Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/123

Brüsszel, 2010. február 4.

Az oktatási és foglalkoztatási szakértők azonnali cselekvésre szólítanak fel

Azonnali fellépésre van szükség, hogy megoldódjanak Európa képzettségbeli hiányosságai, és az európaiaknak a jövőben jobb esélye legyen a munkaerő-piaci sikerre – olvasható egy független szakértői jelentésben, amelyet az Európai Bizottság ma tett közzé. „Az új munkahelyekhez szükséges új készségek: most kell cselekednünk” (New Skills for New Jobs: Action Now') című jelentés hangsúlyozza, hogy az embereknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtani arra, hogy továbbképezzék magukat, valamint jobban össze kell hangolni az oktatást és szakképzést a munkaköri elvárásokkal, ki kell alakítani a készségek megfelelő kombinációját, és pontosabban előre kell jelezni, hogy a jövőben milyen készségekre lesz szükség. A jelentés, amelyet egy magas szintű konferencia keretében ma mutatnak be Brüsszelben, az egyik legfontosabb eredménye az Európai Bizottság „Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű menetrendjének.

Vladimír Špidla, foglalkoztatásért felelős biztos a következőképpen fogalmazott: „A készségek fejlesztése rövid távon kisegít minket a váltságból, és előkészíti az utat a jövő fenntartható gazdasági sikeréhez.”

Maroš Šefčovič, oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos hozzátette: „Le kell döntenünk a falat az „oktatás és képzés” és a „munka” világa között, hogy az emberek biztosak lehessenek afelől, hogy készségeik egész életükben megfelelnek a fejlődő munkaerőpiac igényeinek.”

A probléma jellege:

  • Jelenleg minden harmadik munkaképes európainak túl alacsony a képzettsége, vagy egyáltalán nem rendelkezik hivatalos képesítéssel, és így 40%-kal kisebb az esélyük a foglalkoztatottságra, mint a középfokú végzettséggel rendelkezőknek.

  • EU-szerte a magas szintű képzettséggel rendelkezők foglalkoztatási aránya 84%, a középfokú képzettségűeké 70% és az alacsony szintű képzettségűeké 49%.

  • Az alacsony képzettségűek sokkal kisebb valószínűséggel fejlesztik készségeiket, és vesznek részt az egész életen át tartó tanulásban.

  • Azoknak a vállalatoknak, amelyek továbbképzési lehetőséget biztosítanak alkalmazottaiknak, 2,5-szer kisebb valószínűséggel kell beszüntetni tevékenységüket, mint azoknak, amelyek nem gondoskodnak ilyen lehetőségről.

  • A mindenki számára megfelelő képzettséget biztosító oktatási rendszerek hosszú távon akár 10%-kal is növelhetik a GDP-t.

A ma napvilágot látott szakértői jelentés, amely elsősorban az uniós és nemzeti döntéshozóknak, vállalatoknak, szakszervezeteknek, oktatási és képzési szolgáltatóknak és foglalkoztatási szolgálatoknak szól, konkrét ajánlásokkal áll elő arról, hogy hogyan lehetne orvosolni Európa képzettségbeli hiányosságait.

Négy területen van szükség fellépésre:

  • jobb ösztönzőket kell kínálni a munkáltatóknak és egyéneknek a készségek fejlesztéséhez, és az ez irányú befektetésnek jelentősnek, ésszerűnek és nem csak pénzügyi jellegűnek kell lennie;

  • az oktatásnak és képzésnek nyitottabbá kell válnia , amihez az oktatási és képzési intézményeket innovatívabbakká kell tenni, hogy jobban alkalmazkodjanak a tanulók és a munkáltatók igényeihez, illetve olyan releváns képesítéseket kell kidolgozni, amelyek a konkrét tanulási eredményekre összpontosítanak;

  • a készségeket úgy kell társítani , hogy jobban megfeleljenek a munkaerő-piaci igényeknek;

  • pontosabban előre kell jelezni, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövőben .

A szakértők szerint ezek a területek szorosan összefonódnak egymással, ezért összehangoltan kell meghozni az intézkedéseket . Ezenkívül mindez nem csak egyetlen érdekelt fél felelőssége, hanem minden érdekelttől közös törekvésre van szükség.

A jelentés rámutat arra a kellemetlen igazságra, hogy az utóbbi évek eredményei ellenére Európa nagy része még mindig nem eléggé képzett. Európa 25 és 64 év közötti népessége egyharmadának nincs hivatalos képesítése, vagy csak nagyon alacsony, és csak egynegyedének van felsőfokú végzettsége. A képzettek közül nem mindenki rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekre a munkáltatónak szüksége lenne, így a munkaerőpiacon rések keletkeznek. A keresztirányú és egyedi készségek jobb társítására van szükség.

A probléma annál is inkább sürgető, mivel a munkanélküliség és a demográfiai kihívások csak egyre nőnek.

A CEDEFOP – azaz az EU szakoktatási és -képzési referenciaközpontjának – legfrissebb előrejelzései szerint azonban a következő évtizedben várhatóan kb. 80 millió munkalehetőség jön létre. Ezen álláshelyek közül csaknem 7 millió új lesz , és ezek többsége magasan képzett munkaerőt fog igényelni.

Előzmények

„Az új munkahelyekhez szükséges új készségek” című kezdeményezést 2008 decemberében indították meg uniós szinten, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre az oktatás és a munka világa között. 2009 tavaszán az Európai Bizottság a képzés, a készségek és a foglalkoztatás területén szakértői csoportot jelölt ki az egész EU-ból, hogy az EU jövőbeli gazdasági reformstratégiájával (Europe 2020) összefüggésben a kezdeményezés további alakulásáról független véleményt nyilvánítsanak.

További információk

Szakértői jelentés: „Új munkahelyekhez új készségek: Most kell cselekednünk”:

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=697&furtherNews=yes

Cedefop sajtóközlemény és tájékoztató feljegyzés:

http://www.cedefop.europa.eu/EN/news/15221.aspx

http://www.cedefop.europa.eu/EN/Files/9021_en.pdf

Új munkahelyekhez új készségek: Foglalkoztatás

http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=568&langId=en

Új munkahelyekhez új készségek: Oktatás és képzés

http://ec.europa.eu/education/focus/focus2043_en.htm

Videó hírlevél: környezetbarát munkahelyek teremtése

http://www.tvlink.org/mediadetails.php?key=61489feda9e3758486af&title=Creating+Green+Jobs&titleleft=Employment


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website