Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/10/1541

Strasbourg, 2010. november 23.

Új készségek és munkahelyek menetrendje: Uniós intézkedések a foglalkoztathatóság javítására és a reform fellendítésére

Az EU‑ban jelenleg 23 millió ember – vagyis az aktív lakosság 10%‑a – munkanélküli, aminek komoly következményei vannak az európai növekedésre és az európai jóléti rendszerekre. Ugyanakkor egyes munkaadók arról számolnak be, hogy nehezen találnak embereket, különösen jól képzett munkaerőt igénylő munkahelyekre. A jövőben hiány jelentkezhet az információs és kommunikációs technológiai (IKT) illetve az egészségügyi ágazatban: 2015‑re mintegy 700 000 IKT-szakember fog hiányozni, 2025‑re egymillió kutató. Válaszként ezen kihívásokra, valamint annak érdekében, hogy 2020‑ra a nők és férfiak foglalkoztatási aránya is elérje a 75%‑ot, az Európai Bizottság ma útjára indította „Új készségek és munkahelyek menetrendje” elnevezésű kiemelt kezdeményezését. A kezdeményezés 13 fő intézkedést határoz meg, amelyek a következőkre irányulnak: a munkaerőpiacok reformja, a készségek fejlesztése és – a foglalkoztathatóság növelésének és a munkahelyváltás megkönnyítésének érdekében – a munkaerő-piaci kereslettel való összehangolása, a munkakörülmények és a munkaminőség javítása, valamint a munkahelyteremtés.

Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos így fogalmazott: „Fő célunk az, hogy munkához juttassuk az embereket. Egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak egy közel 10%‑os munkanélküliségi rátát. A válság minden múltbéli eredményt visszavett, így munkaerőpiacainkat sürgősen meg kell reformálnunk, és biztosítanunk kell, hogy a készségek összhangban legyenek a kereslettel, valamint hogy a munkakörülmények megfeleljenek a munkahelyteremtésnek.” A biztos hozzátette: „Meg vagyok róla győződve, hogy a tervezett intézkedések minden uniós polgár, de különösen a válság által leginkább sújtott, kritikus helyzetben lévő csoportok hasznára válnak majd.”

Vasziliu biztos asszony így nyilatkozott: „Ma fontosabb, mint valaha, hogy minden polgár jó minőségű oktatásban és képzésben részesüljön, hogy olyan készségekkel legyen felvértezve, amelyekre szüksége van az elhelyezkedéshez. Az egész életen át tartó tanulásnak meg kell valósulnia Európában. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, elengedhetetlen minden partner – kormányok, munkaadók, szakszervezetek és polgárok – együttes erőfeszítése.”

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia részeként az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a Bizottság hozzájárulása annak eléréséhez, hogy 2020‑ra a 20–64 éves korcsoportban mind a nők, mind a férfiak uniós foglalkoztatási aránya elérje a 75%‑ot. A stratégia kapcsolódik az Európai Uniónak azon céljaihoz is, amelyek az iskolai lemorzsolódás arányának 10% alá csökkentésére, valamint a fiatalok felsőoktatásban, vagy annak megfelelő szakképzésben való részvételének legalább 40%‑ra való növelésére irányulnak.

Az európai szociális modell és a jóléti rendszerek fenntarthatóságához kulcsfontosságú egyre több embert munkához juttatni, mivel az Unió munkaképes korú népessége hamarosan csökkeni kezd.

Az európai munkaerőpiacok jobb működéséhez a Bizottság tizenhárom konkrét intézkedést javasol:

  • A munkaerő-piaci reformok felgyorsítása a munkaerőpiac rugalmasságának és biztonságának növelése céljából („flexicurity” – rugalmas biztonság). Az egyik konkrét javaslat a határozatlan idejű szerződésen alapuló megoldások gyakoribb alkalmazása, mégpedig megfelelően hosszú próbaidővel, valamint a munkavállaló védelmét szolgáló jogok, a továbbképzési lehetőségek, az egész életen át tartó tanulás és a pályaorientáció fokozatos bővülésével. A megoldás célja az lenne, hogy csökkentse a jelenlegi megosztottságot a határozott és a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók között.

