Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/10/ 63

Brüsszel, 2010. január 28.

Biztosi vélekedés szerint a magánélet védelme komoly kihívást jelent majd Európában az előttünk álló évtizedben

Személyes terünkbe ma már új pontokon be lehet férkőzni: a viselkedésalapú reklámozás az internetes előzmények nyomon követésével célzottabbá teszi a marketingtevékenységet, a közösségépítő hálózatokat használó mintegy 41,7 millió európai polgár személyes adatai vagy fényképei minden felhasználó számára hozzáférhetőek, a jelenleg alkalmazott csaknem 6 milliárd intelligens chipnek köszönhetően egyetlen mozdulatunk sem marad észrevétlen. Az Európai Bizottság ma, az adatvédelem napján arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi adatvédelmi jogszabályok megújítása nélkül nem tudunk lépést tartani a technológiai fejlődéssel, reformra van szükség a magánélethez való jog és az ágazati jogbiztonság érvényesüléséhez, az új technológiák meghonosodásához. Az uniós jogszabályok értelmében személyes adatok kizárólag törvényes célokra és csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával használhatók fel. A Lisszaboni Szerződés és az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatályba lépésével a Bizottság a mai napon bejelentette, hogy az EU egészében érvényes, egyértelmű és korszerű szabályozás kialakításával kívánja biztosítani a személyes adatok és a magánélet nagyfokú védelmét, mindjárt az EU 1995. évi adatvédelmi irányelvének reformjával kezdve.

„Az uniós jogszabályok személyes adataink védelmében születtek. Az Európai Bizottság eddig elkötelezetten megtett mindent annak érdekében, hogy ezeket a jogszabályokat mind a 27 tagállamban kivétel nélkül betartsák. Napjaink társadalmában kiemelt szerepe van az innovációnak, de nem szabad, hogy az az emberek magánélethez való alapvető jogának rovására menjen. Arról kell most gondoskodnunk, hogy az általános adatvédelmi törvények igazodjanak a technológiai fejlesztésekhez és a Lisszaboni Szerződésben támasztott követelményeknek megfelelően kellőképpen átfogóak legyenek – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és médiaügyekért felelős uniós biztos. – Olyan uniós jogszabályokra van szükség, amelyek megadják a lehetőséget a polgároknak arra, hogy az élet bármely területén – akár repülőgépre szállnak, akár bankszámlát nyitnak vagy az interneten böngésznek – tudjanak róla, ha személyes adataik jogszerű feldolgozására kerül sor, és ha úgy tartják jónak, azt visszautasíthassák.”

Az Európai Bizottság a ma negyedik alkalommal megrendezett adatvédelmi napon kijelentette, hogy a személyes adatok és a magánélet védelmében az európai gazdaságok és társadalmak egészére ki kell terjeszteni az internetes technológiában már alkalmazott lépéseket.

Reding biztos ennek kapcsán bejelentette, hogy – az 1995 óta hatályos általános jogszabályokra ( adatvédelmi irányelv ), valamint a specifikusabb hírközlési és internetes jogszabályokra ( elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv ) építve – a magánélet védelmét érintő uniós szabályozás korszerűsítésére tesz javaslatot.

Az átdolgozott jogszabályokat azután az összes szakpolitikai területen és nemzetközi megállapodásban szigorúan érvényre kell juttatni, érintsék akár az új technológiákat, a fogyasztói jogokat vagy a közbiztonságot.

2009-ben a Bizottság számos kezdeményezést indított útjára annak érdekében, hogy az adatvédelmi szempontok ne szoruljanak háttérbe a technológiai újításoknál :

  • Ajánlás született a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID-címkék) alkalmazásáról több termék, például a buszbérletek esetében, melynek értelmében az értékesítés helyén automatikusan hatástalanítani kell ezeket a címkéket, hacsak a fogyasztó kifejezetten a címke aktiválását nem kéri ( IP/09/740 ).

