Az Európai Unió globális éghajlat-változási keretrendszer irányába mutató, lényegi előrelépésként értékeli a Cancúni Megállapodást

IP/10/1699

2010. december 11, Cancún

Az Európai Unió globális éghajlat-változási keretrendszer irányába mutató, lényegi előrelépésként értékeli a Cancúni Megállapodást

Az Európai Unió üdvözlendőnek tartja, hogy a cancúni éghajlat-változási konferencia eredményesen zárult. A döntések ma elfogadott tartalmas és kiegyensúlyozott csomagja, a Cancúni Megállapodás, újabb jelentős lépéssel visz közelebb egy, a 2010 utáni időszakra szóló átfogó, jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-politikai keretrendszer kialakításához.

Connie Hedegaard, az Európai Unió éghajlat-politikai biztosa elmondta: „Az EU azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz Cancúnban, hogy tartalmas, cselekvésközpontú döntéscsomagot sikerüljön elfogadni, és ne fussanak vakvágányra az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi egyeztetések. Mi is hozzá tudtunk járulni ahhoz, hogy a tárgyalások kimenetele az általános elvárásoknak és igényeknek megfelelően alakuljon. A cancúni kéthetes vitasorozat azonban ismét rávilágított arra, mennyire hosszadalmas és küzdelmes is ez a folyamat. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy még hosszú és rögös út áll előttünk, amíg kiépülhet egy jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási keret.”

Joke Schauvliege flamand környezetvédelmi, természetvédelmi és kulturális miniszter, aki Cancúnban az Európai Unió Tanácsának soros belga elnökségét képviseli, kijelentette: „Az EU Cancúnban minden erejével azon fáradozott, hogy áthidalja a fennálló nézetkülönbségeket, de közben saját érdekeit is érvényre juttassa. Az EU átlátható módon beszámolt a 2010–2012. közötti időszakra vállalt 7,2 milliárd EUR összegű gyorsfinanszírozás mobilizálása terén elért haladásról, és erről a jövőben is éves rendszerességgel nyújt majd tájékoztatást. Minden elismerésünk a konferenciát példásan levezető mexikói elnökségnek.”

A Cancúni Megállapodás a tavalyi koppenhágai csúcstalálkozó döntéseire épül, és lefekteti a további jövőbeli fejlődéshez szükséges folyamatok alapjait. Az ENSZ rendszerén belüli különböző érdekek mindegyikét képviselő, kiegyensúlyozott kompromisszumot teremt. A csomag legfőbb hozadékai egyebek mellett a következők:

• ENSZ-dokumentumban most először jelenik meg hivatalosan az a követelmény, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti hőmérséklethez képest nem haladhatja meg a 2 °C-ot; a dokumentum emellett meghatározza, milyen eljárással állapítható meg a globális kibocsátások tetőzésének dátuma, valamint globális kibocsátás-csökkentési célokat tűz ki 2050-re;

• Az ENSZ-folyamat rögzíti mind a fejlett, mind a fejlődő országok kibocsátáscsökkentési vállalásait, és eljárást határoz meg egyértelműsítésükre. A megállapodás szövegében elismerést nyer az a tény, hogy a 2 °C-os plafon csak a hatásmérséklésre irányuló általános erőfeszítések fokozásával teljesíthető;

• Megállapodás született arról, hogy egy új folyamat elindításával átláthatóbbá kell tenni a kibocsátáscsökkentésre vagy -korlátozásra irányuló fellépéseket annak érdekében, hogy az általános fejlődést hatékonyabban nyomon lehessen követni;

• Megerősítést nyer az a célkitűzés, hogy a fejlett országok évente 100 milliárd USD-t mobilizáljanak a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmének céljaira, a finanszírozás nagy részének folyósításához Éghajlat-változási Alapot hozva létre;

• Megállapodás jött létre a cancúni alkalmazkodási keretről, amely az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló fellépéseket fokozza;

• „REDD+” mechanizmus lépett életbe az erdőirtás és az erdőpusztulás következtében a fejlődő országokban keletkező kibocsátás csökkentésére;

• Megállapodás született arról, hogy további megfontolás tárgya lesz a projektalapú szemléleten túlmutató, új szén-dioxid-piaci mechanizmusok felállítása;

• Technológiai mechanizmus, s ezzel együtt technológiai végrehajtó bizottság, éghajlat-változási technológiai központ és hálózat jött létre a technológiafejlesztés és -átadás javítására;

• Világos eljárás jött létre a globális felmelegedés maximális megengedett mértékét 2 °C-ban meghatározó célkitűzés helytállóságának 2015. évi felülvizsgálatára, amely akár a célérték 1,5 °C-ra való szigorítását is előrevetítheti;

• Egy évvel meghosszabbodik az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti eseti munkacsoportok mandátuma.