Navigation path

Left navigation

Additional tools

Az Európai Bizottság elfogadja az Európai Unió Alapjogi Chartájának érvényesítését biztosító stratégiát

European Commission - IP/10/1348   19/10/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/1348

Brüsszel, 2010. október 19.

Az Európai Bizottság elfogadja az Európai Unió Alapjogi Chartájának érvényesítését biztosító stratégiát

Az Európai Bizottság ma olyan stratégiát fogadott el, amely biztosítja az Európai Unió Alapjogi Chartájának hatékony érvényesítését, amely a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta jogilag kötelező érvényű. A Bizottság megbizonyosodik arról, hogy valamennyi uniós jogszabály összhangban áll a Chartával a törvényhozási folyamat minden egyes szakaszában – a Bizottságon belüli korai előkészítő munkától kezdve a jogszabálytervezeteknek az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásáig – valamint a jogszabályok uniós tagállamokbeli végrehajtása során. A Bizottság tájékoztatja a polgárokat arról, mikor léphet fel az alapvető jogokat érintő kérdésekben, valamint az elért eredmények figyelemmel kisérése érdekében éves jelentéseket tesz közzé a Charta alkalmazásáról. A Bizottság az Európai Parlament által megfogalmazott igényekre válaszol.

A Charta a közös értékeinket és alkotmányos örökségünket tükrözi”, nyilatkozta Viviane Reding alelnök, az EU jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztosa. „A Chartának iránytűként kell szolgálnia valamennyi uniós szakpolitika számára. Az Európai Bizottság, és különösen annak jogi osztálya, rendkívüli körültekintéssel biztosítja, hogy a Chartát tiszteletben tartsa minden uniós jogszabályra irányuló javaslat, valamint a Tanács és az Európai Parlament által bevezetett valamennyi módosítás, továbbá a tagállamok is az uniós jogszabályok végrehajtása során. A Bizottság által ma elfogadott stratégia fontos lépés az alapvető jogok európai kultúrájának létrehozásában.”

A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével (2009. december 1.) az Európai Unió Alapjogi Chartája jogilag kötelező érvényűvé vált az uniós intézmények és a tagállamok számára az uniós jog alkalmazása során. A Charta magában foglalja az emberi jogok európai egyezményében foglalt valamennyi jogot, valamint az uniós tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából és más nemzetközi okmányokból eredő egyéb jogot és alapelvet is. A Charta az alapvető jogok korszerű kódexe, amely tartalmazza a „harmadik generációs” alapvető jogokat is, úgymint az adatvédelem, a bioetikai garanciák és az átlátható közigazgatás.

A stratégia alapján a Bizottság kifejti, milyen lépéseket tehet annak biztosítása érdekében, hogy az EU példamutató legyen az alapvető jogok tiszteletben tartása terén, és hogy a nyilvánosság jobban megértse az alapvető jogok európai védelmét:

1. Garancia arra, hogy az EU kifogástalanul tiszteletben tartja az alapvető jogokat

  • A Chartát valamennyi uniós jogszabályjavaslatnak tiszteletben kell tartania. A Bizottság ezért megerősíti az alapvető jogokról szóló, új jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatát. Az alapjogi ellenőrző lista alapján a Bizottság szolgálatai azonosítják, mely alapvető jogokat érintenek az egyes javaslatok, és módszeresen értékelik, hogy milyen hatást gyakorolnak e jogokra a fontolóra vett különböző szakpolitikai lehetőségek.

  • A jogalkotási folyamat során, ideértve az Európai Parlamentben és a Tanácsban született végső megállapodásokat is, a Bizottság együttműködik a jogalkotókkal annak érdekében, hogy az uniós jogszabályok összhangban legyenek a Chartával. A Bizottság intézményközi párbeszédet indít azon módszerekről, amelyekkel kezelni lehet az olyan törvénymódosításokat, amelyek esetében megkérdőjelezhető az alapvető jogokkal való összeegyeztethetőség.

  • Az EU tagállamaira már most is vonatkoznak a nemzeti alkotmányukban biztosított alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségek. Az uniós jog alkalmazása során azonban az alapvető jogokat is tiszteletben kell tartaniuk. A Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt, köztük szükség esetén jogsértési eljárást is felhasznál annak érdekében, hogy a Chartát az uniós jog alkalmazása során tiszteletben tartsák.

2. A polgárok tájékoztatásának javítása

  • A polgárokat tájékoztatni kell arról, hogy az alapvető jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben hová fordulhatnak. 2011-ben a Bizottság új e-igazságszolgáltatási portálján keresztül hozzáférhetnek majd az egyes tagállamokban rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó információkhoz.

  • A Bizottság kifejti, mikor léphet fel az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszok esetében, és mikor nem teheti ezt meg, mivel azok az EU hatáskörén kívül esnek. A Charta nem határoz meg a Bizottság számára egy általános hatáskört az alapvető jogok terén való fellépéshez. A Bizottság csak olyan esetekben avatkozhat be, amikor az uniós jog kap szerepet (például uniós jogszabály elfogadásakor, illetve amikor egy nemzeti intézkedés az uniós jogszabályt a Chartával összeegyeztethetetlen módon alkalmazza). A tagállamok – nemzeti alkotmányuk és bíróságaik révén – saját rendszerrel rendelkeznek az alapvető jogok védelmére; a Charta nem helyettesíti ezeket, ezért elsősorban a nemzeti bíróságok feladata az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása.

3. Az előrehaladás ellenőrzése

  • A Bizottság éves jelentést tesz közzé a Charta alkalmazásáról. A jelentés figyelemmel kíséri az azon területeken történt előrelépést, ahol az EU hatáskörrel rendelkezik, megmutatva, hogy a Chartát az egyes konkrét esetekben milyen módon vették figyelembe (például új jogalkotási javaslatok során). Lehetőséget kínál az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott éves eszmecserére, valamint eszközül szolgál a nyilvánosság tájékoztatásának javításához.

Előzmények

Az Európai Unió Alapjogi Chartáját az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei az Európai Tanács nizzai ülésén 2000. december 7-én hirdették ki ünnepélyesen. Ekkor azonban még nem rendelkezett kötelező joghatással. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdése, amelyet a Lisszaboni Szerződés módosított, arról rendelkezik, hogy a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések; ez azt jelenti, hogy az Európai Unió Bírósága megsemmisítheti azokat az uniós jogszabályokat, amelyek sértik a Charta által garantált alapvető jogokat. A Szerződés azt is megállapítja, hogy a Charta rendelkezései semmilyen módon nem terjesztik ki az Uniónak a szerződésekben meghatározott hatásköreit. A Charta 51. cikke kimondja, hogy „e Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre”.

Ez év májusában a biztosok testületének tagjai ünnepélyes eskütételük alkalmával első alkalommal tettek ígéretet a Charta, valamint a Szerződések tiszteletben tartására (IP/10/487).

További információk:

  • A mai közlemény a Jogérvényesülési Főigazgatóság híroldalán érhető el:

http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm

  • Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website