Navigation path

Left navigation

Additional tools

A Bizottság a fogyasztóvédelem növelését és a pénzügyi szolgáltatások iránti fogyasztói bizalom erősítését célzó javaslatcsomagot terjeszt elő

European Commission - IP/10/918   12/07/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/918

Brüsszel, 2010. július 12.

A Bizottság a fogyasztóvédelem növelését és a pénzügyi szolgáltatások iránti fogyasztói bizalom erősítését célzó javaslatcsomagot terjeszt elő

A biztonságosabb és szilárdabb pénzügyi rendszer kiépítését, az újabb pénzügyi válságok megelőzését és a fogyasztói bizalom visszaállítását célzó munkafolyamat részeként, a bankszámla-tulajdonosok és a magánbefektetők védelmének fokozása céljából az Európai Bizottság a mai napon javaslatokat terjesztett elő a meglévő európai szabályok módosítására. A Bizottság emellett nyilvános konzultációt is indított arról, hogy miként lehetne fokozni a biztosításikötvény-tulajdonosok védelmét, és ezen belül annak lehetőségéről, hogy valamennyi tagállamban működjön biztosítási garanciarendszer. A mai napon elfogadott intézkedések értelmében a bankszámla-tulajdonosok – bankjuk esetleges csődje esetén – rövidebb idő alatt (7 napon belül) hozzájuthatnának pénzükhöz, a számukra biztosított fedezet mértéke növekedne (100 000 euró összeghatárig), és több információhoz jutnának arról, hogy hogyan és mikor jogosultak védelemre. A Bizottság javaslata értelmében a befektetési alapok szolgáltatásait igénybe vevő befektetők gyorsabban részesülnének kártérítésben, amennyiben a befektetési alap – csalásból, adminisztrációs visszaélésből vagy működési hibából kifolyólag – nem juttatja vissza a befektető vagyoni eszközeit, a kártérítés maximális mértéke pedig 20 000 euróról 50 000 euróra nőne. A bizottsági javaslatok elfogadását követően a befektetők emellett teljesebb információkhoz jutnak majd arról, hogy mikor alkalmazandó a kártérítési rendszer, és fokozottabb védelemben részesülnek akkor, ha vagyoni eszközeiket harmadik felek csalásra, jogszerűtlenül használják fel, ahogyan az a közelmúltban a Madoff-ügyben is történt. A szóban forgó javaslatokat, amelyek teljes összhangban állnak az EU által a G20-ak keretében vállalt kötelezettségekkel, most az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa tárgyalja.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „A mai napon elfogadott javaslatcsomag a Bizottság azon erőfeszítéseinek sorába illeszkedik, amelyek célja, hogy egy olyan átlátható és felelősségteljes európai pénzügyi rendszer jöjjön létre, amelynek révén a jövőben elkerülhetőek, illetve kezelhetőek lesznek a válságok. Európa fogyasztói a legjobbat érdemlik. Meg kell őket nyugtatnunk a tekintetben, hogy megtakarításaik, befektetéseik és biztosítási kötvényeik Európa- szerte mindenütt biztonságban vannak. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, felkérem az Európai Parlamentet és a Tanácsot, minél rövidebb időn belül hagyja jóvá a ma előterjesztett javaslatcsomagot.”

A megtakarítások védelme

A közelmúlt pénzügyi válsága ismét rávilágított arra, hogy a bankok milyen mértékben ki vannak téve annak a kockázatnak, hogy a megtakarításaikat féltő bankszámla-tulajdonosok kivét céljából egyszerre rohamozzák meg őket. 1994-től kezdve irányelv (a 94/19/EK irányelv) írja elő azt, hogy valamennyi tagállamban működnie kell a bankszámla-tulajdonosok védelmére szolgáló biztonsági hálónak. Egy bank bezárása esetén annak ügyfeleit a nemzeti betétbiztosítási rendszereknek kell kártalanítaniuk egy bizonyos fedezeti összegig.

