Navigation path

Left navigation

Additional tools

Digitális menetrend: a szélessávú hozzáférések sebessége nő, de Európának további erőfeszítéseket kell tennie

European Commission - IP/10/1602   25/11/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/1602

Brüsszel, 2010. november 25.

Digitális menetrend: a szélessávú hozzáférések sebessége nő, de Európának további erőfeszítéseket kell tennie

Az Európai Bizottság által a mai napon közzétett statisztikák szerint az európai szélessávú hozzáférések jóval gyorsabbak, mint egy éve. 2010 júliusában az EU szélessávú hozzáféréseinek 29%-a rendelkezett legalább másodpercenként 10 megabites (Mbps) sebességgel (az egy évvel korábbi 15%-hoz képest). A szélessáv elterjedtsége továbbra is növekszik az Unióban, immár 25,6 előfizetés jut 100 lakosra (az egy évvel korábbi 23,9-hez képest). A mobil szélessáv 45%-os éves növekedési rátája figyelemre méltó, 100 lakosra 6 darab dedikált mobilszélessáv-hozzáférési eszköz (USB-kulcs vagy hardverkulcs) jut. Azonban még hosszú út áll előttünk ahhoz, hogy az európai digitális menetrend céljainak megfelelően az EU elérje azt a célkitűzését, hogy minden európai lakos 2013-ig alapvető, 2020-ig pedig gyors vagy nagyon gyors szélessávú hozzáféréssel rendelkezzen (lásd IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200). A gyors és nagyon gyors szélessávú internet-hozzáféréseknek az Unióban történő kiépítésének és elterjesztésének megkönnyítésére szolgáló intézkedéseket 2010 szeptemberében mutatta be a Bizottság (lásd IP/10/1142).

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és digitális menetrendért felelős biztosa így nyilatkozott: „A gyors szélessávú hozzáférés jelenti az Európa fellendüléséhez és jólétéhez szükséges digitális oxigént.” Az elterjedtség és az elérhető sebesség javul, de további intézkedésekre van szükség a nagyon gyors szélessávra vonatkozó célok eléréséhez. Sürgősen el kellene fogadni például a mobil szélessáv céljára rádiófrekvenciákat biztosító javaslatunkat, mivel a kereslet nagyon gyorsan nő.”

2010 júliusában az EU szélessávú hozzáféréseinek közel egyharmada volt 10 Mbps vagy nagyobb sebességű (2009 júliusában még csak 15%). A nagyobb adatátviteli sebesség általában több és jobb választási lehetőséget nyújt a vevők számára, alacsonyabb megabitenkénti árral. Az EU-ban a hozzáférések 5%-a rendelkezik átlagosan 30 Mbps vagy nagyobb sebességgel (és mindössze 0,5% esetében éri el a legalább 100 Mbps-t).

Az új szórakoztatóipari és üzleti szolgáltatásoknak, köztük a nagyfelbontású televíziózásnak vagy videokonferencia-berendezéseknek sokkal gyorsabb internet-hozzáférésre van szükségük, mint ami Európában általában rendelkezésre áll. E tekintetben fel kell zárkóznunk a világ vezető országaihoz, mint Dél-Korea vagy Japán. A digitális menetrend céljai szerint 2020-ig mindenkinek legalább 30 Mbps sebességű hozzáféréssel, és ezen belül az európai háztartások legalább felének 100 Mbps feletti kapcsolattal kell rendelkeznie.

Az új statisztikák azt is mutatják, hogy a szélessávú hozzáférések számának növekedése az EU területén 2009 júliusa és 2010 júliusa között átlagosan 8%-os mértékben folytatódott (bár ez némileg lassabb az egy évvel korábbi 11%-os növekedésnél). 2010 júliusában hozzávetőlegesen 128 millió vezetékes szélessávú vonal volt az EU-ban, amelyből 9 milliót 2009 júliusa óta kötöttek be. Az EU területén mintegy 220 millió háztartás található.

A szélessávú hozzáférés elterjedtsége tekintetében továbbra is Hollandia és Dánia áll az első helyen (100 lakos közül közel 40 rendelkezik szélessávú előfizetéssel, ami a háztartások mintegy 80 %-át fedi le). A piacok éretté válásával és telítődésével a növekedés is lassul (a vezető helyen álló tagállamokban, Finnországban és Svédországban a vezetékes szélessáv elterjedtsége csökkenést mutat, valószínűleg a vezetékes hozzáférések mobil szélessávval történő felváltása miatt).

