Navigation path

Left navigation

Additional tools

Környezetvédelem: Széles körben sürgetik a környezetre kifejtett hatásokat tükröző adórendszerek bevezetését

European Commission - IP/10/657   02/06/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/657

Brüsszel, 2010. június 2

Környezetvédelem: Széles körben sürgetik a környezetre kifejtett hatásokat tükröző adórendszerek bevezetését

Az Európai Bizottság – az ENSZ Környezetvédelmi Programjával közösen – a mai napon közétette azt az új, nagyszabású jelentést, amely annak szükségességére hívja fel a figyelmet, hogy a főbb gazdaságoknak a szűkös erőforrások felhasználása terén gyökeres változásokat kell megvalósítaniuk. A jelentés sorrendet állít fel az egyes termékek, anyagok, illetve gazdasági tevékenységek és életmódbeli szokások között az általuk a környezetre és az erőforrásokra gyakorolt hatás alapján, és ily módon tudományosan megalapozott prioritásokat határoz meg a világszinten zajló környezetvédelmi erőfeszítések tekintetében. A jelentés főbb megállapításai közül ki kell emelni, hogy a világon jelenleg termelt gabona több mint felét állati takarmányként hasznosítjuk, valamint hogy a jövedelem megduplázódása általában 60–80% közötti mértékben növeli a környezeti terhelést. A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport által készített 149 oldalas jelentés arra is rámutat, hogy a jogalkotók és politikai döntéshozók azzal tehetnek a legtöbbet Földünkért, ha adókon, illetve egyéb ösztönzőkön keresztül megpróbálják elősegíteni a környezetbarátabb mezőgazdasági gyakorlatok térhódítását és a fosszilis üzemanyagok használatának csökkenését.

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így nyilatkozott: „Ez a jelentés egyértelművé teszi, hogy az erőforráshatékonyabb gazdaság létrehozása sürgető feladat, amelynek megvalósítása hatalmas kihívást jelent, ugyanakkor elengedhetetlen jövőbeni prosperitásunk és életminőségünk biztosításához. Az adórendszer révén adott árjelzések jelentik az egyik leghatékonyabb és legeredményesebb módját annak, hogy valóban változás következzen be az erőforrások felhasználásában.”

„A fenntartható gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi jólét együttes elérése nem lehetetlen – mondta Angela Cropper, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezetőigazgató-helyettese. – Ehhez mindenekelőtt azokat az erőfeszítéseket kell támogatnunk, amelyek a legnagyobb mértékben képesek csökkenteni az ember által a különböző ökoszisztémákban okozott károkat. E tekintetben a jelentés komoly munícióval szolgál a politikai döntéshozók számára, az egyének szintjén pedig a már jól ismert üzeneteket ismétli meg: csökkentsük a húsfogyasztást, kapcsoljuk le a villanyt, szigeteljük otthonainkat, állítsuk alacsonyabb fokozatra a fűtést vagy a légkondicionálót, lehetőleg ne utazzunk repülővel és minél kevesebbet használjuk az autót: környezetvédelmi szempontból ezekkel érhetjük el a legnagyobb eredményt és tehetünk a legtöbbet bolygónkért.”

Mely tényezők a fő felelősök?

„A termelés és a fogyasztás kedvezőtlen környezeti hatásai: a legfőbb termékek és anyagok” címmel készült jelentés a legújabb a fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport által jegyzett jelentések sorában. A jelentés az életciklus-elemzésre támaszkodva számba veszi az egyes termékek és anyagok termeléséhez, fogyasztásához és megsemmisítéséhez szükséges anyagokat, és meghatározza a világszerte legsúlyosabb környezeti károkat okozó folyamatokat, termékeket és anyagokat. A lista élén a mezőgazdasági javak, és ezeken belül is különösen az állati eredetű termékek állnak annak következtében, hogy a világon jelenleg termelt gabona több mint fele állati takarmányként hasznosul. A jelentés kemény kritikával illeti továbbá a fosszilis üzemanyagokat hasznosító ágazatokat, különösen a villamosenergia-szolgáltatókat és más energiaintenzív iparágakat, valamint a háztartási fűtést és a közlekedést. Az életciklusuk során a legnagyobb terhelést kifejtő anyagok között említhetjük a különféle műanyagokat, a vasat, az acélt és az alumíniumot.

A munkacsoport szerint a környezetre nyomást kifejtő jelenségek között az alábbiak kezelése a legsürgetőbb: az éghajlatváltozás, az élőhelyek változása, a nitrogén- és foszforszennyezés, a túlhalászás, illetve az erdei és egyéb erőforrások túlzott kiaknázása, az invazív fajok, a tiszta ivóvíz hiánya és a nem megfelelő higiénés körülmények, a szilárd háztartási tüzelőanyagok használata, az ólomnak való kitettség, a városi légszennyezés és a munkavégzés során a finom pornak való kitettség.

A jólét veszélyei

A munkacsoport számos aggasztó bizonyítékot sorakoztat fel annak igazolására, hogy a jóléttel párhuzamosan az emberiség által a környezetre kifejtett hatás mértéke is nő, ami ellentétben áll azzal az általános vélekedéssel, miszerint a nagyobb jövedelem kisebb környezeti terheléssel jár.

A jelentés szerint noha a jólét növekedése következtében a levegő- és vízszennyezés helyi forrásainak szabályozására a folyamatok és az eszközök szintjén valóban bekövetkeznek viszonylag egyszerű változások, a jólét az olyan szerteágazóbb problémák súlyosbodásához is vezet, mint az energiafelhasználás vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása. A szén-dioxid-kibocsátással összefüggésben a jelentés rámutat, hogy a jövedelem megduplázódása általában 60–80% közötti mértékben növeli a környezeti terhelést, és ez az érték a feltörekvő gazdaságok esetében még ennél is magasabb lehet.

Előzmények: A fenntartható erőforrás-gazdálkodással foglalkozó nemzetközi munkacsoport

Az erőforrás-gazdálkodással foglalkozó munkacsoportot azzal a céllal hozták létre, hogy független tudományos véleményt fogalmazzon meg a természeti erőforrások használatával és azok környezeti hatásával kapcsolatban, és mindezt azon cél szolgálatában, hogy a gazdasági növekedést sikerüljön függetleníteni a környezet rombolásától. A munkacsoport a világ különböző részein tevékenykedő környezetvédelmi szakértők által elért eredményekre támaszkodik. A társelnöki tisztséget Ashok Khosla, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) elnöke és Ernst Ulrich von Weizsäcker, a német szövetségi parlament környezetvédelmi bizottságának korábbi elnöke tölti be.

Hasznos linkek:

A teljes jelentés az alábbi internetcímen érhető el:

http://www.unep.fr/scp/rpanel/producsandmaterials.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website