Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A Bizottság a hitelminősítő intézetek uniós felügyeletének javítására tesz javaslatot, és vitát kezdeményez a pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányításról

Commission Européenne - IP/10/656   02/06/2010

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/656

Brüsszel, 2010. június 2.

A Bizottság a hitelminősítő intézetek uniós felügyeletének javítására tesz javaslatot, és vitát kezdeményez a pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányításról

A jövőbeni pénzügyi válságok megelőzésére és a pénzügyi rendszer megerősítésére irányuló munkája keretében az Európai Bizottság ma módosításokat terjesztett elő a hitelminősítő intézetekre (hitelminősítőkre) vonatkozó uniós szabályokhoz, és nyilvános konzultációt indított a pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányítás reformjáról. A Bizottság az európai pénzügyi rendszer biztonságához és stabilitásához szükséges reformok gyors végrehajtása érdekében közzétett még egy általánosabb jellegű közleményt is, amelyben vállalja, hogy a hátralévő pénzügyi reformokra vonatkozó javaslatait a következő 6-9 hónap során be fogja nyújtani. A vitát követően, és az Európai Tanács soron következő ülése után, remélhetőleg az ott részt vevő államfők és kormányfők erős támogatását élvezve, a Bizottság e javaslatokat – a bankszanálási alapokra vonatkozó újkeletű ötletekkel együtt (lásd IP/10/610) – be fogja mutatni a G-20-ak 2010. június 26–27-én tartandó torontói csúcstalálkozóján. A hitelminősítőkkel kapcsolatban a Bizottság két fő célkitűzést fogalmazott meg: biztosítani kell európai szintű, hatékony és centralizált felügyeletüket, továbbá fokozni kell a minősítéseket kérő jogalanyok átláthatóságát annak érdekében, hogy minden hitelminősítő ugyanazon információkhoz jusson. Ezek a változtatások javítanák a felügyelet színvonalát, erősítenék a hitelminősítők versenyét és javítanák a befektetők védelmét. A vállalatirányítás kapcsán a Bizottság több kérdésről is nyilvános konzultációt indított, többek között a pénzügyi intézmények által folytatott kockázatkezelés javításának és a részvényesi jogkörök bővítésének lehetőségeiről. Az észrevételeket 2010. szeptember 1-jéig lehet megtenni. A javaslatcsomag kiegészítéseként a Bizottság két jelentést tett közzé arról, hogy a tagállamok miként ültették át a gyakorlatba a Bizottság 2009. évi ajánlásait a pénzügyi szolgáltatási ágazat javadalmazási politikájáról, illetve a jegyzett társaságok igazgatóinak javadalmazási rendszeréről (lásd: IP/09/673 és IP/09/674). Mindkét esetben történt előrelépés, de számos tagállam továbbra is adós az ajánlások teljes körű végrehajtásával.

José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A Bizottság ma megadja az EU pénzügyi szolgáltatási reformjának befejezéséhez szükséges végső lökést, amely az európai gazdaság stabilizálását, konszolidálását és fenntartható növekedésének helyreállítását célzó szélesebb körű stratégiának is része.”

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: A hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályok változtatásával javulni fog e rendkívül fontos szektor felügyelete és átláthatósága. De ez csak az első lépés, a piacot részletesebben is meg fogjuk vizsgálni. Ami a vállalatirányítást illeti, meggyőződésem, hogy a válságmegelőzést valójában a vállalatokon belül kell elkezdeni. A jövőbeni pénzügyi válságok megelőzéséhez a pénzügyi intézményeknek is változniuk kell. Biztosítanunk kell a belső kontroll eredményesebb végrehajtását, ösztönöznünk kell a kockázatkezelés javítását, erősítenünk kell a felügyeleti hatóságok szerepét. A helyes javadalmazási politikára vonatkozó hatályos szabályokat pedig mihamarabb alkalmazni kell annak érdekében, hogy gátat lehessen vetni a túlzott kockázatvállalásnak.”

A hitelminősítő intézetek uniós felügyeletének erősítése

Tekintve, hogy a minősítési szolgáltatások nem köthetők konkrét földrajzi területhez, és a pénzügyi intézmények Európa-szerte használhatják a hitelminősítők által kibocsátott minősítéseket, a Bizottság javaslatot tesz a hitelminősítő intézetek uniós szintű, centralizált felügyeleti rendszerének kialakítására. Az államfők és a kormányfők felkérték a Bizottságot, hogy vonatkozó javaslatait 2009. júniusában tegye meg.