  • Megfelelő ösztönzők emberek és vállalkozások számára a tanulásba való befektetéshez annak érdekében, hogy a munkaerő-piaci kereslettel összhangban folyamatosan fejlesszék az emberek készségeit. A Bizottság hamarosan „uniós készségkörképet” készít, amely előrejelzi majd, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség, és elősegíti, hogy az emberek a készségek megfelelő kombinációjával rendelkezzenek (például IKT és nyelvek) ahhoz, hogy álláskilátásaikat és alkalmazkodó készségüket javíthassák. A menetrend egy közös interfész kidolgozására tesz javaslatot. A készségek, kompetenciák és foglalkozások európai osztályozási rendszere (ESCO) segíti majd elő a foglalkoztatás, az oktatás és a képzés világának szorosabb együttműködését. A Bizottság más területeken is sürgeti a reformokat, például a szakmai képesítések elismerésének biztosítása érdekében, és javaslatot tesz az európai készségútlevél kidolgozására, amely segítené a polgárokat abban, hogy készségeiket egyértelmű és összehasonlítható módon rögzítsék.

  • A foglalkoztatásra vonatkozó jogi szabályozás minőségének javításával egyidejűleg a megfelelő munkakörülmények garantálása. A Bizottság ehhez javaslatokat terjeszt elő a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálatára, és jogalkotási kezdeményezést tesz a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv eredményesebb végrehajtására. Szintén megvizsgálja a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó szabályozást, és a jövőre vonatkozóan új stratégiát készít elő.

  • Gondoskodás arról, hogy a munkahelyteremtéshez meglegyenek a megfelelő munkaerő-piaci feltételek, mint például a kevesebb adminisztratív teher, vagy a munkára és a mobilitásra kivetett adók csökkenése. Ez különösen a gyorsan változó, például K+F‑igényes ágazatokban fontos. A menetrend ösztönözni fogja a vállalkozói tevékenységet is, például a vállalkozói ismeretek oktatásában alkalmazott bevált módszerek cseréjével, valamint az „Erasmus fiatal vállalkozóknak” program segítségével.

  • Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” kiegészíti a Bizottság közelmúltban indított „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezését, amely segíti a fiatalokat, hogy olyan tudást és készségeket sajátítsanak el, illetve hogy olyan tapasztalatokra tegyenek szert, amelyekre szükségük lesz első állásuk elnyeréséhez. (lásd IP/10/1124).

Háttér

Mióta a válság 2008‑ban elérte a munkaerőpiacokat, Európa 5,6 millió munkahelyet veszített el. Ha abból indulunk ki, hogy a munkaerőpiac 2010–2011 folyamán stabilizálódik, a foglalkoztatási aránynak átlagosan valamivel több mint évi 1%‑al kell növekednie ahhoz, hogy 2020‑ra elérjük a 75%‑os arányt.

Európában számos munkaerőpiacot kell megreformálni ahhoz, hogy jobban működjön, és sokkal erősebben kell összpontosítani a készségek fejlesztésére és ezeknek a munkaerő-piaci kereslettel való összehangolására. Még a válság idején is voltak olyan munkaadók, akik nehezen találtak megfelelő képzettségű embereket az üres álláshelyek betöltésére. Az állások egyre kifinomultabb készségeket követelnek: a jól képzett munkaerő által betöltendő munkahelyek száma 2020‑ig előreláthatólag 16 millióval fog növekedni az Unióban, míg az alacsonyan képzett munkavállalók által betöltendő munkahelyek száma mintegy 12 millióval lesz kevesebb.

További információk:

Lásd MEMO/10/602.

„Menetrend új készségek és munkahelyek kialakítására”Közlemény:

http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=6329&langId=en

„Menetrend új készségek és munkahelyek kialakítására” – Lakossági összefoglaló:

http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=6328&langId=en


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site