Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/10/447

Brüsszel, 2010. április 20.

A Bizottság fellép az uniós polgárok adatainak biztonsága, az alperesek jogainak védelme és a bevándorlási és menekültügyi együttműködés fokozása érdekében

Az uniós polgárok ugyanazokat a jogokat és biztonságérzetet várják el az Európai Unió valamennyi országában. Az Európai Bizottság a következő öt év kiemelt prioritásának tekinti a jogérvényesülés és biztonság egységes térségének megteremtését 500 millió európai részére. A Bizottság ma konkrét intézkedéseket – és céldátumokat – terjesztett elő, amelyek az uniós polgárok más tagállamban való munkavállalását, utazását és tanulmányait segítik elő. A javaslatok a jobb igazságügyi együttműködésnek köszönhetően fokozzák az uniós polgárok biztonságát, valamint a közös bevándorlási és menekültügyi politika révén elősegítik a szolidaritás növekedését. A vállalkozások a kevesebb bürokrácia és a határokon átnyúló ügyletekben megmutatkozó fokozott jogbiztonság előnyeit élvezhetik majd. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése révén az EU immár hatékony eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy az uniós polgárok jogainak és szabadságainak erősítése érdekében átalakítsa a különböző politikák egyensúlyát.

Nem engedhetjük, hogy az uniós polgárok hazájuktól távol korlátokba ütközzenek az igazságszolgáltatásban. Azt szeretném, ha a polgárok bíznának abban, hogy az EU külföldön is megvédi a jogaikat, ha ott alapítanak családot, vonulnak nyugdíjba, szerződéses vitákat kívánnak megoldani vagy autóbaleset következményeivel kell foglalkozniuk. – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. Ezek az ambiciózus javaslatok megszüntetik majd a polgárok életét jelenleg megnehezítő, a vállalkozások számára pedig többletköltségeket és jogbizonytalanságot jelentő bürokratikus akadályokat. Örömmel várom, hogy az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a kormányokkal és a polgárokkal közösen dolgozhassak ezeken az intézkedéseken.”

Cecilia Malmström, az uniós belügyekért felelős biztos a következőket nyilatkozta: A Stockholmi Program a szabad és biztonságos Európát megvalósító ütemterv. Mivel a szabadság és a biztonság különösen fontos az európaiak számára, a program lehetőséget kínál arra is, hogy Európa közelebb kerüljön polgáraihoz. Ezért többek között javasolni fogjuk egy határregisztrációs rendszer felállítását a schengeni térségben, hogy az emberek kevésbé bürokratikus módon, mégis nagyobb biztonságban kelhessenek át a határokon. Megteremtjük a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyabbá tételéhez szükséges eszközöket, és felhasználjuk a Lisszaboni Szerződés új rendelkezéseit az internetes támadások és a személyazonosság-lopás büntethetősége érdekében. Célom az is, hogy a szolidaritás jegyében közös menekültügyi és migrációs rendszert hozzunk létre.”

Az európai vezetők tavaly decemberben jóváhagyták a Stockholmi Programként ismert 170 kezdeményezést, amely a szabadság, biztonság és jogérvényesülés európai térségének a következő öt évben történő tényleges megvalósítására irányul. A Bizottság e politikai célkitűzésekből cselekvési tervet készített a 2010–2014-es időszakra.

A jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság területén a terv a következő javaslatokat tartalmazza:

  • Az adatvédelem javítása az uniós szakpolitikákban – ideértve a bűnüldözést és –megelőzést – és a nemzetközi partnerekkel való kapcsolattartás során. Az új technológiai kihívásokra tekintettel frissítik az 1995-ös uniós adatvédelmi irányelvet.

  • A büntetőeljárások vádlottai tisztességes eljáráshoz való jogának erősítése, többek között a díjakról való tájékoztatásra, a jogi tanácsadás biztosítására, a hozzátartozókkal való kapcsolattartásra és a kiszolgáltatott személyek számára speciális biztosítékok nyújtására irányuló javaslatok révén.

  • A bürokrácia csökkentése a polgárok és a vállalkozások számára azáltal, hogy nehézkes eljárások és túlzott költségek nélkül elismerik a bírósági határozatokat és a személyes okmányokat.

  • A határokon átnyúló tartozásbehajtás egyszerűsítése és alternatív vitarendezés. Ma a vállalkozások a határokon átnyúló tartozásoknak csak 37%-át kapják vissza.

  • Az online kereskedelem élénkítése azáltal, hogy a vállalkozásoknak opcionális európai szerződési jogot kínálunk. 2008-ban az internetes tranzakcióknak csak 7%-a irányult a határon kívülre.

  • A másik tagállamba utazó uniós polgárok védelmének fokozása üdülési csomag vásárlása vagy közúti baleset utáni kártérítési igény benyújtása esetén. Az Unión kívülre irányuló utazások során a polgárok jobb konzuli védelemben részesülnek majd.

    Az uniós belügyek területén a terv a következő javaslatokat tartalmazza:

  • Átfogó biztonsági stratégia kidolgozása a bűnüldözésben, a polgári védelemben, a katasztrófavédelemben és a határigazgatásban való együttműködés erősítése érdekében.

  • Hosszú távú megállapodás kötése az Egyesült Államokkal a pénzügyiüzenet-adatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó program céljából való feldolgozásáról és átadásáról.

  • Az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) bűnüldözési célokra történő felhasználásával kapcsolatos uniós megközelítés kialakításának megvizsgálása, valamint a PNR-adatok harmadik országoknak történő átadására vonatkozó uniós keretszabály kialakítása.

  • Az európai polgárok számítástechnikai bűnözés elleni védelme egyrészt a személyazonosság-lopás, másrészt az információs rendszerek megtámadását célzó rosszindulatú szoftverek alkalmazása büntethetőségének megteremtése révén, valamint a határok biztonságának erősítése a határregisztrációs rendszer révén.

  • Az adatmegőrzési irányelv értékelése és – szükség esetén – módosítása.

  • Az idénymunka céljából vagy vállalati mobilitás keretében érkező harmadik országbeli állampolgárok belépési és tartózkodási feltételeinek egyértelműsítése; közös uniós menekültügyi rendszer kialakítása és a tagállamok közti szolidaritás erősítése.

Előzmények

Az Európai Tanács 2009. december 10–11-i ülésén elfogadta a Stockholmi Programot, amely az EU 2010–2014-es időszakra szóló, a jogérvényesülési és biztonsági szakpolitikáira vonatkozó átfogó terve.

A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelező erejűvé vált az uniós intézmények és a tagállamok számára, amikor uniós jogszabályok keretében járnak el. Ezenfelül a Bizottság javasolja a legtöbb, igazságügyre és uniós belügyekre vonatkozó szabályt és szakpolitikát. A javaslatokat az Európai Parlament és a Tanács is elfogadja, melynek során a Tanács egyhangúság helyett minősített többséggel szavaz, ami egyszerűsíti majd a döntéshozatali eljárást.

http://ec.europa.eu/justice_home/news/intro/news_intro_en.htm.

MEMO/10/139


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site