Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/1494

Brüsszel, 2010. november 10.

Az Európai Bizottság vitát kezdeményez a szegénység elleni küzdelem fokozása céljából

A Bizottság ma nyilvános konzultációt indít az uniós fejlesztési politika jövőjéről. Szembesülve a gazdasági, élelmezési és környezetvédelmi válság hármas kihívásával, valamint a fejlődő országok általában véve biztató gazdasági teljesítményével, a Bizottság össze kívánja gyűjteni a véleményeket abban tekintetben, miként támogathatja a legmegfelelőbben az EU a fejlődő országokat, hogy felgyorsítsák a millenniumi fejlesztési célok irányába történő, és azokat túl is szárnyaló előrehaladásukat. A korábbi eredmények alapján a Bizottság az alábbi négy területre összpontosító vitát javasol: az uniós segélyek hatása, az inkluzívabb növekedés elősegítése, a fenntartható fejlődés előmozdítása, és fenntartható eredmények elérése a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság terén. Az uniós és a partnerországok bevonásával zajló nyilvános vitát követően a Bizottság 2011-ben közleményt terjeszt elő a korszerűsített uniós fejlesztési politikáról.

„Az uniós segélynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy mindenki számára biztosítsák a tisztességes megélhetést, és lehetőséget adjanak az embereknek jövőjük felépítésére. Az uniós polgárok továbbra is elkötelezettek a legszegényebb országok támogatása iránt, és konkrét eredményeket várnak el. Azt szeretném, hogy az uniós támogatás jelentős és tartós helyszíni hatásának biztosításával tegyünk eleget az említett elvárásoknak.” – jelentette ki Andris Piebalgs, az EU fejlesztési biztosa. „Politikánknak a szegénység kiváltó okait kell kezelnie, és katalizátorként kell működnie a partnerországaink inkluzív növekedéséhez szükséges feltételek megteremtésében. Arra kaptam megbízatást, hogy a szegénység mérséklése és a világszintű segítségnyújtás több mint 50%-át kitevő uniós segély jobb koordinálása érdekében tevékenykedjek. Meggyőződésem szerint a korszerű szakpolitika és a megfelelő eszközök segítségével az Unió fokozza majd tevékenységének hatékonyságát, és hosszabb távon hozzájárul a fejlődő országok felemelkedéséhez.

A zöld könyv célja, hogy vitát indítson arról, hogy az uniós fejlesztési politika miként igazítható a legmegfelelőbben a fejlődő országok igényeihez és az uniós fellépés hozzáadott értékének növeléséhez. A Bizottság elismeri, hogy differenciált és rugalmas megközelítéseket kell alkalmazni. Mindazonáltal a négy alábbi közös célkitűzéssel kapcsolatban tesz fel kérdéseket, amelyek elérésére az Uniónak és tagállamainak együttműködésben kell törekedniük:

  • Hogyan biztosítsunk hathatós uniós fejlesztési politikát annak érdekében, hogy minden felhasznált euró a legjobb hozzáadott értéket és megtérülést, a legjobb hasznot és az eljövendő nemzedékek számára a legjobb örökséget nyújtsa. Az európai segélynek azon területekre kell összpontosulnia, ahol egyértelmű hozzáadott érték mutatható ki. Először is az alábbi négy alapvető követelményt kell célul kitűzni: humán fejlettség, beleértve az egészségügyet és az oktatást, valamint a bármely ország fejlődésének előfeltételét képező biztonság; a hosszú távú kötelezettségvállaláshoz szükséges növekedés és társadalmi integráció. Mindez kiterjed az alábbiak támogatására is: jó kormányzás, a segély koordinálása és a politikák közötti összhang.

