Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/10/610

Brüsszel, 2010. május 26.

A Bizottság közzétette a bankszanálási alapok létrehozására irányuló elképzeléseit

Az Európai Bizottság ma benyújtott javaslata értelmében az Európai Unió európai bankszanálási alapok hálózatát hozza létre, ezzel biztosítva, hogy a jövőbeni bankcsődök ne az adófizetőket terheljék és ne rengessék meg a pénzügyi rendszert. Az Európai Tanács következő ülésén folytatott megbeszélések után az Európai Bizottság a 2010. június 26–27. között Torontóban tartandó G20 csúcstalálkozón mutatja be az elképzeléseit. Ezek az alapok a jövőbeni pénzügyi válságok megelőzését és a pénzügyi rendszer megerősítését szolgáló szélesebb keret részét fogják képezni. A Bizottság úgy véli, hogy ezt úgy lehet megvalósítani, ha a tagállamok számára előírják az említett alapok közös szabályok szerinti létrehozását, amelyeket a bankok által fizetett illetékből töltenének fel. Ezeket az alapokat nem a bankok megmentésére használnák fel, hanem kizárólag annak biztosítására, hogy a csődhelyzetbe került bankokat megfelelően, a pénzügyi rendszer destabilizálása nélkül szanálják.

A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos, Michel Barnier kijelentette: „Elfogadhatatlannak tartom, hogy továbbra is az adófizetők állják a bankszektor megmentésének súlyos költségeit. A „szennyező fizet” elve alapján ezeket a terheket nem lehet az adófizetőkre hárítani. Egy olyan rendszert kell kiépítenünk, amely gondoskodik arról, hogy a pénzügyi szektor állja a jövőbeni banki válságok költségeit. Ezért úgy vélem, a bankokat fel kell kérni arra, hogy járuljanak hozzá a bankok szanálása, a pénzügyi stabilitás védelme és a dominóhatás megakadályozása céljából létrehozott alaphoz, amely azonban nem minősül bankmentő alapnak. Európának vezető szerepet kell vállalnia a közös megközelítésmódok kidolgozásában és egy globálisan alkalmazható együttműködési modell kidolgozásában.”

Miért van szükség bankszanálási alapokra

A pénzügyi válság következtében a nemzeti kormányoknak az adófizetők pénzéből kellett támogatást nyújtani a pénzügyi szektor számára a pénzügyi stabilitás megőrzése és a betétesek védelme érdekében. Jelenleg a fő feladat annak biztosítása, hogy a jövőben ilyen helyzet ne alakulhasson ki. A Bizottság már megkezdte a banki fizetésképtelenség kockázatának csökkentésére szolgáló védőmechanizmusok kialakítását, de arra is törekedni kell, hogy amennyiben a jövőben egyes bankok fizetésképtelenné válnak, magántőkéből támogatott stabil mechanizmusok álljanak rendelkezésre a helyzet kezelésére.

2009 októberében a Bizottság egyértelművé tette, hogy támogatja egy új, uniós szintű válságkezelési keret kialakítását. Ez az új keret harmonizált hatásköröket és szabályokat foglal magában, amelyek lehetővé teszik a szabályozók számára a bankok fizetésképtelenné válásának megakadályozását és a fizetésképtelen bankok helyzetének megfelelő módon történő rendezését úgy, hogy közben az adófizetőket ezzel összefüggésben terhelő költségeket minimálisra csökkentik. (IP/09/1549). A Bizottság a bankszanálási alapok létrehozását az új keretek kiegészítéseként javasolja. Az alapok mérete és hatálya természetesen a javított felügyeleti tevékenység és szabályozás hatékonyságától is függ.

Számos EU-tagállam már illetéket vetett ki a bankszektorra, vagy ilyen illeték kivetését fontolgatja. A kivetendő illetékek összegére és a beszedett összegek felhasználására vonatkozó koordinált megközelítés hiánya miatt azonban fennáll a nemzeti bankpiacok közötti versenytorzító hatás kialakulásának és a válság esetén történő, határokon átnyúló együttműködés akadályoztatásának veszélye.

