A rugalmas munkafeltételek egyaránt előnyösek a munkáltatók és a munkavállalók számára, állítja az Európai Bizottság új tanulmánya

IP/10/1377

Brüsszel, 2010. október 26

A rugalmas munkafeltételek egyaránt előnyösek a munkáltatók és a munkavállalók számára, állítja az Európai Bizottság új tanulmánya

Az Európai Bizottság ma közzétett tanulmánya szerint a rugalmas munkaidő-feltételek a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is kedveznek. A szakértői csoport jelentését abból az alkalomból ismertették, hogy a nemek közti egyenlőségért felelős miniszterek Brüsszelben informális találkozót tartottak a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására irányuló, 2010–2015 közötti stratégia megvitatására (IP/10/1149, MEMO/10/430).

„A rugalmas munkaidő-feltételek, a gyermekek és más eltartottak gondozására szolgáló létesítmények és a szabadsággal kapcsolatos jogosultságok mind a nők, mind a férfiak körében növelik a foglalkoztatottságot, továbbá emelik a születések számát” nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos. „Gazdasági visszaesés idején a rugalmas munkafeltételek hozzájárulhatnak a munkahelyek fennmaradásához. Folytatnunk kell tehát a családbarát munkaerő-piaci megoldások kialakítását: a gazdaság élénkítésének a munkaidő-feltételek rugalmassága és a nemek közötti egyenlőség is fontos előfeltétele.”

A „Rugalmas munkaidő-feltételek és a nemek közötti egyenlőség” címet viselő szakértői jelentés átfogó áttekintést ad a 27 EU-tagállam és az EGT­–EFTA-országok (Izland, Norvégia, Liechtenstein és Svájc) jelenlegi gyakorlatáról. Főként a belső (azaz társaságokon és szervezeteken belüli) rugalmasságra összpontosít, figyelembe véve egyfelől a munkaidő hosszát (részmunkaidős lehetőségek), másfelől a munkaidő szervezését (például a rugalmas munkaidő vagy a lépcsőzetes munkakezdés lehetőségét és a munkanap kezdetével és végével kapcsolatos rugalmasságot). A jelentés fő megállapításai a következők:

1. A munkaidő rugalmassága kapcsán még mindig igen nagy eltérések mutatkoznak a tagállamok között:

• A munkaidő hossza Európa északi és nyugati országaiban rugalmas; Magyarország, Litvánia, a Cseh Köztársaság, Észtország, Bulgária, Szlovákia, Szlovénia és Románia esetében a hagyományos 40 munkaóra az általános.

• Dánia, Svédország, Németország, Finnország és Norvégia a munkaidő rugalmas szervezését tekintve is meglehetősen jól teljesít, munkavállalóiknak valamivel több mint fele bizonyos szempontból rugalmas munkaidőben dolgozik.

2. A munkaidő fokozott rugalmassága nem mindig tesz jót a nemek közötti egyenlőségnek:

• Az egyénre szabott munkaidő kedvező hatást gyakorol a nők foglalkoztatottságára és segítheti a munkavállalók szakmai és magánélete közötti egyensúly kialakítását, de a (főként nők által igénybe vett) részmunkaidős megoldások a legtöbb országban továbbra is inkább az alulfizetett ágazatokban elérhetők, korlátozott előrelépési és képzési lehetőségek mellett.

• A szervezeti kultúra is jelentős szerepet játszik. Amíg a rugalmas munkaidőt a munkaszervezés „női” megoldásának tartják, addig inkább erősíti a nemek közötti különbségeket, mintsem lebontaná azokat.

3. A közelmúlt politikai eseményei rámutattak, hogy a munkaidő rugalmassága több országban is napirendre került, noha a konkrét felvetések eltérőek:

• Egyes országokban (például a Cseh Köztársaságban és Litvániában) a rugalmasságot a foglalkoztatási ráta növelésére szolgáló eszköznek tekintik (a foglalkoztatottak, illetve a ledolgozott órák számát tekintve egyaránt).

• A részmunkaidős foglalkoztatást egyre inkább alkalmazzák az aktív öregedés népszerűsítésére. Ezzel összefüggésben fontos kérdés a kényszerből vállalt részmunkaidő problémája, amelyet különösen a skandináv országokban kísérnek figyelemmel, ahol olyan szakpolitikai megoldásokon gondolkodnak, amelyekkel biztosítható a rugalmassági és a biztonsági szempontok egyensúlya.

• A jelenlegi politikai napirenden megtalálhatók a munkaidőszámlákra vagy az éves munkaidőkeretekre épülő megoldások is (Finnországban, Németországban és Luxemburgban). A rugalmas munkaidővel kapcsolatos felvetéseket egyes országokban (például Lengyelországban és Portugáliában) a túlórák csökkentéséről folytatott vitával kötik össze.

• A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság egyértelmű hatást gyakorolt és világossá tette, hogy a rugalmasság fontos szakpolitikai eszköz, amely elősegíti a munkáltatók alkalmazkodását a gazdasági körülmények változásához. A jelenlegi vita azonban nem emeli ki megfelelően a nemek dimenzióját.

Előzmények

Az Európai Bizottság 2010. március 3-án megtette az első lépést a munkaidőre vonatkozó uniós szabályok felülvizsgálatára, és első körben konzultációra hívta fel az európai szociális partnereket (IP/10/345). A Bizottság e felülvizsgálat keretében rövidesen szakértői jelentést tesz közzé a munkaidőre vonatkozó szabályok társadalmi és gazdasági hatásairól.

A ma közzétett jelentés a harmadik a munka és a magánélet egyensúlyát tárgyaló összehasonlító tanulmányok közül, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről szóló 2005-ös, és gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 2009-es jelentés után.

További információ

Jelentés: „Flexible working time arrangements and gender equality – A comparative review of 30 European countries” (Rugalmas munkaidőfeltételek és a nemek közötti egyenlőség – összehasonlító tanulmány 30 európai országról).

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=418&langId=en&furtherPubs=yes

A nemek közti egyenlőségért felelős miniszterek informális találkozója

http://www.eutrio.be/informal-meeting-ministers-gender-equality

ANNEX

Summary of countries regarding flexibility in the length of working hours

This table summarises the countries in regard to the three indicators of flexibility in the length of working hours. There does not appear to be a clear pattern regarding the flexibility in the length of working hours in terms of these indicators. The most flexible countries seem to be Austria and the United Kingdom, which have a high ranking on all three indicators. At the other end, four countries appear to be the least flexible and score low on all three indicators: Portugal, Lithuania, Cyprus and Hungary.

Share of part-time workers in total employment (persons aged 15 and over) in EU Member States - 2009

Source: Eurostat, Labour Force Survey (LFS), annual averages.

Involuntary part-time work and total part-time employment rate, 2007

Source: Eurostat, EU Labour force survey 2007

Share of employees working overtime, by gender 2004

Source: Eurostat, EU Labour force survey, ad hoc module 2004 (no data available for France and Liechtenstein)

Share of employees working long hours (48 or more), by gender, 2007

Source: Eurostat, EU Labour force survey 2007 (no data available for Liechtenstein)

Working time schedules of men and women employees, 2004

Left bar: male employees, right bar: female employees - Source: Eurostat, EU Labour force survey, ad hoc module 2004 (no data available for Liechtenstein)