bűnesetet azonban soha nem jelentik. Minden évben az EU lakosságának körülbelül egynegyede (125 millió ember) válik közvetlenül érintetté valamely bűncselekményben. Habár az elmúlt évtizedekben az EU által az igazságügyi szakpolitikák különféle területein hozott intézkedések megoldást nyújtanak az áldozatok néhány szükségletének kezelésére, hatásuk eltérő az egyes tagállamokban. Tagállamonként különbözik például a kártérítés összege és a kártérítés iránti igény benyújtásának folyamata. A sértettek helyzetét gyakran bonyolult és hosszadalmas eljárások nehezítik tovább, mielőtt anyagi támogatáshoz juthatnak, vagy érvényesíthetik jogaikat.

E problémák kezelésére a Bizottság ma nyilvános konzultációt indított, amelynek eredményei beépülnek majd egy átfogó, szabályozást és gyakorlati intézkedéseket egyaránt tartalmazó csomagba, amelyet a Bizottság 2011 első felében készül előterjeszteni. A Bizottság célja, hogy e csomag az igazságszolgáltatási folyamat során és azt követően is támogatást nyújtson a sértetteknek. A sértetteket mind az elkövetetőtől, mind pedig attól meg kell védeni, hogy az eljárások további terhet okozzanak nekik, biztosítva jogaik tiszteletben tartását a bírósági eljárások során, és megadva nekik azt a támogatást, amely szükséges ahhoz, hogy felépüljenek és jogorvoslatban részesüljenek.

A konzultáció a sértettek szükségleteinek öt területével foglalkozik:

  • Elismerés. Kellően tiszteletben tartják-e a sértettek egyéni méltóságát? A sértettek kihallgatása humánus módon zajlik-e, illetve kérdéseikre kapnak-e azonnali választ?

  • Védelem. Az áldozatok részesülnek-e a későbbi megtorlás vagy ismételt áldozattá válás elleni védelemben mind a bűncselekményt megelőzően, mind azt követően? Hogyan kerülhető el az elkövetővel való találkozás? A határok átlépését követően megszűnik-e a védelem?

  • Támogatás. A sértettek részesülnek-e hosszú távú fizikai és pszichológiai segítségben a bűncselekményt követően? Az áldozatok részesülnek-e gyakorlati segítségben a bűncselekményt követően a kártérítési igények benyújtása, illetve temetéssel kapcsolatos ügyintézés során?

  • Az igazságszolgáltatáshoz való jog. A sértettek honnan tájékozódhatnak jogaikról és hogyan vehetnek részt az igazságszolgáltatási folyamatban?

  • Kárenyhítés. A sértetteknek maguknak kell kártérítést igényelniük az elkövetőtől és érvényesíteniük az erre vonatkozó határozatot?

A Bizottság elsősorban a sértettek problémáival helyi vagy nemzetközi szinten foglalkozó polgárok, szervezetek, egyesületek, testületek, intézmények és szakértők tapasztalataira kíváncsi.

Előzmények

Az EU 1999-ben kezdett foglalkozni a bűncselekmények áldozatainak jogaival. A 2001-es kerethatározat minimális követelményeket határozott meg a sértetteknek a büntetőeljárás alatti kezelésére vonatkozóan. A bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004. évi irányelv állami kárenyhítési mechanizmus bevezetését írta elő a szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmények sértettei részére, valamint a határokon átnyúló kérelmek esetében valamennyi tagállamban támogatásról rendelkezett.

Ezt a sértettekkel foglalkozó kiterjedt munkát egyéb cselekvések is kiegészítik, például segélyvonal kialakítása a sértettek számára (hívószám: 116 006), az e-igazságszolgáltatási portál elindítása, amely a sértetteknek szóló tájékoztatókat is tartalmaz, valamint a gyermekek szexuális kizsákmányolása és az emberkereskedelem elleni harcról szóló irányelvekkel kapcsolatos tárgyalások. Bármely jövőbeli intézkedés figyelembe veszi a spanyol elnökség által a sértettek védelme érdekében már megtett lépéseket.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website