  • Hogyan segíthetjük elő a fejlődő országokban a több és egyre inkább inkluzív növekedést, ami eszközként szolgál a szegénység mérsékléséhez. A segély önmagában nem nyújt elegendő támogatást az érintett országoknak a szegénységcsökkentés megvalósítására vonatkozó kapacitásukhoz, továbbá a gazdasági növekedés a munkahelyteremtés és a szociális védelem révén multiplikátor hatást fejthet ki. Felmerül a kérdés, hogy az EU-nak meg kell-e fontolnia új közös inkluzív növekedési stratégiák kidolgozását partnerségben az egyes fejlődő országokkal vagy azok regionális csoportjaival, bevonva egyúttal a magánszektor érintettjeit is. Az említett stratégiák olyan alapvető kérdéseket tárgyalhatnának, mint a jogi és szabályozási keret biztosítása, a hitelhez való hozzájutás vagy a tisztességes munka. Ez a célkitűzés ahhoz is kapcsolódik, hogy a fejlesztési politika miként szolgálhatná a legmegfelelőbben a regionális integráció megerősítését, és biztosíthatná a fejlődő országok kedvező integrációját a világkereskedelembe.

  • Hogyan mozdíthatjuk elő a haladás hajtóerejét képező fenntartható fejlődést: a zöld gazdaságra épülő fejlődést nem szabad pusztán tehernek tekinteni, mivel valójában komoly mozgatórugót képez a lehetőségek kiaknázásához. A zöld könyv ráirányítja a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődés biztosításának módja egyaránt lényegi részét jelenti fejlesztési és éghajlatváltozási politikánknak annak garantálása céljából, hogy az éghajlatváltozással szembeni fellépés a világ legszegényebb polgárai számára is javítsa a gazdasági növekedés lehetőségeit. A Bizottság felveti továbbá az energiához való hozzáférés kérdését, amely a legtöbb millenniumi fejlesztési cél teljesítésének előfeltételét képezi: energia nélkül nem működhetnek a kórházak, iskolák, illetve nem termelhet a mezőgazdaság. Meg kell jegyezni, hogy Afrika nagy mennyiségű érintetlen megújulóenergia-termelési potenciállal rendelkezik, amelynek felhasználásával emberek milliói számára biztosíthatnák a villamos energiához való hozzájutást. A Bizottság tárgyalja emellett az éghajlatváltozási, biodiverzitási és fejlesztési alapok megfelelő együttes felhasználását is támogatások és kölcsönök folyósításával, vagy mindkettő alkalmazásával.

  • Hogyan érhetünk el tartós eredményeket a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság terén. A fejlődés és az élelmezésbiztonság összefügg egymással; a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szélesebb körű fejlődés és a szegénységcsökkentés előfeltétele az agrárreform és az adott ország népességének élelmezésére való képesség. A zöld könyv azt javasolja, hogy a mezőgazdaságot és az élelmezésbiztonságot tekintsük kísérleti értékűnek az EU azon képessége szempontjából, hogy komoly hatással járó együttműködést épít ki és előmozdítja az inkluzív és zöld növekedést, arra összpontosítva, hogy támogatásnyújtás esetén a teljes termelési láncot figyelembe vegye.

Előzmények

Az Európai Unió a világ legnagyobb donorja, a világszintű segítségnyújtás mintegy 56%-át biztosítva. 2009-ben az Európai Unió és tagállamai összesen 49 milliárd EUR fejlesztési segélyt nyújtottak. Az Európai Bizottság által kezelt külső segély 2009-ben 12 milliárd EUR-t tett ki. A Lisszaboni Szerződés 208. cikke kimondja: „(…) Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikái kiegészítik és erősítik egymást. Az Unió fejlesztési együttműködési politikája elsődleges célként a szegénység mérséklésére, idővel pedig annak felszámolására irányul. Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit.”

A zöld könyv teljes szövege az alábbi internetcímen olvasható el, és itt lehet hozzászólni a konzultációhoz is:

http://ec.europa.eu/yourvoice/consultations/index_en.htm

Lásd még:

MEMO a zöld könyvről: MEMO/10/565

IP és MEMO az EU-Afrika kapcsolatokról: IP/10/1495 , MEMO/10/566

A költségvetés-támogatásról folytatott nyilvános konzultációra mutató link:

http://ec.europa.eu/development/how/consultation/index.cfm?action=viewcons&id=5221


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website