Navigation path

Left navigation

Additional tools

IP/10/1141

Brüsszel, 2010. szeptember 17.

A Bizottság elfogadta az Európai Unió legrászorultabb polgárainak élelmezésére irányuló javaslat módosítását

Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az Európai Unió legrászorultabb polgárait érintő meglévő élelmiszer-elosztási program javítását célzó javaslat módosított változatát. A javaslat egy 2008-as javaslaton alapul, amely engedélyezi a rendszer számára a rendelkezésre álló intervenciós készletek kiegészítése érdekében a piaci beszerzés állandó gyakorlatát. A tagállamok választhatnák meg az elosztani kívánt élelmiszerek körét és hároméves időszakra szóló élelmiszer-elosztási tervet készítenének. Az élelmiszerek elosztásáról továbbra is jótékonysági szervezetek és helyi szociális intézmények gondoskodnának. Évente több mint 13 millió uniós polgár részesülhet e program előnyeiből. A módosított javaslat stabil és kedvezőbb nemzeti társfinanszírozási arányról rendelkezik és az uniós hozzájárulás felső határát 500 millió EUR-ban szabja meg. Számos egyéb módosítást is tesz az eredeti, 2008. évi javaslatban, valamint összehangolja azt a Lisszaboni Szerződéssel. A 2008. évi javaslatot a Tanács az Európai Parlament támogató álláspontja ellenére nem fogadta el.

„A legrászorultabbakat célzó program a társadalom legelesettebb tagjai számára valódi segítséget tud nyújtani. Jelenleg több millió európai polgárnak problémát jelent, hogy élelmiszerhez jusson, ezért ez a javaslat illeszkedik a KAP azon célkitűzéséhez, hogy a fogyasztók és a termelők között erős kapcsolat alakuljon ki”, mondta Dacian Cioloș, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos. „Ne felejtsük el, hogy a KAP a társadalom minden rétegének javát kell szolgálja, nem csak a mezőgazdasági termelőkét.” "

Az először 1987-ben bevezetett program eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy a mezőgazdasági termelőknél felhalmozódott élelmiszer-felesleget (intervenciós készletek) elossza a rászorulók között. A 90-es évek derekán a programot úgy módosították, hogy bizonyos feltételek mellett az intervenciós készletek piaci beszerzéssel is bővíthetőek legyenek.

A társfinanszírozás bevezetésével javul a források kezelése és tervezése, és a tagállamok is felelősségteljesebb szerephez jutnak a programban. A tagállamok részvételének megkönnyítése érdekében a módosított javaslat kedvezőbb nemzeti társfinanszírozási arányról rendelkezik (25% és 10% a kohéziós tagállamok esetében, szemben a korábbi javaslatban a bevezető időszak utáni 50%-kal illetve 25%-kal). A hatékonyság további fokozása és a folyamatosság fenntartása érdekében az elosztást hároméves időszakra terveznék meg.

A termékek köre nem korlátozódna az intervenciós készletet alkotó termékekre. Most első ízben például zöldségek, gyümölcsök és étolaj is bekerülne a kiosztásra szánt élelmiszerek körébe. A jövőben a nemzeti hatóságok táplálkozási kritériumok alapján maguk választhatnák ki a szükségesnek ítélt élelmiszereket, és a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a civil szervezetekkel karöltve gondoskodhatnának elosztásukról.

Az élelmiszerek elsősorban az intervenciós készletekből származnának, vagy a piacról lennének beszerezhetők, ám csak akkor, ha a megfelelő intervenciós készletben nem állnak rendelkezésre. Az Európai Parlament javaslata alapján a módosított javaslat lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós eredetű termékeket részesítsenek előnyben. Az elosztást térítésmentesen kell biztosítani, illetve költsége nem haladhatja meg az élelmiszer elosztásával megbízott szervezet által ténylegesen viselt költségterheket.

A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek a programban való részvételről; jelenleg 19 tagállam vesz részt a programban. A segélyt általában a nélkülözők legkülönfélébb csoportjai kapják, így például a hátrányos helyzetű családok, a kisnyugdíjasok, a hajléktalanok, a fogyatékkal élők, a veszélyeztetett gyermekek, a létminimum alatt élő és migráns munkavállalók, valamint a menedékkérők.

Ahogyan az a jelenlegi rendszerben is működik, azok a tagállamok, amelyek részt vesznek a programban, maguk választhatják ki az élelmiszerek elosztására alkalmasnak ítélt – általában jótékonysági vagy helyi szociális – szervezeteket. A múltbéli, éves programozási gyakorlattól eltérően ezt követően hároméves időszakot tekintve kell felmérniük szükségleteiket, és ennek megfelelően kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz. A Bizottság évente irányozná elő a költségvetési forrásokat, hogy igazodni lehessen a programozási időszak során bekövetkező esetleges változásokhoz.

Jóllehet az Európai Unió világviszonylatban a legmagasabb átlagos életszínvonalat biztosító társadalmak egyikének számít, sok polgára mégsem jut elegendő táplálékhoz. Az Európai Unión belül közel 43 millió ember táplálkozása hiányos, azaz nem engedhetik meg maguknak, hogy minden másnap húst, csirkét vagy halat fogyasszanak.


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website