Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A Bizottság új intézkedéseket javasol a tejágazat jövőbeli stabilitásának javítása érdekében

Commission Européenne - IP/10/1691   09/12/2010

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/1691

Brüsszel, 2010. december 9

A Bizottság új intézkedéseket javasol a tejágazat jövőbeli stabilitásának javítása érdekében

Az Európai Bizottság ma javaslatot fogadott el a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatokról. A javaslat célja, hogy a tejipari ellátási láncon belül javuljon a tejtermelők helyzete, és az ágazat felkészülhessen a piacorientáltabb és fenntarthatóbb jövőre. A javaslat előírja, hogy a tejtermelők és tejfeldolgozók között írásbeli szerződés jöjjön létre, megteremti a szerződéses feltételek kollektív megtárgyalásának lehetőségét, méghozzá termelői szervezetek útján, hogy a tejtermelők és a jelentős feldolgozók tárgyalási pozíciója egyensúlyba kerüljön, továbbá rendelkezik a szakmaközi szervezetekre vonatkozó egyedi uniós szabályokról és a piac átláthatóságának növelésére irányuló intézkedésekről. A javaslat értelmében az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és ebben az időszakban két időközi értékelésre kerülne sor. A kollektív tárgyalásokra vonatkozó megfelelő méretbeli korlátozások és más konkrét védintézkedések biztosítanák, hogy – a verseny megőrzése, valamint a kis- és középvállalkozások érdekeinek védelme mellett – erősödjön a tejtermelők tárgyalási pozíciója. A tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével összefüggésben a Bizottság ma elfogadott egy, a tejpiacról szóló jelentést is.

Dacian Cioloș, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos ma így nyilatkozott: „E javaslatokkal szeretnénk kifejezésre juttatni, hogy levontuk a következtetéseket az elmúlt év tejpiaci válságából. A tavalyi válság kibontakozása után létrehozott magas szintű szakértői csoport egyéb ajánlásaival a KAP reformjáról (az ingadozások kezelése és az innováció ösztönzése) és a minőségbiztosítási intézkedéscsomagról (forgalmazási előírások és eredetmegjelölés) folyó eszmecsere keretében fogunk foglalkozni. Ezek a módosítások fontosak ahhoz, hogy az ágazat zökkenőmentesen alkalmazkodjon a kvóták 2015. évi megszűnéséhez.”

A javaslat értelmében a nyers tejet szállító termelő és a tejüzem a szállítás előtt írásban szerződést köthet, amelynek tartalmaznia kell az árat, a szállítások ütemezését és volumenét, valamint a szerződés időtartamát. A tagállamok a területükön belül kötelezővé tehetik a szerződések alkalmazását. A szövetkezetek számára – egyedi jellegük figyelembevétele érdekében – nem írnák elő szerződés kötését, ha alapszabályuk hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaz.

Azért, hogy a tárgyalási pozíciók az ellátási láncon belül egyensúlyba kerüljenek, a javaslat előirányozza, hogy a termelők – termelői szervezetek útján – kollektív tárgyalásokat folytathassanak. A tárgyalásokkal összefüggésben meghatározott megfelelő számszerű korlátok biztosítanák, hogy a mezőgazdasági termelők és a nagy tejüzemek erőviszonyai hasonlóak legyenek, miközben a nyerstejkínálat terén fennmaradna a kellő verseny. A korlátokat a teljes uniós termelés 3,5 %-ában és a nemzeti termelés 33%-ában határozták meg, emellett konkrét védintézkedések biztosítanák, hogy a felek, főleg a kis- és középvállalkozások ne kerüljenek hátrányos helyzetbe.

