IP/10/371

Brüsszel, 2010. március 25.

Áttörés a „Nyitott égbolt” megállapodásra vonatkozó EU-USA tárgyalások második szakaszában: Sim Kallas alelnök üdvözli a megállapodástervezetet

Sim Kallas, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke jelentős lépésként értékelte azt az előzetes megállapodást, amely a mai napon jött létre az EU és az Egyesült Államok tárgyalófelei között a „Nyitott égbolt” elnevezésű légiközlekedési megállapodás második szakaszáról. „Sikerült megállapodni a transzatlanti légiközlekedési piac további bővítéséhez és megerősítéséhez vezető folyamatról. Mindkét fél egyetértett abban, hogy fokozni kell a szabályozási kérdések terén folytatott együttműködést és fel kell számolni a világ legjelentősebb légiközlekedési piacainak további fejlődését gátló akadályokat. A 2007-es EU-USA „Nyitott égbolt” megállapodás sikerére támaszkodva a mostani megállapodástervezet jelentős áttörést jelent a globális légiközlekedési ágazat helyzetének rendezése felé vezető folyamatban. Ami a gazdasági hatásokat illeti, az EU és az USA közötti, teljes mértékben nyitott légiközlekedési terület létrehozása akár 12 milliárd euró gazdasági előnnyel járhat, és akár 80 000 új munkahely létrehozását segítheti elő. A tárgyalópartnerek által elért jelentős sikerek között említhető továbbá, hogy létrehozásra került a légiközlekedési ágazat negatív környezeti hatásainak kezelésére szolgáló új keretszabályozás, valamint az, hogy előrelépés történt a légiközlekedés-védelem, a verseny és a szociális kérdések terén is. Sim Kallas alelnök a megállapodástervezetet a spanyol elnökség ideje alatt, a Közlekedési Tanács júniusi ülése elé fogja terjeszteni jóváhagyásra.

A tárgyalások második szakasza 2008 májusában indult el, és az új megállapodás részleteiben hét további tárgyalási fordulót követően ma sikerült egyetértésre jutniuk a tárgyalófeleknek. Az Európai Unió és az Egyesült Államok 2007-ben légiközlekedési megállapodást írt alá, amelyet 2008. március 3-ától alkalmaznak. A most létrejött új megállapodás a 2009. novemberi EU-USA csúcstalálkozón kapott azon megbízatásnak tesz eleget, hogy 2010-ben szülessen kiegyensúlyozott megállapodás.

Az első megállapodás kétségtelenül a világon addig megkötött legjelentősebb légiközlekedési megállapodás volt, hiszen az EU 27 tagállama és az Egyesült Államok között – amely országok együttesen a globális légiközlekedési piac csaknem 60%-át teszik ki – megnyitotta a légiközlekedési szolgáltatások piacát. Ezen túlmenően a megállapodás nyomán példa nélkül álló szabályozási platform jött létre az EU és az USA közötti légiközlekedési szolgáltatások mindkét felet érintő kérdéseinek kezelésére.

A 2007-es megállapodás ugyanakkor egy kulcsfontosságú kérdéssel, a légitársaságok tulajdonviszonyaira és irányítására vonatkozó szabályok reformjával nem foglalkozott közvetlenül. Az e héten megkötött ideiglenes megállapodás kötelezettségvállalást rögzít az említett reformokat célzó folyamat elindítására. Az Európai Unió – az EU belső piacán szerzett kedvező tapasztalatokra építve – már régóta sürgetett egy ilyen irányú kötelezettségvállalást azzal érvelve, hogy ez kulcsfontosságú lépés volna abba az irányba, hogy a légiközlekedési ipar megszabaduljon a külföldi közvetlen befektetésekre vonatkozó azon idejétmúlt szabályozási korlátoktól, amelyek megakadályozzák, hogy a légi közlekedés a többi ágazathoz hasonlóan működhessen. A reform előmozdítása érdekében az ideiglenes megállapodás számos ösztönzőt tartalmaz: amint az USA jogszabályaiban megtörténnek azok a változások, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió befektetői számára, hogy többségi tulajdont szerezzenek egyesült államokbeli légitársaságokban, az EU szintén lehetővé teszi az egyesült államokbeli befektetők számára az uniós légitársaságokban való többségi tulajdonszerzést, és az egyesült államokbeli légitársaságok egyúttal további piaci hozzáférési jogosultságokat élvezhetnek majd mind az EU-ba irányuló, mind az onnan kiinduló közlekedést illetően. Az e célkitűzés elérésében elért eredményeket rendszeresen felül fogják vizsgálni.

A tárgyalófeleknek továbbá az alábbi eredményeket sikerült elérniük a szabályozási kérdések terén folytatott együttműködés terén:

• A megállapodás fokozza a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos együttműködést. Ennek érdekében előirányozza, hogy – a párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében – a piaci alapú intézkedéseket össze kell hangolni és közöttük kölcsönhatást kell kialakítani; fokozni kell az átláthatóságot a repülőterekre vonatkozó zajkibocsátási intézkedések terén; és ösztönözni kell a környezetbarát technológiák, üzemanyagok és légiforgalom-irányítási megoldások térnyerését. Az e téren megvalósuló együttműködés kulcsfontosságú a nemzetközi légi közlekedés eredményes szén-dioxid-mentesítéséhez.

• A megállapodás a légiközlekedés történetében most először tartalmaz kifejezetten az EU és az USA közötti légiközlekedési kapcsolatok szociális aspektusaira vonatkozó cikket. Ez nem csupán a légiközlekedési alkalmazottak meglévő törvényes jogainak fenntartását biztosítja, hanem azt is, hogy a megállapodás végrehajtása nyomán magas színvonalú munkaügyi előírások születhessenek.

• A megállapodás a védelemmel kapcsolatos – már jelenleg is magas szintű – együttműködést is fokozni fogja. A cél az, hogy a légiközlekedési rendszert fenyegető veszélyek kezeléséhez rendelt erőforrások eloszlása javuljon, ehhez pedig a felek védelmi intézkedéseinek maximális mértékű kölcsönös elismerése, továbbá az új fenyegetésekre történő gyors és összehangolt reagálás szükséges.

• A megállapodás kiterjeszti a megállapodás végrehajtásának nyomon követésével és a szabályozás terén folytatott együttműködés terén zajló munkafolyamatok koordinálásával foglalkozó EU-USA vegyes bizottság szerepét. Az új szabályok nyomán csökken a bürokrácia (többek között a felek által hozott szabályozási intézkedések kölcsönös elismerésének köszönhetően) és elkerülhetőek lesznek a párhuzamos erőfeszítések (például a biztonságra vonatkozó közös kezdeményezések, az egyszeri védelmi ellenőrzés és az utazás megkönnyítése révén).

• A piachoz való hozzáférés is javulni fog, hiszen az EU légi fuvarozói nagyobb mértékben vehetnek részt az USA kormánya által finanszírozott légi szállításokban („Fly America”). A repülőterekre vonatkozó zajkibocsátási korlátokat érintő jogi keretek bizonyos módosításainak függvényében az EU légi fuvarozói a jövőben új kereskedelmi lehetőségekhez jutnak az Egyesült Államokba és az Unión kívüli országokba történő repülés terén. Emellett a harmadik országok légitársaságaiba történő uniós és amerikai befektetések útjában álló számos akadály is felszámolásra kerül.