Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

„Innovatív Unió”: Ötletekből munkahelyek, környezetkímélő gazdasági növekedés és társadalmi haladás

Commission Européenne - IP/10/1288   06/10/2010

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO GA

IP/10/1288

Brüsszel, 2010. október 6.

„Innovatív Unió”: Ötletekből munkahelyek, környezetkímélő gazdasági növekedés és társadalmi haladás

Az Európai Bizottság „Innovatív Unió” címmel ma közzétett kezdeményezése egy olyan stratégiai szemléletű innovációpolitikát vázol fel, amely élvezi a legmagasabb szintű politikai fórumok aktív támogatását. Az „innovatív Unió” keretében Európa – saját tevékenységében és a külső partnereivel folytatott együttműködésében egyaránt – olyan kihívásokra fog összpontosítani, mint az éghajlatváltozás, az energia- és az élelmiszer-ellátás biztonsága, az egészségügy vagy a lakosság átlagéletkorának növekedése. Ennek érdekében a közszektor arra fog törekedni, hogy ösztönözze a magánszektor szereplőit, és felszámolja azokat a problémákat, amelyek ma még akadályozzák az ötletek piaci érvényesülését. Ilyen probléma a finanszírozás hiánya, a kutatási rendszerek és a piacok széttöredezettsége, a közbeszerzés innovációt ösztönző potenciáljának kihasználatlansága és a szabványalkotás lassúsága. Az „Innovatív Unió” című kezdeményezés kiemelt helyet foglal el az Európa 2020 stratégián belül.

Máire Geoghegan-Quinn, a Bizottság kutatásügyért, innovációért és tudományért felelős tagja, valamint Antonio Tajani ipar- és vállalkozáspolitikai biztos, a Bizottság alelnöke így fogalmazott: A válságból kilábalva, a kegyetlen világpiaci verseny szorításában egyre sürgetőbb, hogy előrelépjünk az innováció területén. Ha nem alakítjuk át Európát innovatív Unióvá, gazdaságainkra az enyészet vár, ötleteink és tehetségeink pedig veszendőbe mennek. Az innováció központi szerepet játszik mind a fenntartható növekedési pályára állás, mind társadalmunk méltányosabbá és környezetközpontúbbá tétele szempontjából. Európa innovációs teljesítményében elsöprő változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy olyan időtálló, jól fizetett munkahelyeket teremthessünk, amelyek kiállják a globalizáció nyomását.

Egy nemrégiben készült tanulmány1 szerint ha teljesül az Európa 2020 stratégiában a K+F területén megfogalmazott cél, azaz Európa K+F-célú ráfordításai a GDP 3 százalékára nőnek, azzal 2025-ig 3,7 millió új munkahely jöhet létre, éves GDP-nk pedig 795 milliárd euróval gyarapodhat. Ehhez a mostaninál egymillióval több kutatóra van szükség.

Az innovatív Unió tíz legfontosabb összetevője

  • Az európai innovációs partnerségek az érintetteket – európai, nemzeti és regionális szintűeket, köz- és magánszektorbelieket egyaránt – olyan jól meghatározott célok mögé sorakoztatják fel, amelyek az előttünk álló társadalmi kérdések megoldását ígérik, egyúttal pedig annak lehetőségét is magukban hordozzák, hogy Európa az adott szakpolitikai területen világelsővé váljon. A partnerségek ösztönzik a kutatást és a technológiafejlesztést (K+F), összehangolják a pénzeszközök felhasználását, felgyorsítják a szabványosítást, és mozgósítják a szükséges keresletet. A Bizottság a finanszírozási kedv fellendítése érdekében ezekhez a partnerségekhez kezdeti finanszírozást biztosít. Kísérleti jelleggel legkésőbb 2011 elejéig útjára indul az első ilyen kezdeményezés, mely az egészségben töltött, aktív időskor kérdéseivel foglalkozik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy 2020-ig két évvel meghosszabbítsa életünk azon részét, amelyben jó egészségnek örvendünk. A később létrehozandó partnerségek egyebek mellett az energiaügyre, az „intelligens” városokra és mobilitásra, a vízfelhasználás hatékonyságára, a nem energetikai célú nyersanyagokra, illetőleg a fenntartható és termelékeny mezőgazdaságra fognak irányulni.

  • A Bizottság huszonöt mutatóból kialakította „az innovatív Unió eredménytábláját”, és ellenőrző listát állított össze a sikeres innovációs rendszerek jellemző tulajdonságairól. Továbblépésként egy olyan új mutató kidolgozása a cél, amely a gyorsan növekvő, innovatív vállalkozásoknak a gazdaságból való részesedését méri. A Bizottság emellett támogatást fog nyújtani egy, az egyetemek független rangsorolását biztosító rendszerhez is.

