Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az ipar Európáért – Európa az iparért

European Commission - IP/10/1434   28/10/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/1434

Brüsszel, 2010. október 28.

Az ipar Európáért – Európa az iparért

Ha Európa vezető nemzetközi gazdasági szereplő akar maradni, középpontba kell állítania az ipart. Ez a legfőbb üzenete az „Iparpolitika a globalizáció korában” című közleménynek, amelyet Antonio Tajani bizottsági alelnök kezdeményezésére ma fogadott el az Európai Bizottság. A közlemény, amely az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezését mutatja be, új stratégiát vázol fel. Ennek célja, hogy egy jól fizető munkahelyeket biztosító és egyre kevesebb szén-dioxid-kibocsátással járó, erős, diverzifikált és versenyképes európai ipari bázist tartson fenn és fejlesszen tovább Európában, ezáltal ösztönözve az ipari növekedést és a munkahelyteremtést. A közleményt az egyes tagállamok versenyképességéről szóló jelentés (lásd a MEMO/10/533 dokumentumot) és az éves európai versenyképességi jelentés kíséri.

Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, a Bizottság alelnöke így fogalmazott: „Az ipar Európa szívének fő ütőere, és elengedhetetlen ahhoz, hogy megoldásokat találjunk a társadalmunkat érintő jelen és jövőbeli kihívásokra. Európának szüksége van iparára, az iparnak pedig szüksége van Európára. Ki kell aknáznunk az 500 millió fogyasztót és 20 millió vállalkozást felölelő egységes piacban rejlő lehetőségek egészét.”

A fokozódó globalizálódás korában idejétmúlt nemzeti ágazatokról és iparágakról beszélni. Ehelyett összehangolt, európai szintű politikai válaszokra van szükség. Európának egy olyan, az értéklánc egészére kiterjedő megközelítésre van szüksége, amely az infrastruktúrától a nyersanyagok biztosításán át az értékesítés utáni szolgáltatásokig annak minden szakaszát felöleli. A kkv-k alapítása, növekedése és nemzetközivé válása ösztönzésének központi szerepet kell kapnia az EU iparpolitikájában. A fenntartható gazdaságra történő áttérés ugyanakkor jó alkalom a versenyképesség erősítésére is. Egyedül egy versenyképességre és fenntarthatóságra törekvő európai szintű iparpolitika egységesítheti a változást lehetővé tevő kritikus tömeget és a sikerhez elengedhetetlen összehangoltságot. Antonio Tajani hozzáfűzte: „Versenyképesség nélkül nem lesz fenntarthatóság, és hosszú távú versenyképesség sem lesz fenntarthatóság nélkül. Mi több, egyikük sem lesz elképzelhető az innováció minőségi forradalma nélkül.”

Tíz kulcsfontosságú intézkedés irányul az európai ipar versenyképesség növelésére:

  • Az új jogszabályok versenyképességre gyakorolt hatásának kifejezett és alapos ellenőrzése, amelynek keretében valamennyi politikai javaslat versenyképességre gyakorolt hatását megfelelően elemzik és figyelembe veszik.

  • A létező jogszabályok „alkalmassági vizsgája”, amelynek révén – az európai vállalkozások költségeinek csökkentése érdekében – meghatározásra kerülnek a jogszabályok kumulatív hatását mérséklő lehetőségek.

  • A kkv-k alapításának és növekedésének elősegítése érdekében a kkv-k hitelhozzáférésének megkönnyítése és nemzetközivé válásának ösztönzése.

  • Egy az európai szabványalkotás folyamatát erősítő stratégia, amely figyelembe veszi az ipar igényeit.

  • Az európai közlekedési, energetikai és kommunikációs infrastruktúra továbbfejlesztése, amely így – napjaink változó versenykörnyezetét jobban figyelembe véve – hatékonyabban kielégítheti majd az ipar igényeit.

  • Új nyersanyag-stratégia előterjesztése, aminek célja a hazai elsődleges nyersanyagok terén a fenntartható ellátást és gazdálkodását lehetővé tevő megfelelő keretfeltételek megteremtése.

  • Az ágazati innovációs teljesítményre való összpontosítás olyan ágazatokban hozott intézkedések révén, mint például a korszerű gyártási technológiák, az építőipar, a bioüzemanyagok, valamint a közúti és vasúti közlekedés terén, elsősorban az erőforráshatékonyság növelése érdekében.

  • Az energiaintenzív ágazatok által támasztott kihívások megválaszolása a keretfeltételeket javító és az innovációt elősegítő intézkedésekkel.

  • Egy az Európai Űrügynökséggel és a tagállamokkal közösen kialakított űrpolitika bevezetése; a Bizottság által kidolgozandó űrrepülési iparpolitika, amely lehetővé teszi egy, a teljes szállítói láncra kiterjedő szilárd ipari bázis kialakítását.

  • A Bizottság által évente készített jelentés Európa és a tagállamok versenyképességéről, iparpolitikáiról és ipari teljesítményéről (lásd a MEMO/10/533 dokumentumot).

Egy erős, versenyképes és diverzifikált európai ipari bázis megteremtése egymást kölcsönösen erősítő politikákat tesz szükségessé. Idetartoznak például az Európa 2020 stratégia keretében kidolgozott kiemelt kezdeményezések, továbbá különféle stratégiák, mint például az október 27-én elfogadott, az EU egységes piacáról szóló stratégia (lásd az IP/10/1390 dokumentumot).

Antonio Tajani a következőkkel zárta beszédét: „Európa több, mint részeinek az összessége. Hangot kell adnunk közös célkitűzéseinknek az iparpolitika terén, fel kell gyorsítanunk intézkedéseinket, és meg kell erősítenünk az európai szintű irányítást. Mindez túlmutat a szokásos feladatainkon.”

Háttér

Az elmúlt évek pénzügyi és gazdasági válságát követően az európai ipar folyamatosan erősödőben van, és okkal bizakodhatunk abban, hogy az ipar meg fog birkózni a megváltozott globális üzleti környezet jelentette kihívásokkal. Az utóbbi időszak közel 10 százalékos dinamikus fellendülése ellenére azonban az ipari termelési szint továbbra is több mint 10 százalékkal marad el a válság előtti időszak értékeitől. A magánszektorban foglalkoztatottak egynegyede az ipari termelésben, további egynegyedük pedig az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások terén dolgozik. A magánszférában zajló kutatási-fejlesztési tevékenységek 80 százaléka az ipari termeléshez köthető.

További információ:

MEMO/10/532:„Iparpolitika a globalizáció korában” – a Bizottság stratégiájának egyes elemei

MEMO/10/533: Áttekintés a 27 tagállam versenyképességéről

2010. évi versenyképességi jelentés

Az „Iparpolitika a globalizáció korában” című közlemény a következő linken keresztül érhető el:

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/industrial-competitiveness/industrial-policy/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website