A javasolt változtatások értelmében egy új európai felügyeleti hatóság – az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság (ESMA, lásd: IP/09/1347) – kizárólagos felügyeleti hatáskört kapna az Európai Unióban bejegyzett hitelminősítők tekintetében. Ebbe a körbe tartoznának a legismertebb hitelminősítők, például a Fitch, a Moody’s és a Standard & Poor’s európai leányvállalatai is.

A hatóságnak jogában állna információkat kérni, vizsgálatokat indítani és helyszíni ellenőrzéseket végezni. Emellett a strukturált pénzügyi eszközök kibocsátóinak, például hitelintézeteknek, bankoknak és befektetési vállalkozásoknak minden érdekelt hitelminősítő számára hozzáférést kell adniuk azokhoz az információkhoz, amelyeket saját hitelminősítőjük rendelkezésére bocsátanak, így lehetővé téve független minősítések kibocsátását.

E változtatások révén a hitelminősítők sokkal egyszerűbb felügyeleti környezetben működhetnének annál, mint amit a jelenlegi sokrétű nemzeti viszonyok lehetővé tesznek, és könnyebben hozzáférhetnének a szükséges információkhoz. A hitelminősítők centralizált uniós felügyeletének és a hitelminősítők erősebb versenyének köszönhetően a minősítések felhasználói is magasabb fokú védelmet élvezhetnének.

A Bizottság javaslatát, amely az 1060/2009/EK rendelet módosítására irányul, a továbbiakban az EU Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament fogja tárgyalni. Elfogadása esetén az új szabályrendszer várhatóan 2011 során lép hatályba.

Előzmények: A hitelminősítők társaságok és kormányzatok hitelképességét és összetett pénzügyi termékek minőségét értékelik. Tevékenységükkel hozzájárultak a pénzügyi válság kialakulásához, mivel alábecsülték annak kockázatát, hogy bizonyos bonyolult pénzügyi eszközök kibocsátói esetleg nem fizetik meg tartozásaikat. A piaci bizalom helyreállításához és a befektetővédelem növeléséhez fűződő igényre válaszul a Bizottság új uniós szintű szabályokat terjesztett elő, amelyek közös szabályozási keretet szabtak a hitelminősítések kibocsátásának. E szabályok révén – amelyek 2010 decemberében lépnek teljes körűen hatályba (lásd: IP/09/629) – minden olyan hitelminősítőnek nyilvántartásba kell vetetnie magát, amely az Európai Unióban felhasználható hitelminősítéseket kíván kibocsátani.

A nyilvántartásba vétel e hónapban indul. Megoldás született a hitelminősítéseket érintő összeférhetetlenségre is (a hitelminősítő például nem kínálhat párhuzamosan tanácsadási szolgáltatásokat): a hitelminősítők átláthatóbbá válnak, mivel közzé kell tenniük a minősítések elkészítéséhez használt módszereket, belső modelleket és fő minősítési feltevéseket. Ez valószínűsíthetően azt is lehetővé teszi, hogy a befektetők javítsák az átvilágítási eljárásokat.

A pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányítás reformja

A pénzügyi válságra válaszul a Bizottság 2009 márciusi közleményében (Impulzusok az európai gazdaság élénkítéséhez) elkötelezte magát a pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányítás javítására. A Bizottság azt kívánta elérni, hogy több figyelem forduljon a fogyasztók és más érintettek érdekeire, hogy a vállalkozásokat fenntarthatóbb módon vezessék, és hogy hosszú távon csökkenjen a csődök bekövetkezésének kockázata. Első lépésként a Bizottság nyilvános konzultációt indít egy zöld könyvről, amely a következő kérdésekre keres válaszokat:

  • Miként lehetne javítani a pénzügyi intézmények igazgatóságának működését és összetételét, és ezáltal a felső vezetés felügyeletét;

  • Miként lehetne kialakítani a pénzügyi intézmény minden szintjén érvényesülő kockázatvállalási kultúrát, és ezáltal biztosítani a vállalkozás hosszú távú érdekeinek figyelembevételét;

  • Miként lehetne bővíteni a részvényesek, pénzügyi felügyeletek és külső könyvvizsgálók részvételét a vállalatirányításban;

  • Miként lehetne módosítani a társaságok javadalmazási politikáját, és ezáltal gátat vetni a túlzott kockázatvállalásnak.

A konzultációban való részvételre 2010. szeptember 1-jéig van lehetőség. Az esetleges további jogalkotásra irányuló vagy egyéb javaslatok elfogadására 2011 folyamán kerül sor.