  • A Bizottság intézkedéseket tesz a finanszírozáshoz jutás javítására. Javaslatot terjeszt elő a kockázati tőke országhatárokon átívelő szabályozási keretének kialakítására, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve törekedni fog a kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmushoz hasonló EU-szintű rendszerek nagyobb mértékű igénybevételére, és egy elismert szakembert fel fog kérni arra, hogy segítse az innovatív vállalkozások és a befektetők tagállamok közötti egymásra találását.

  • A már folyamatban lévő kutatási kezdeményezések megerősítése érdekében a Bizottság javaslatokat fog előterjeszteni az európai kutatási térség 2014-ig történő teljes kiépítésére, amit egyébként a Lisszaboni Szerződés jogi kötelezettségként is előír a számára. Ennek eredményeképpen javul az európai és a nemzeti szintű kutatáspolitikák összhangja, csökken a bürokrácia, és – egyebek mellett a nyugdíjjogosultságok másik tagállamba való átvitelének lehetővé tételével – egyszerűsödik a kutatói mobilitás. A lehető legnagyobb mértékben nyilvánosan is hozzáférhetővé válnak a közfinanszírozásból végzett kutatások eredményei. A nyolcadik keretprogram az Európa 2020 stratégia megvalósulását fogja támogatni. Az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tovább fejlődik. A Bizottság a Közös Kutatóközpont bevonásával megerősíti a szakpolitikai döntés-előkészítés tudományos alapjait.

  • A Bizottság 2011-ben európai tervezési vezetőtestületet hoz létre, és bevezeti a „kiváló európai terv” címkét.

  • A Bizottság 2011-ben nagyszabású kutatási programot kezdeményez a közszektor és a társadalmi innováció kapcsolatáról, és kísérletképpen útjára indítja „az európai közszektor innovációs eredménytábláját”. Ezen túlmenően azzal a céllal, hogy a társadalmi innovációval foglalkozó szakemberek munkájához szakértői hátteret biztosítson, európai kísérleti kezdeményezést indít a társadalmi innováció területén, és javasolni fogja, hogy az Európai Szociális Alap programjai jobban összpontosítsanak a társadalmi innováció kérdéskörére. Egyeztetni fog a szociális partnerekkel arról, hogy hogyan lehetne az innovatív gazdaság működési elvét valamennyi foglalkoztatási szintre kiterjeszteni.

  • A Bizottság javasolja, hogy a kormányok külön keretet különítsenek el az innovatív termékekre és szolgáltatásokra irányuló közbeszerzésre. Ezzel a közszolgáltatásokat javító innováció számára éves szinten legalább 10 milliárd euró értékű beszerzési piac jönne létre. A Bizottság emellett iránymutatással is fog szolgálni a különböző tagállamokban működő ajánlatkérők közös beszerzéseihez.

  • A műszaki átjárhatóság biztosítása és az innováció ügyének segítése érdekében a Bizottság 2011 elején jogalkotási javaslatot fog előterjeszteni a szabványalkotás felgyorsítására és korszerűsítésére.

  • A szellemi tulajdonra vonatkozó európai szabályozás korszerűsítésre szorul. Ha sikerülne megállapodást elérni az európai uniós szabadalom kérdésében, azzal a vállalkozások 250 millió eurót takaríthatnának meg évente. A Bizottság 2011-ben javaslatokat fog előterjeszteni a szabadalmak és a használati engedélyek európai tudáspiacával kapcsolatban is.

  • Az innováció a strukturális alapok és az állami támogatásokra irányadó keretszabályozás átalakításával is ösztönözhető. A Bizottság ennek jegyében segíteni fogja a tagállamokat a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban a strukturális alapokból kutatásra és innovációra fordítható 86 milliárd euró hatékonyabb felhasználásában, a strukturális alapok 2013 utáni szabályozására vonatkozó javaslataiban nagyobb hangsúlyt helyez az innováció szempontjaira, az állami támogatásokra irányadó keretszabályozást pedig már 2011-ben felülvizsgálja.

Az „innovatív Unióra" vonatkozó elképzeléseket október 12-én a versenyképességi tanács, decemberben pedig az Európai Tanács fogja megvitatni. A stratégia megvalósulásának nyomon követését az Európa 2020 stratégia irányítási eszközei biztosítják. Egy úgynevezett innovációs konferencia minden évben meg fogja vitatni az „innovatív Unió” megvalósításában elért eredményeket.

További információk:

MEMO/10/473

http://ec.europa.eu/innovation-union

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/index_en.htm

http://www.facebook.com/innovation.union

http://twitter.com/innovationunion

http://blogs.ec.europa.eu/innovationunlimited/

1 :

P. Zagamé, (2010) The cost of a non-innovative Europe,

http://ec.europa.eu/research/social-sciences/policy-briefs-research-achievements_en.html


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site