A javaslat az ellátási lánc valamennyi szakaszát lefedő szakmaközi szervezetekre vonatkozóan is tartalmaz konkrét uniós szabályokat. Ezek a szervezetek fontos szerepet tölthetnek be a kutatás, a minőségjavítás, a promóció és a termelési, valamint feldolgozási módszerek legjobb gyakorlatainak terjesztése terén. Hozzájárulnak továbbá az ismeretek bővítéséhez és az átláthatóság erősítéséhez az ágazatban. Emellett követelmény lesz a szállított nyerstej mennyiségére vonatkozó rendszeres tájékoztatás, ami segít a termelés jobb megismerésében és a piaci fejlemények követésében.

A javaslat szerint ezek az intézkedések 2020-ig maradnának hatályban, és 2014-ben, valamint 2018-ban időközi értékelésre kerülne sor; ennek az időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a tejtermelők alkalmazkodjanak a kvóták megszűnésével járó helyzethez, és a piacorientáltabb környezetre tekintettel javítsák szervezettségüket. Az ellátási láncban kialakuló egyértelműbb és kiegyensúlyozottabb kapcsolatoknak nagyobb hatékonyságot is kell eredményezniük, és lehetővé kell tenniük, hogy az uniós tejipar szereplői mind az EU-n belül, mind azon kívül kihasználhassák az új piaci lehetőségeket.

Az intézkedések a tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoport által közzétett és a Tanács 2010. szeptember 27-i elnökségi következtetéseivel jóváhagyott ajánlásokon alapulnak. A tagállamok vezető tisztviselőiből álló és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság főigazgatójának elnökletével működő szakértői csoportot a 2008/2009. évi tejipari válság után hozták létre azzal a céllal, hogy közép- és hosszú távra szóló intézkedéseket dolgozzon ki a piac és a termelők jövedelmének stabilizálása, valamint az átláthatóság erősítése érdekében. A szakértői csoport megállapította, hogy súlyos egyensúlytalanságok vannak az ellátási láncban, az ágazatra pedig az egyre inkább koncentrálódó ipar, sok kis tejtermelő és a hozzáadott érték egyenetlen eloszlása jellemző. Ez a helyzet az átláthatóság hiányához, az ellátási lánc merevségéhez és ártranszmissziós problémákhoz vezetett.

A jelentés szerint az ágazat jó úton halad a zökkenőmentes átállás felé

A Bizottság ma elfogadott egy másik jelentést is, amely a tejpiac helyzetével és a tejkvótarendszer zökkenőmentes megszüntetésével kapcsolatos feltételekkel foglalkozik. Mivel 2009/2010-ben csak három tagállam (Dánia, Hollandia és Ciprus) termelt a számára megállapított kvótánál többet, és a tejkvótaárak értéke most rendkívül alacsony, némely tagállamban már nulla, a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a tagállamok túlnyomó része felkészült a zökkenőmentes átállásra. A jelentés megállapítja, hogy ilyen körülmények között nem indokolt felülvizsgálni a KAP állapotfelmérését követő döntéseket, vagyis a kvóták fokozatos növelését és a kvótarendszer 2015. április 1-jei megszűnését. További védelem biztosítása érdekében a jelentés azt is javasolja, hogy kivételes esetekben és amennyiben a hatályos szakpolitikai intézkedések nem elegendőek, a Bizottság fontolóra veheti egy olyan mechanizmus alkalmazását, amely révén a tejtermelők kártalanításban részesülhetnek, ha a piac súlyos zavarának elkerülése érdekében csökkentik szállításaikat. A kvótarendszer megszüntetésével kapcsolatos további lépések kapcsán a Bizottság felvetette, hogy megbeszéléseket szükséges szervezni a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság és a tejágazattal foglalkozó szakértői csoport szakemberei között, hogy értékeljék a piaci helyzetet és a kilátásokat. A tervek szerint a második jelentés 2012-ben készül el.

További információk:

A javaslat és a tejkvótáról szóló jelentés az alábbi weboldalon olvasható:

http://ec.europa.eu/agriculture/milk/index_en.htm

Melléklet:

  • A tej termelői ára a különböző tagállamokban (2010. szeptemberi és 2009. szeptemberi adatok)

  • Az árak alakulása a tejipari ellátási láncban

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site