Amikor 2008-ban bekövetkezett a pénzügyi válság, sor került néhány gyors módosításra, nevezetesen (két lépésben) 100 000 euróra emelték a fedezet mértékét és megszüntették a biztosítási önrész előírásának lehetőségét (vagyis azt, hogy a bankszámla-tulajdonosok ne részesüljenek teljes kártérítésben, hanem legyenek kötelesek viselni az elvesztett összeg egy részét még akkor is, ha az alacsonyabb, mint a maximális fedezet). Azonban tekintettel arra, hogy a meglévő rendszerekben további hiányosságokra derült fény, a Bizottság most azt javasolja, hogy az 1994. évi irányelv kerüljön teljes egészében módosításra, ily módon is biztosítva a válság során szerzett tapasztalatok érvényre jutását.

A javaslat legfontosabb elemei a következők:

  • Magasabb fedezet: a fedezet mértéke ez év végéig hivatalosan is 100 000 euróra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban a bankszámla-tulajdonosok 95%-a megtakarításának teljes összegét visszakapja bankja esetleges csődje esetén. A fedezet mostantól a kis-, közepes és nagyvállalatokra egyaránt érvényes, és valamennyi pénznemre kiterjed. A fedezet nem vonatkozik a pénzügyi intézmények és a hatóságok által elhelyezett betétekre, a strukturált befektetési termékekre és az adósságlevelekre.

  • Gyorsabb kifizetések: a bankszámla-tulajdonosok hét napon belül megkapják pénzüket. Ez a mai helyzethez képest komoly előrelépést jelent, hiszen jelenleg számos bankszámla-tulajdonos heteket vagy akár hónapokat vár arra, hogy pénzéhez jusson. A gyors kifizetések megkönnyítése érdekében a felügyeleti hatóságoknak időben tájékoztatniuk kell a betétbiztosítási rendszerek vezetőit a bankoknál tapasztalható problémákról. A bankoknak könyveikben rögzíteniük kell, hogy a betétek védelmet élveznek-e vagy sem.

  • Egyszerűbb ügyintézés: Lássunk egy példát: ha egy Portugáliában élő ügyfél egy csődeljárás alatt lévő olyan banknál rendelkezik számlával, amelynek központja Svédországban van, a portugál rendszer kapcsolattartóként működne és ő juttatná vissza – saját kezdeményezésre – az ügyfél pénzét. A kifizetett összeget ezt követően a svéd rendszer megtérítené a portugál rendszer számára. Ez a mai helyzethez képest komoly előrelépést jelentene, hiszen jelenleg azon ország rendszerén keresztül kell bonyolítani az ügyintézést, ahol a bank központja található. Az új módszer révén tehát kevesebb lesz a bürokrácia és lerövidülhet a kifizetések ideje.

  • Szélesebb körű tájékoztatás: Egy új, könnyen értelmezhető űrlap, illetve a bankszámla-kivonatok révén a bankszámla-tulajdonosok több információhoz jutnak majd a bankok által nyújtott fedezetről és a betétbiztosítási rendszer működéséről.

  • Hosszú távú és felelős finanszírozás: a jelenlegi betétbiztosítási rendszerek finanszírozásával kapcsolatban számos aggály merült fel. A ma benyújtott javaslatokkal e rendszerek finanszírozása egy négylépéses megközelítés révén szilárdabb alapokra helyeződik. Először is a rendszereknek előzetes finanszírozással szilárd tartalékot kell képezniük. Másodszor, szükség esetén, ezt a tartalékot utólagos hozzájárulásokkal kiegészíthetik. Harmadik lépésben, ha a tartalék továbbra sem elegendő, a rendszerek korlátozott összeghatárig egymástól is igényelhetnek kölcsönt. („rendszerek közötti kölcsön”) Negyedik lépésben, végső lehetőségként, egyéb finanszírozási megoldások is igénybe vehetők. A hozzájárulásokat a bankok biztosítják majd, ahogyan ma is. A hozzájárulások összegét azonban igazságosabb módon számítják majd ki, mivel azokat az egyes bankok által képviselt kockázathoz fogják igazítani.

