Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/1460

Brüsszel, 2010. november 3.

Nukleáris hulladék: a Bizottság a végleges ártalmatlanításra vonatkozó biztonsági szabványokat javasol

A Bizottság ma javaslatot tett az atomerőművekből és az orvosi vagy kutatási tevékenységből származó kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladék végső ártalmatlanítására vonatkozó biztonsági szabványok létrehozására. A ma előterjesztett irányelv felkéri a tagállamokat nemzeti programok készítésére arról, hogy mikor, hol és hogyan fogják létrehozni és működtetni a nukleáris hulladék végső elhelyezésére szolgáló, a legmagasabb biztonsági előírásoknak megfelelő tárolóikat. Az irányelvnek köszönhetően a nemzetközileg elfogadott biztonsági szabványok jogilag kötelező erejűvé és érvényesíthetővé válnak az Európai Unióban.

nther Oettinger, energiaügyi biztos így nyilatkozott: „A biztonság kérdése valamennyi európai polgárt és országot érinti, függetlenül attól, hogy támogatja vagy ellenzi-e az atomenergiát. Gondoskodnunk kell arról, hogy biztonsági előírásaink a lehető legmagasabb szintűek legyenek, és polgárainkat, vizeinket és a talajt megvédjük a nukleáris szennyezés kockázataival szemben. A biztonság oszthatatlan: ha egy országban baleset történik, annak más országokra nézve is pusztító hatása lehet.”

A Bizottság jogilag kötelező erejű és érvényesíthető európai uniós keretrendszerre tesz javaslatot annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi tagállam alkalmazza a kiégett fűtőanyagok és radioaktív hulladékok kezelésére a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt kidolgozott, a végleges ártalmatlanításig tartó összes lépést felölelő közös szabványokat.

Az irányelv konkrétan a következőkről rendelkezik:

  • A tagállamoknak az irányelv elfogadásától számított négy éven belül ki kell dolgozniuk nemzeti programjukat. Ennek a következőket kell tartalmaznia: az ártalmatlanító létesítmények megépítésére és működtetésére vonatkozó tervek az építkezés konkrét ütemtervének meghatározásával, mely tartalmazza a mérföldköveket, az ártalmatlanítási megoldások végrehajtásához szükséges összes tevékenység leírását, a becsült költségvetést és a választott finanszírozási rendszereket.

  • A nemzeti programokat be kell mutatni a Bizottságnak, amely a tagállamokat terveik módosítására kérheti.

  • Két vagy több tagállam megállapodhat arról, hogy az egyikük területén található végső tárolóhelyet használnak. A nukleáris hulladék EU-n kívüli országokba történő kivitele végleges ártalmatlanítás céljából nem megengedett.

  • A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a közvéleményt, és lehetővé kell tenniük, hogy az részt vehessen a nukleáris hulladékok kezelésére vonatkozó döntéshozatalban.

  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által meghatározott biztonsági szabványok jogilag kötelező erejűvé válnak. Ennek részeként egy független hatóság adja ki a tárolók építési engedélyét és ellenőrzi minden egyes tároló biztonsági elemzését.

Előzmények:

Több mint 50 évvel az első atomerőmű működésbe lépése után (1956, Calder Hall, Egyesült Királyság) még mindig nem állnak rendelkezésre végleges tárolóhelyek a nukleáris hulladékok számára. Évente jellemzően 7 000 köbméter nagy aktivitású hulladék keletkezik az EU-ban. Ezeknek az anyagoknak a nagy részét átmeneti tárolókban helyezik el. A nagy aktivitású hulladék az újrafeldolgozott kiégett fűtőelem azon része, amelyet nem lehet újrahasznosítani, ezért végleges ártalmatlanítására van szükség.

Noha ezekre az átmeneti tárolókra szükség van a fűtőelemek és a nagy aktivitású hulladékok hőmérsékletének és sugárzási szintjének csökkentése érdekében, nem jelentenek hosszú távú megoldást, mivel folyamatos karbantartást és felügyeletet igényelnek. Mivel általában a talaj feszínén vagy ahhoz közel találhatók, ezenfelül fennáll a balesetek veszélye is, például repülőgép-szerencsétlenségek, tűz és földrengés formájában. A tudósok és a nemzetközi szervezetek, pl. a NAÜ között széles körű egyetértés uralkodik a tekintetben, hogy a nagy aktivitású nukleáris hulladék hosszú távú ártalmatlanítására a mélységi geológiai elhelyezés a legmegfelelőbb megoldás.

Az Euratom-Szerződés értelmében az EU rendelkezik jogi hatáskörrel a lakosságnak az ionizáló sugárzással szembeni védelmét illetően. Az energiaszerkezet nemzeti hatáskörbe tartozik. A 27 uniós tagállamból 14-ben található atomerőmű.

További információk:

További információért lásd még: MEMO/10/540.

A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezeléséről szóló tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat megtekinthető:

http://ec.europa.eu/energy/nuclear/waste_management/waste_management_en.htm

A NAÜ biztonsági előírásai:

http://www-pub.iaea.org/MTCD/publications/PDF/Pub1273_web.pdf

Egy vonatkozó nemzetközi egyezmény szövege az alábbi weboldalon található:

http://www.iaea.org/Publications/Documents/Infcircs/1997/infcirc546.pdf


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website