Az Európai Bizottság csökkenteni kívánja a vállalkozásokra és a fogyasztókra nehezedő bürokráciát a határokon átnyúló bírósági ügyekben

IP/10/1705

Strasbourg, 2010. december 14.

Az Európai Bizottság csökkenteni kívánja a vállalkozásokra és a fogyasztókra nehezedő bürokráciát a határokon átnyúló bírósági ügyekben

Egy francia vállalkozás lengyel vállalkozót bíz meg Párizs melletti üzemének felépítésével. A két cég megállapodik abban, hogy a szerződéssel kapcsolatos jogviták rendezésében egy varsói bíróság rendelkezik majd joghatósággal. Miután a francia vállalkozás fizetési hátralékot halmoz fel, a lengyel cég peres útra tereli az ügyet, és a varsói bíróság elrendeli, hogy a francia vállalkozás fizesse meg a tartozás összegét. Ahhoz azonban, hogy a lengyel vállalkozás végrehajtassa az ítéletet a francia vállalkozás franciaországi vagyonán, jelenleg először is időigényes eljárást kell indítania egy francia bíróság előtt (ez az úgynevezett exequatur, más néven végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás), ami akár háromezer eurójába is kerülhet. A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás, amelyet Európa-szerte évente több mint tízezer esetben folytatnak le, már régóta idejétmúlt, hiszen időközben Európában kialakult az egységes piac, és a tagállamok a polgári és kereskedelmi ügyek esetében nagymértékben megbíznak egymás jogrendszereiben. Ezért az Európai Bizottság a mai napon javasolta a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlését. Ezzel a lépéssel évente akár 48 millió eurót is meg lehet takarítani, és könnyebbé válhat a határokon átnyúló üzleti tevékenység, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. A költségmegtakarítás a 2001-es úgynevezett Brüsszel I. rendelet gyökeres reformjára irányuló bizottsági javaslat keretében történik. Az említett rendelet szabályai meghatározzák, melyik bíróság rendelkezik joghatósággal a határokon átnyúló ügyekben, és miként lehet elismerni és végrehajtani az egyik uniós tagállamban kibocsátott ítéleteket egy másik uniós országban. A reform célja az egységes piac megerősítése és a bürokrácia csökkentése. A reform fokozza továbbá a harmadik országok vállalkozásaival üzleti kapcsolatba lépő európai fogyasztók védelmét, erősíti a jogbiztonságot az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó vállalkozások közötti megállapodások esetében, valamint növeli az európai választottbíróságok versenyképességét.

„A Bizottság a mai napon bonyolult és költséges eljárás kiküszöbölésére tesz javaslatot a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatok tagállamok közötti elismerésével és végrehajtásával kapcsolatban. A lépéssel jól járnak mind Európa polgárai, mind az uniós kis- és középvállalkozások. Javaslatunk felgyorsítja és olcsóbbá teszi a határokon átnyúló vitarendezést, és egy-egy ügy költsége akár 2-12 ezer euróval is csökken” – nyilatkozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

„A valódi egységes piac azt jelenti, hogy az egyik tagállamban polgári és kereskedelmi ügyben hozott bírósági határozatokat az Európai Unió többi tagállamában is teljesen hitelesnek kell tekinteni. Mai fellépésünkkel el kívánjuk törölni az elavult és rendkívül bürokratikus végrehajthatóvá nyilvánítási eljárást, és fel kívánjuk számolni az európai határokon átnyúló ügyletek egyik fontos akadályát” – nyilatkozta Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke és az EU jogérvényesülésért felelős biztosa. „Az a célom, hogy 2013-ra az egész EU-ban hatékonyan, gyorsan és olcsón végre lehessen hajtani a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott bírósági határozatokat, akár a belföldi bíróság, akár egy másik uniós tagállam bírósága hozta azokat.”

Bár az 500 millió fogyasztót számláló egységes uniós piac nyitva áll valamennyi vállalkozás előtt, jelenleg a húszmillió európai kis- és középvállalkozásnak mindössze az egynegyede folytat határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységet. Egy nemrégiben készült felmérés szerint pedig a vállalkozások csaknem 40 százaléka szívesen lépne külföldi kereskedelmi piacra, amennyiben egyszerűsödnének a külföldi bírósági vitarendezési eljárások. A vállalkozások számára többletköltséget és jogbizonytalanságot jelentő bürokratikus akadályok felszámolása tehát nagy lépés lenne abba az irányba, hogy a Bizottság egyszerűbbé tegye a vállalkozások és a polgárok életét (lásd IP/10/1390 és MEMO/10/525).

A Bizottság ma megállapodott a 2001. évi Brüsszel I. rendelet reformjáról. Ez a rendelet a határokon átnyúló peres eljárások egyik sarkalatos jogszabálya, amely meghatározza, hogy a határokon átnyúló ügyekben melyik bíróság rendelkezik joghatósággal. A rendelet lehetővé teszi továbbá, hogy az egyik tagállamban hozott bírósági ítéleteket egy másik tagállamban elismerjék.

