Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/225

Brüsszel, 2010. március 3.

Európa 2020: a Bizottság új európai gazdasági stratégiát javasol

Az Európai Bizottság a mai napon terjesztette elő az Európa 2020 stratégiát, amelynek célja a válságból való kilábalás és az európai gazdaság felkészítése a következő évtizedre. A Bizottság a gazdasági növekedést elősegítő három kulcsterületen jelölt ki uniós, illetve nemzeti szinten elvégzendő konkrét feladatokat: a tudást, az innovációt, az oktatást és a digitális társadalmat középpontba helyező „intelligens növekedés”, a hatékonyabb erőforrás-felhasználást elősegítő és a versenyképességet növelő „fenntartható növekedés”, valamint a munkaerő-piaci részvételt fokozó, a készségek elsajátítását ösztönző és a szegénység elleni küzdelmet elősegítő „inkluzív növekedés” területén. A növekedésért és a munkahelyteremtésért folytatott küzdelem megköveteli, hogy a legmagasabb politikai szinten vállaljunk felelősséget a stratégiáért, és abban minden európai szereplő közösen vegyen részt. A Bizottság öt célkitűzésben fogalmazta meg, hová kellene eljutnia az Európai Uniónak 2020‑ra, és az előrehaladást az Unió e célkitűzések tükrében értékeli majd.

A stratégia előterjesztése kapcsán Barroso elnök a következőket nyilatkozta: „Az Európa 2020 stratégia arról szól, mit kell tennünk ma és holnap ahhoz, hogy az uniós gazdaságot visszaállítsuk a növekedési pályára. A válság olyan alapvető kérdéseket és fenntarthatatlan folyamatokat hozott felszínre, amelyeket többé nem hagyhatunk figyelmen kívül. Európában a növekedés elmaradt a lehetőségektől, és ez a jövőnket veszélyezteti. Határozottan kell fellépnünk gyengeségeink orvoslására, és arra a – nem is kevés – területre kell építenünk, ahol erősek vagyunk. Új gazdasági modellt kell kialakítanunk, amely a tudáson, a környezetbarát gazdaságon és a foglalkoztatás magas szintjén alapul. Ehhez a küzdelemhez minden európai szereplő hozzájárulására szükség van.”

Európának legelőször is le kell vonnia a gazdasági és pénzügyi világválságból adódó tanulságokat. Gazdaságaink elválaszthatatlanul összefonódtak. Nincs tagállam, amely egymagában hatékonyan megküzdhetne a globális kihívásokkal. Együtt sokkal erősebbek vagyunk, ezért a válságból csak úgy tudunk sikeresen kilábalni, ha gazdaságpolitikáinkat szorosan egyeztetjük. Ha nem így teszünk, a relatív hanyatlás „elvesztegetett évtizedének” nézünk elébe: jóvátehetetlenül lelassul a növekedés, és strukturálisan magas lesz a munkanélküliség.

Az Európa 2020 stratégia ezért felvázolja, milyen lehet a következő évtized szociális piacgazdasága, és három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése.

Az előrehaladást az Unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő:

  • A 20–64 évesek körében legalább 75%-ra kell emelni a foglalkoztatás szintjét.

  • Az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani.

  • Teljesíteni kell a „ 20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket.

  • Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40%‑a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.

  • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Közös prioritásunk, hogy ezek a kezdeményezések megvalósuljanak, ezért az uniós szintű szervezeteknek, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak egyaránt cselekedniük kell.

  • Innovatív Unió – a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg.

  • Mozgásban az ifjúság – a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot.

  • Európai digitális menetrend – a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni. 2013‑ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet.

  • Erőforrás-hatékony Európa – támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020‑ra kitűzött célokat az energiatermelés, ‑hatékonyság és ‑fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020‑ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj‑ és földgázimport költsége.

  • Környezetbarát iparpolitika – az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre.

  • Új készségek és munkahelyek menetrendje – meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is.

  • Szegénység elleni európai platform – biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak.

Az Európa 2020 által megfogalmazott törekvések megvalósítása az eddiginél magasabb szintű irányítást és elszámoltathatóságot kíván. A Bizottság felkéri a tagállamok állam- és kormányfőit, hogy vállaljanak felelősséget az új stratégia megvalósításáért, és a stratégiát hagyják jóvá az Európai Tanács tavaszi ülésén. Az Európai Parlament szerepe ugyancsak erősödni fog.

A stratégia megvalósítása során az EU olyan irányítási módszereket alkalmaz majd, amelyekkel garantálni lehet, hogy a kötelezettségvállalások nyomán hatékony gyakorlati intézkedések szülessenek. A Bizottság folyamatosan nyomon követi az elért haladást. A nagyobb koherencia érdekében az Európa 2020, illetve a Stabilitási és Növekedési Paktum esetében egyidejűleg folyik majd a jelentéstétel és az értékelés; ezáltal lehetővé válik, hogy e két stratégia hasonló reformtörekvéseket próbáljon megvalósítani, miközben továbbra is külön eszközökként működnek majd.

Further information : http://ec.europa.eu/eu2020/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website