Előzmények: A pénzügyi válság rávilágított a pénzügyi intézményeknél alkalmazott vállalatirányítás hiányosságaira: az igazgatóság nem tudta kellőképpen felügyelni és ellenőrizni a vezetést; elégtelen volt a kockázatkezelés; az igazgatók és az üzletkötők esetében alkalmazott nem megfelelő javadalmazási struktúrák túlzott kockázatvállaláshoz és a rövid távú érdekek előtérbe helyezéséhez vezettek; a részvényesek nem kontrollálták az általuk tulajdonolt pénzügyi intézmény kockázatvállalását. Ezek a hiányosságok hozzájárultak a válság kialakulásához, következésképpen a vállalatirányítási rendszerekkel kapcsolatban kellő időben és eredményesen alkalmazott fékek és ellensúlyok segíthetik a jövőbeni válságok megelőzését.

Közlemény a pénzügyi szolgáltatásokról, 2010–2011 – „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért”

A közelmúlt piaci zavarai felerősítették annak igényét, hogy a Bizottság mihamarabb fejezze be a biztonságos és szilárd európai pénzügyi rendszert biztosító reformokat. A Bizottság ezen okból vállalta, hogy a G20-aknak tett kötelezettségvállalások teljes körű végrehajtásához szükséges, hátralévő pénzügyi reformokra vonatkozó javaslatait a következő 6-9 hónap során be fogja nyújtani.

A fő javaslatok a következőkre vonatkoznak:

  • Átláthatóság: a Bizottság a nyár folyamán előterjeszti javaslatait a derivatívapiacok működésének javítására. Ez elengedhetetlen az átláthatóság növeléséhez egy olyan piacon, amely nagyon fontos, de jelenleg igen kevéssé áttekinthető. A pénzügyi piacokba vetett bizalom további helyreállítása érdekében a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol a short ügyletek és a hitel-nemteljesítési csereügyletek, köztük a fedezetlen („naked”) short ügyletek szabályozására. A Bizottság a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID) kapcsán is módosításokat terjeszt majd elő annak érdekében, hogy erősítse a piac kereskedés előtti és kereskedés utáni átláthatóságát, és minél több származékos terméket irányítson át a szervezett kereskedési helyszínekre.

  • Felelősség: A betétesek és a befektetők védelme érdekében a Bizottság javasolni fogja a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv és a befektetőkártalanítási rendszerekről szóló irányelv felülvizsgálatát. Emellett jogalkotási javaslatokat nyújt be a lakossági befektetési csomagtermékek kapcsán is, hogy az értékesítés folyamatában nagyobb hangsúly kerüljön a fogyasztók érdekeire. Sor kerül még a piaci visszaélésekről szóló irányelv módosítására is, annak érdekében, hogy hatálya a szabályozott piacokon túlra és a származékos termékekre is kiterjedjen. A Bizottság módosításokat fog előterjeszteni a tőkekövetelmény-irányelvhez (CRD IV) annak érdekében, hogy nőjön a bankok által tartalékolt tőke minősége és mennyisége, létrejöjjenek a tőkepufferek, és hogy a kedvező időszakokban tőke halmozódjon fel a kedvezőtlenebb gazdasági időszakok ellensúlyozására. A szabályok betartatásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a pénzügyi szektorban alkalmazott szankciók nincsenek harmonizálva, így a különböző nemzeti felügyeletek eltérő gyakorlattal élnek. A Bizottság első lépésként közzéteszi közleményét a pénzügyi szolgáltatási szektorban alkalmazott szankciókról, hogy ezzel segítse elő a felügyeleti tevékenységek széles skáláján alkalmazott szankciók konvergenciáját.

  • Válságmegelőzés és válságkezelés: A Bizottság válságkezelési cselekvési tervet ad ki, amelynek alapján jogalkotási javaslatokat fogad majd el a bankcsődök megelőzésével és a bajba jutott bankok szanálásával kapcsolatban. A Bizottság továbbá arra fog törekedni, hogy elősegítse a magas színvonalú nemzetközi számviteli standardok egységes keretének globális konvergenciáját.

A Bizottság ezen intézkedések gyors elfogadására sürgeti az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az uniós polgárok teljesen visszanyerhessék bizalmukat a pénzügyi rendszernek, mint a növekedés egyik pillérének a szilárdságában.

További információk:

Hitelminősítő intézetek:

http://ec.europa.eu/internal_market/securities/agencies/index_en.htm

Vállalatirányítással kapcsolatos konzultáció:

http://ec.europa.eu/internal_market/company/modern/corporate_governance_in_financial_institutions_en.htm

A javadalmazási ajánlásokról szóló jelentések:

http://ec.europa.eu/internal_market/company/directors-remun/index_en.htm

A Bizottság közleménye a pénzügyi szolgáltatásokról, 2010–2011 – „A pénzügyi szolgáltatások szabályozása a fenntartható növekedésért

http://ec.europa.eu/internal_market/finances/news/index_en.htm


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site