A Bizottság a bankok által finanszírozott rendszerek uniós hálózatának kialakítását javasolja

A Bizottság úgy véli, hogy az előfinanszírozott, szűken meghatározott megbízatással rendelkező rendszerek uniós hálózatának létrehozása jelentené a bankoktól beszedett illetékek legjobb felhasználási módját. Ezek az alapok a válságkezelésről szóló, 2009. októberi közleményben meghatározott intézkedéstípusok finanszírozására szolgálnak, amelyek magukban foglalják a következőket: ideiglenes „hídbanki” műveletek finanszírozása; eszközök és/vagy kötelezettségek teljes vagy részleges átruházása, valamint a „jó bank/rossz bank” felosztások finanszírozása.

A bankszanálási alapok létrehozása növelné a bankszektor ellenálló képességét és szükségtelenné tenné az adófizetők általi finanszírozást. A Bizottság felismerte, hogy a nagyszabású, bankok által finanszírozott rendszerek fontos „morális kockázati” kérdéseket vetnek fel, amennyiben azok azt a hitet táplálják, hogy céljuk a bankok jövőbeni fizetésképtelenségének megakadályozása. Ez egy fontos és aggodalomra okot adó kérdés, amelynek megoldásához egyértelművé és világossá kell tenni: a bankcsődöket elsősorban a részvényesek és a nem biztosított hitelezők kötelesek viselni, és ennek megfelelően a bankszanálási alapok nem biztosításként szolgálnak, azok nem használhatók a fizetésképtelenné váló bankok megsegítésére, hanem a csődeljárás szabályos lebonyolításának megkönnyítésére szolgálnak.

Potenciális méret és működés

A bankszanálási alapokat meghatározott időtartamon belül kell létrehozni, a bankoktól beszedett illetékeket pedig úgy kell meghatározni, hogy azok a megfelelő magatartásra ösztönözzenek és csökkentsék a bankszanálási igények felmerülésének kockázatát. A Bizottságnak azonban a jelen pillanatban még nem áll módjában pontos részleteket közölni a bankszanálási alapok tervezett működéséről és szükségesnek tartott méretéről. A Bizottság felismeri, hogy különösen fontos lenne világosan megérteni és körültekintően megvizsgálni a beszedendő díjakkal és a bankok tőkéjével kapcsolatos széles körű reformok halmozott hatásait. Gondoskodni kell arról is, hogy ezeket a költségeket úgy határozzák meg, hogy az ne hátráltassa a gazdasági fellendülést és ne drágítsa a reálgazdaságnak nyújtott hiteleket.

Következő teendők

A Bizottság 2010 júniusában mutatja be elképzeléseit az EU pénzügyminisztereinek, államfőinek és a G20 országoknak, valamint a tárgyalások során az általános alapelvekre és irányvonalakra vonatkozó széles körű megállapodás elérésére fog törekedni.

2010 októberében a Bizottság részletesebb javaslatokat nyújt be az új válságkezelési keret kidolgozására és a jogalkotási javaslatok tervezett elfogadására vonatkozó szélesebb körű tervekről. A Bizottság a kapcsolódó hatásvizsgálatok elkészítése során körültekintően fogja mérlegelni a bankszanálási alapokra vonatkozó javaslat következményeit.

A Bizottság a világszerte azonos versenyfeltételek fenntartása érdekében vezető szerepet kíván játszani abban, hogy a G20 országok az említett közleményben bemutatott elképzelések szerint globális megközelítést dolgozzanak a bankszanálási alapokra vonatkozóan.

További információ:

A bankszanálási alapokról szóló bizottság közlemény a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/internal_market/bank/crisis_management/index_en.htm

memo 10/214


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site