  • 2009 februárjában a Bizottság közbenjárásával 18 (június óta 20) főbb internetes szolgáltató megállapodott arról, hogy közösségépítő weboldalaikon (pl. a Facebook-on) javítják az adatvédelmet és növelik a kiskorúak online biztonságát ( IP/09/232 ). E téren elért eredményeikről a Bizottság 2010-ben a biztonságosabb internet napján ad majd tájékoztatást, így például arról, hány szolgáltató tudja garantálni, hogy a 18 évesnél fiatalabbként regisztrált felhasználók összes online adata alapértelmezésben ne legyen publikus és kereshető.

  • Bizottsági javaslatra új uniós hírközlési jogszabályok születtek, amelyek értelmében a hírközlési, például internetes szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások kötelesek értesíteni az illetékes hatóságokat, ha biztonsági előírások megsértése nyomán személyes adatok veszhettek el vagy azokkal visszaélhettek ( MEMO/09/513 ) . A Bizottság azzal a kívánalommal is a fogyasztói jogokat szándékozik erősíteni, hogy a felhasználókat tájékoztatni kell arról, ha számítógépes eszközeikre egy alkalmazás internetes cookie-kat ment vagy azokhoz hozzá kíván férni.

  • A Bizottság 2009. április 14-én jogsértési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben ( IP/09/570 ), válaszul az egyes internetszolgáltatók által tesztelt, a felhasználói szokásokat feltérképező viselkedésalapú reklámozás (PHORM) felett érzett állampolgári aggodalmakra. A Bizottság figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy nemzeti rendelkezései a hírközlés különböző területein nincsenek összhangban a titkosságra vonatkozó uniós szabályozással, így többek között az adatgyűjtést érintő felhasználói hozzájárulás, a jogosulatlan adatszerzés vagy az adatszerző tevékenységek felügyelete terén. Az eljárás 2009. november 3-án második szakaszába lépett ( IP/09/1626 ). Amennyiben az Egyesült Királyság nem kezeli érdemben a kifogásolt területeket, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé terjesztheti.

Háttér

A magánélet és a személyes adatok védelme az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében rögzített alapvető emberi jog.

Az Európai Unió 1995. évi adatvédelmi irányelve általános alapelvként rögzíti a nemzeti rendelkezések összehangolását például a személyes adatok jogszerű feldolgozásának feltételei és az érintett személyek jogai tekintetében. Az irányelv értelmében az minősül az adatok felhasználásához való hozzájárulásnak, ha az érintett személy a helyzet ismeretében, önként és kifejezetten kinyilvánítja ilyen irányú akaratát.

Az Európai Unió adatvédelemmel kapcsolatos weboldala: http://ec.europa.eu/justice_home/fsj/privacy/

A 2002. évi elektronikus hírközlési és adatvédelmi irányelv a hírközlési ágazat számára határoz meg alapelveket. Védi az információcsere titkosságát és előírja az uniós tagállamoknak, hogy tiltsák meg a felhasználók tudta és beleegyezése (5. cikk (1) bekezdése) vagy engedélye nélküli, jogosulatlan adatszerzést és megfigyelést.

Viviane Reding adatvédelemmel kapcsolatos videoüzenete:

http://ec.europa.eu/commission_barroso/reding/video/20090414/index_en.htm

Az uniós intézmények és szervek által történő adatfeldolgozással kapcsolatban a 45/2001/EK adatvédelmi rendelet az irányadó. Az Európai Unióban a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés általános kereteit a 2008/977/IB kerethatározat rögzíti.

Az Európa Tanács 2007-ben bevezette az adatvédelem napját annak érdekében, hogy mindenki megismerhesse, milyen jellegű adatok gyűjthetők és milyen célból, valamint hogy milyen adatvédelmi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezünk.

Az adatvédelem napjáról lásd: http://dpd.eun.org/web/guest/home


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site