Kilenc EU-tagállam (Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság) rendelkezik az Egyesült Államokét meghaladó szélessáv-elterjedtséggel (az OECD 2010. májusi statisztikái szerint az USA-ban 100 lakosra 26,4 előfizetés jut). A tavalyi év során Görögország és a Cseh Köztársaság érte el a legnagyobb előrehaladást (az egy főre eső növekedés szempontjából).

Európában 100 millió kapcsolattal továbbra is a digitális előfizetői vonal (DSL) a legelterjedtebb szélessávú hozzáférési technológia, de piaci részesedése csökkenőben van a nagyobb sebességet biztosító üvegszálas és a Docsis 3.0 szabványt alkalmazó – nagyon nagy sebességű internet-hozzáférést lehetővé tevő – korszerűbb kábelnetes megoldások miatt. A lakossági üvegszálas (FTTH) hozzáférések száma 2009 júliusa és 2010 júliusa között 40%-kal nőtt, de jelenleg ezek az összes európai hozzáférés mindössze 1,7%-át teszik ki, és csak néhány országban érhetők el (mindenekelőtt Svédországban, ahol a szélessávú hozzáférések 24%-a FTTH-alapú).

A mobil szélessáv gyors terjedése

A mobil szélessávú hozzáférés (pl. hardverkulcsok laptopokhoz) számos tagállamban, különösen Finnországban (100 lakosra 21,5 darab dedikált, USB-kulcson/adatkártyán/hardverkulcson keresztüli hozzáférés jut), Ausztriában (16,7), Svédországban (14), Dániában (13,4) és Portugáliában (12,1) kezd elterjedni. Európában a mobil szélessávú penetráció jelenlegi szintje 6%, ami 2009 júliusa óta 45%-os emelkedést jelent.

Az EU domináns piaci helyzetben levő távközlési szolgáltatóinak átlagos piaci részesedése kismértékben, körülbelül 44%-ra csökkent (Cipruson a legmagasabb 76%-kal, ezt követi Finnország és Luxemburg 68%-kal illetve 66%-kal, a sort pedig az Egyesült Királyság és Románia zárja 28%-kal, illetve Bulgária 32%-kal). A domináns helyzetben levő szolgáltatóknak a szélessávú hozzáférések piaca fölött gyakorolt ellenőrzése (beleértve a nagykereskedelmi vonalak viszontértékesítését) az infrastruktúra-alapú versenytársak javára strukturálisan csökken (a helyi előfizetői hurok átengedésével, amely lehetővé teszi harmadik felek hozzáférését a hálózathoz). A teljes mértékben átengedett előfizetői hurkok és megosztott hozzáférésű vonalak az alternatív szolgáltatók digitális előfizetői vonalainak (DSL-vonalak) 74,8%-át teszik ki az egy évvel ezelőtti 71,4%-kal szemben. Az át nem engedett előfizetői hurkok számának növekedése, bár nem éri el az előző év ütemét, az új belépők által alkalmazott, alacsony beruházásigényű viszontértékesített hozzáférések kárára történik, amelyek aránya a 2009-es 10,6%-ról a DSL-vonalak 8,9%-ára csökkent. Úgy tűnik, a távközlési piacra újonnan belépő társaságok fokozatosan hajtanak végre beruházásokat, és ezáltal hozzájárulnak a versenyképesebb szélessávú piac kialakításához.

A 2010 szeptemberében benyújtott szélessávú csomag részei a következők: az új generációs hozzáférési (NGA) hálózatokhoz való hozzáférés szabályozására vonatkozó bizottsági ajánlás, amely megfelelő egyensúlyt biztosít a beruházások ösztönzése és a verseny megőrzése között (lásd MEMO/10/424), egy rádióspektrum-politikai program kialakításáról szóló határozatjavaslat, amely többek között a vezeték nélküli szélessávú hozzáférések számára biztosít rádióspektrumot (lásd MEMO/10/425); valamint a beruházások ösztönzésével foglalkozó, szélessávról szóló közlemény (lásd MEMO/10/427).

A jelentés a következő internetcímen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=6502

Annex

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED

Figures and graphics available in PDF and WORD PROCESSED


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website