A Bizottság által ma előterjesztett reform négy kulcsfontosságú módosítást ölel fel:

• A nehézkes végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése: A jelenlegi szabályok szerint az egyik tagállamban hozott ítélet a másik tagállamban nem lép automatikusan hatályba. Előzőleg ugyanis egy közbenső lépésre van szükség, amelynek során a végrehajtás szerinti tagállam valamelyik bírósága az ítéletet jóváhagyja és végrehajthatónak nyilvánítja – ez az úgynevezett végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás. Bonyolultabb ügyekben az eljáráshoz kapcsolódó ügyvédi díjak, fordítási és bírósági költségek akár a 12 700 eurót is elérhetik. Néhány országban, akár hónapokig is eltart, mire sikerül egy ítéletet elismerni és végrehajtani. Az eljárás ugyanakkor az esetek 95%-ában nem más, mint puszta formaság. Ezért a Bizottság az eltörlését javasolja. A jövőben így az egyik tagállam bírósága által polgári és kereskedelmi ügyben hozott határozat automatikusan végrehajtható lesz az egész EU-ban. Az ítélet végrehajtását továbbra is felfüggeszthetik a bíróságok, de csak kivételes körülmények esetén (például ha az ítéletet meghozó külföldi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogot).

• Az EU-n kívüli országokkal kapcsolatos jogviták esetében a fogyasztóvédelem megerősítése: Jelenleg a joghatóságra vonatkozó nemzeti szabályok a harmadik országbeli alperesek esetében tagállamonként nagyban eltérnek egymástól. Van olyan ország, amelynek nemzeti jogszabályai lehetővé teszik, hogy egy állampolgár vagy vállalkozás a saját nemzeti bíróságán bepereljen egy EU-n kívüli felet, míg más országokban ez nem lehetséges. A ma előterjesztett reform ezen fog változtatni. A jövőben az európai uniós fogyasztók és az EU-n kívüli vállalkozások kapcsolataiban tagállamtól függetlenül a fogyasztó lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság lesz illetékes.

• Jogbiztonság biztosítása az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó, vállalkozások közötti megállapodások tekintetében: A vállalkozások gyakran úgy egyeznek meg egymás között, hogy kapcsolataikban minden vitás ügyet egyetlen konkrét bíróság rendez. Előfordul azonban, hogy a perlési taktika folytán egy másik uniós tagállam bírósága előtt megtámadják az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodást – ezt a jelenséget más néven „olasz torpedónak” nevezik. A Bizottság a mai napon olyan intézkedéseket javasolt a visszaélésszerű taktikák megszüntetésére, amelyek rögzítik, hogy az alkalmazandó jog megválasztására vonatkozó megállapodás érvényességéről mindig az adott megállapodásban kikötött bíróság dönt.

• Az európai választottbíróságok versenyképességének fokozása: A Bizottság reformjavaslatai átláthatóbbá teszik a választottbíráskodást, amely eddig nem tartozott a Brüsszel I. rendelet hatálya alá. Az európai nagyvállalatok több mint 60 %-a nem bírósági vitarendezés, hanem inkább választottbíráskodás útján oldaná meg üzleti vitáit. A londoni és párizsi európai választottbírósági központok összesen több mint 50 milliárd eurónyi értékű ügyet bírálnak el. Ez az EU-ban évente 4 milliárd eurós üzlet. Az a cég azonban, amely ki akar hátrálni a választottbírósági megállapodásból, jelenleg viszonylag könnyen megteheti: mindössze olyan tagállam bírósága előtt kell a megállapodás érvénytelenségére hivatkoznia és keresetet indítania, amelyik feltehetően számára kedvező döntést hoz, és megkérdőjelezi a választottbírósági megállapodás érvényességét. A Bizottság ezért ma olyan javaslatot terjesztett elő, amely a vállalkozások jogbiztonsága érdekében megakadályozza a választottbíróságra vonatkozó megállapodások visszaélésszerű vitatását a bíróság előtt.

Előzmények

A Brüsszel I. rendelet az EU-n belüli polgári igazságügyi együttműködést könnyíti meg: meghatározza a határokon átnyúló jogviták megoldására leginkább alkalmas joghatóságot, és biztosítja a másik tagállamban hozott bírósági határozatok zökkenőmentes elismerését és végrehajtását. Mindezzel hozzájárul az egységes piac megfelelő működéséhez.

Az eredeti rendelet hatálybalépése óta nyolc év telt el, ezért a Bizottság jelenlegi reformjavaslataival a rendelet hatékonyabbá tételére törekszik.

A végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlésére irányuló javaslatot számos lépés előzte meg: létrejött az európai fizetési meghagyásos eljárás (a nem vitatott határokon átnyúló követelésekre vonatkozó egyszerűsített eljárás), a kis értékű követelések esetén alkalmazható európai eljárás (a 2000 eurót meg nem haladó határokon átnyúló követelések esetében), valamint megszületett a tartási kötelezettségre vonatkozó uniós rendelet.

A Bizottság 2009 áprilisában elkészítette a Brüsszel I. rendelet alkalmazásáról szóló jelentést, valamint a különféle szakpolitikai lehetőségeket felvázoló munkadokumentumot.

A Bizottság ezenkívül a mai napon zöld könyvet adott ki azokról a lehetőségekről, amelyekkel megkönnyíthető a családi állapotra vonatkozó dokumentumok szabad mozgása (lásd IP/10/1704).

Következő lépés

Ezután az Európai Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának kell megállapodnia a Brüsszel I. rendelet reformjára irányuló bizottsági javaslatról.

További információk

MEMO/10/677

Igazságügyi híroldal:

http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm

Viviane Reding, alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm

ANNEX

Chart 1: Relevance of rules on jurisdiction and enforcement for cross-border commercial activity

"To what extent would you be inclined to engage in (more) cross-border commercial activity if, in the event of a dispute, a judgement obtained in one Member State would be enforceable in another without additional procedures?"

Source: CSES study, Text box 3.3, p. 61

Chart 2: Number of exequatur applications and success rates (2009)

Chart 3: Cost and length of exequatur proceedings in the EU Member States

Source: CSES study, p. 42.