Az európai polgárok a jövőben tehát nem csupán nagyobb biztonságban tudhatják megtakarításaikat, hanem többé nem kell aggódniuk amiatt, hogy az egyes országokban eltérő az ügyfélvédelem szintje, így tehát bármely uniós országban választhatják a számukra legkedvezőbb megtakarítási terméket. A javaslat a bankok számára is előnyökkel jár, hiszen az említett különbségek megszűntével ezután EU-szerte kínálhatják termékeiket. A betétbiztosítási rendszerek finanszírozásának javítása végül az adófizetők számára is előnyös, hiszen csökkenti az állami beavatkozás valószínűségét.

A változások többsége már 2012-ben és 2013-ban hatályba léphet, a rendelkezések pedig az EU összes tagállama mellett Norvégiára, Izlandra és Liechtenstein-re is vonatkoznak majd, miután az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba is beépülnek.

Lásd még a MEMO/10/318

A befektetések védelme

A befektetőkártalanítási rendszerről szóló (94/19/EK) irányelv 1997 óta biztosít védelmet az európai befektetési alapok szolgáltatásait igénybe vevő befektetők számára, azaz kártalanításban részesíti azokat a befektetőket, akiknek vagyoni eszközeit a befektetési vállalkozás – csalás vagy hűtlen kezelés miatt, illetve a vállalkozás rendszerében bekövetkező hibából vagy problémából kifolyólag – nem tudja visszajuttatni. A szóban forgó rendszer tehát nem a befektetési kockázat, mint olyan ellen biztosít védelmet. Az EU 27 tagállamában jelenleg 39 befektetőkártalanítási rendszer működik.

Az elmúlt években számos panasz érkezett a Bizottsághoz egyes tagállamokkal szemben az irányelv végrehajtásával kapcsolatban. A panaszok többek között arra vonatkoztak, hogy a befektetőkártalanítási rendszerek nem rendelkeznek kellő fedezettel ahhoz, hogy rendezzék a kárigényeket, illetve a kifizetések teljesítése késedelmesen történik.

A ma benyújtott javaslatok célja a befektetők védelmére vonatkozó szabályok hatékonyságának növelése, továbbá annak biztosítása, hogy a védelemben részesülő pénzügyi eszközök tekintetében azonos versenyfeltételek érvényesüljenek, és hogy rendelkezésre álljanak a befektetők kártalanítását szolgáló finanszírozási eszközök és a szükséges intézkedések.

A javaslat legfontosabb elemei a következők:

  • Magasabb fedezet: a befektetőket megillető kártalanítás minimális mértéke jelenleg 20 000 euro. A Bizottság javaslata értelmében ez befektetőnként 50 000 euróra nő.

  • Gyorsabb kifizetések: a jelenlegi szabályozás mellett a befektetőknek sokszor éveket kell várniuk a kártérítésre. A Bizottság javaslata értelmében ez változni fog, és a jövőben a befektetők legkésőbb a befektetési vállalkozás csődjétől számított 9 hónapon belül hozzájutnak a kártérítéshez. A 9 hónapos időszakra azonban mindenképpen szükség van ahhoz, hogy az illetékes hatóságok kivizsgálhassák az ügyet, és meghatározhassák az egyes befektetők helyzetét.

  • A tájékoztatás javítása: A befektetők egyértelműbb és szélesebb körű információkhoz jutnak majd vagyoni eszközeik fedezetének mértékéről. Az irányelv például nem terjed ki a befektetési kockázatokra, vagyis annak kockázatára, hogy egy befektetés a tőzsde zuhanása vagy a kibocsátó csődje miatt veszít értékéből.

  • Hosszú távú és felelős finanszírozás: 1997 óta többször is előfordult, hogy egyes tagállamokban a befektetőkártalanítási rendszerek nem rendelkeztek kellő forrással ahhoz, hogy fedezzék a befektetők elvesztett vagyoni eszközeit. A Bizottság javaslata minimális finanszírozási szintet irányoz elő a rendszerek tekintetében, amelyet teljes egészében elő kell finanszírozni. Szükség esetén, végső megoldásként a rendszerek korlátozott összegben kölcsönt vehetnek igénybe a többi rendszertől vagy más finanszírozási forrásokból („rendszerek közötti kölcsön”). A hozzájárulásokat a befektetési vállalkozások kötelesek állni.

  • Szélesebb körű védelem: Ma a befektetők nem élveznek szükségképpen védelmet abban az esetben, ha a befektetési vállalkozás egy harmadik felet bíz meg az ügyfél vagyoni eszközeinek kezelésével, és az érintett harmadik fél csődbe megy, ám nem juttatja vissza a befektetett eszközöket. Hasonlóképpen a befektetési alapok befektetésijegy-tulajdonosait szintén érheti veszteség, amennyiben az alap valamelyik letétkezelője vagy alletétkezelője csődbe megy. Ez történt például nemrégiben a 2008-as Madoff befektetési csalás során. A Bizottság most az ilyen helyzetek kezelésére is javaslatot tesz.

A változások többsége már 2012 végére hatályba léphet, a rendelkezések pedig az EU összes tagállama mellett Norvégiára, Izlandra és Liechtenstein-re is vonatkoznak majd, miután az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba is beépülnek.

Lásd még a MEMO/10/319

A biztosítási kötvénytulajdonosok védelmének fokozása

A biztosítási garanciarendszerek végső fogyasztóvédelmi eszközként működnek arra az esetre, ha a biztosítótársaságok nem tudnák teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket. A garanciarendszerek ilyenkor védelmet nyújtanak annak a kockázatával szemben, hogy a biztosítótársaság megszűnése miatt az ügyfelek követelései nem kerülnek kifizetésre.

A garanciarendszerek vagy közvetlenül a fogyasztóknak fizetnek kártérítést, vagy a kötvény fizetőképes biztosítóra vagy magára a garanciarendszere való átruházása révén gondoskodnak a biztosítási szerződés folytonosságáról. A banki és értékpapír-piaci ágazattal szemben a biztosítási szektor garanciarendszereinek szabályozására jelenleg nem létezik európai szintű jogszabály. Jelenleg 12 tagállamban működik egy vagy több biztosítási garanciarendszer, amely az életbiztosítási és/vagy a nem életbiztosítási kötvényekre terjed ki. Ezek a rendszerek nem csupán az ügyfélvédelem szintje és a védelemre való jogosultság tekintetében különböznek egymástól, hanem abban is, hogy mikor avatkoznak be, és milyen finanszírozási megoldásokat alkalmaznak.

A mai napon elfogadott fehér könyvben a Bizottság különböző lehetőségeket vázol fel arra nézve, hogy az ügyfélvédelem tekintetében miként teremthető tisztességes és átfogó uniós szintű szemlélet, és hogyan kerülhető el, hogy egy biztosítótársaság esetleges csődje esetén az adófizetőknek kelljen viselniük a költségeket. Ehhez a Bizottság irányelv bevezetésére tesz javaslatot, amely az összes tagország számára rögzíti a biztosítási garanciarendszerek kialakításának egységességét biztosító minimumkövetelményeket. A biztosítási garanciarendszerekről szóló fehér könyvet a Bizottság konzultációra bocsátotta, amelynek keretében felkérte az összes érdekelt felet, hogy 2010. november 30-ig észrevételezze azt.

Lásd még a MEMO/10/320

További információk:

Deposit Guarantee Schemes:

http://ec.europa.eu/internal_market/bank/guarantee/index_en.htm

A befektetőkártalanítási rendszerekről:

http://ec.europa.eu/internal_market/securities/isd/investor_en.htm

A biztosítási garanciarendszerekről:

http://ec.europa.eu/internal_market/insurance/guarantee_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website