Navigation path

Left navigation

Additional tools

Biztonságosabbá és átláthatóbbá kell tenni az európai származékos piacokat

European Commission - IP/10/1125   15/09/2010

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/10/1125

Brüsszel, 2010. szeptember 15.

Biztonságosabbá és átláthatóbbá kell tenni az európai származékos piacokat

A pénzügyi rendszer stabilitásának növelése érdekében végzett munkája keretében az Európai Bizottság ma rendeletjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja, hogy a tőzsdén kívüli származékos piacok biztonságosabbá és átláthatóbbá váljanak. A rendelettervezetben a Bizottság javasolja többek között a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek bejelentését a kereskedési adattárak felé és az adatok hozzáférhetővé tételét a felügyeleti hatóságok számára. Elő kell segíteni azt is, hogy az összes piaci résztvevő több információt kapjon. A Bizottság javaslata azt is tartalmazza, hogy a szabványos tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása központi szerződő felek bevonásával történjen. Ez csökkenteni fogja a partner-hitelkockázatot, vagyis az egyik szerződéses fél nemteljesítéséből eredő kockázatot. A Bizottság javaslata, amely teljes mértékben összhangban van a G20-országok kötelezettségvállalásával és az Egyesült Államok által elfogadott megközelítéssel, most az Európai Parlament és a tagállamok elé kerül megvitatásra. Elfogadása esetén a rendelet 2012 végétől lép hatályba.

Michel Barnier, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos így nyilatkozott: „Egyetlen pénzügyi piacon sem uralkodhatnak vadnyugati állapotok. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek nagy hatást gyakorolnak a reálgazdaságra, a jelzálogoktól kezdve az élelmiszerárakig. A tőzsdén kívüli származtatott ügyletek szabályozásának hiánya hozzájárult a pénzügyi válsághoz és annak mindannyiunk számára megrázkódtatást jelentő következményeihez. Ma olyan szabályozásra teszünk javaslatot, amely növeli a származékos piacok átláthatóságát és felelősségvállalását. Így tudni fogjuk, ki milyen ügyleteket bonyolít le, ki kinek – és mennyivel – tartozik, és meg tudjuk hozni az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy egyetlen szereplő csődje ne rántsa magával az egész pénzügyi rendszert, ahogy az a Lehman Brothers esetében történt.”

A javaslat fő elemei:

Nagyobb átláthatóság: A tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket jelenleg nem kötelező bejelenteni. Ennek következtében a döntéshozók, a szabályozók és a piaci résztvevők sem látják át a piac működését. A Bizottság javaslata arra irányul, hogy az Európai Unión belül a tőzsdén kívüli származtatott eszközök kereskedelmét központi adatbázisoknak, úgynevezett kereskedési adattáraknak jelentsék. Az uniós szabályozó hatóságoknak hozzáférésük lesz ezekhez az adattárakhoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy teljesebb képet kapjanak arról, ki kinek – és mennyivel – tartozik, és idejekorán fel tudják tárni az esetleges problémákat, például a kockázatok halmozódását. A kereskedési adattárak felügyeletét, valamint azok nyilvántartásba vételét és a nyilvántartásból való törlését az új Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság végzi majd. Emellett a kereskedési adattáraknak a származtatott eszközök kategóriái szerinti bontásban közzé kell tenniük az összesített piaci pozíciókat, hogy valamennyi piaci résztvevő pontosabb képet kapjon a tőzsdén kívüli származékos piacokról.

Nagyobb biztonság – a partnerkockázatok csökkentése: A jelenlegi helyzetben a tőzsdén kívüli származékos piacok résztvevői nem enyhítik kellő mértékben a partner-hitelkockázatot, vagyis az egyik fél nemteljesítéséből eredő veszteség kockázatát. A bizottsági javaslat arra irányul, hogy a szabványosított (vagyis az előre megállapított jogosultsági kritériumokat, például a magas szintű likviditást teljesítő) tőzsdén kívüli ügyletek elszámolása központi szerződő felek bevonásával történjen. A központi szerződő felek egy ügylet két fele között közvetítenek, így egyszerre lépnek fel vevőként minden eladóval és eladóként minden vevővel szemben. Így elkerülhető az a helyzet, hogy az egyik piaci résztvevő összeomlása miatt más piaci résztvevők is csődbe jutnak, veszélyeztetve a pénzügyi rendszer egészét. Ha egy ügylet központi szerződő feleken keresztül nem számolható el, különböző kockázatkezelési módszereket kell alkalmazni (például nagyobb mértékű tőkeellátottságot kell előírni). Mivel a központi szerződő felek további kockázatot vállalnak, biztonságuk erősítése érdekében szigorú üzleti szabályok és összehangolt szervezeti és prudenciális követelmények vonatkoznak majd rájuk – például belső irányítási szabályok, auditok, magasabb tőkekövetelmények, stb.

Nagyobb biztonság – a működési kockázatok csökkentése: A tőzsdén kívüli származékos piacok igen magas fokú rugalmasságot tesznek lehetővé az ügyletek gazdasági és jogi feltételeinek meghatározásakor. Ennek következtében számos olyan teljesen egyedi és összetett ügylet jön létre a piacon, amely a feldolgozás több szakaszában még mindig komoly manuális beavatkozást igényel. Ez növeli a működési kockázatot, például az emberi mulasztás miatt bekövetkező veszteség kockázatát. A bizottsági javaslat előírja a piaci résztvevők számára, hogy mérjék, kövessék nyomon és csökkentsék ezt a kockázatot, például a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek feltételeinek elektronikus úton történő megerősítése révén.

Alkalmazási kör: A javaslat valamennyi típusú tőzsdén kívüli származtatott eszközre vonatkozik. Alkalmazási köre nemcsak a tőzsdén kívüli származtatott eszközöket használó pénzügyi intézményekre terjed ki, hanem azokra a nem pénzügyi cégekre is, amelyek jelentős pozícióra tettek szert a tőzsdén kívüli származtatott eszközök terén. Vonatkozik továbbá a központi szerződő felekre és a kereskedési adattárakra is. Azok a nem pénzügyi cégek (például gyártók) azonban, amelyek az alaptevékenységükből eredő kockázatok enyhítésére használják a tőzsdén kívüli származtatott eszközöket (például árfolyam-ingadozásokkal szembeni védelemre alkalmazott fedezeti ügyleteket bonyolítanak), mentesülnek a központi szerződő felek bevonásával történő elszámolás kötelezettsége alól.

Háttér-információk

A származtatott ügylet két fél között létrejött szerződés, amely a szerződés tárgyát jelentő alapeszköz jövőbeli értékéhez vagy státuszához kapcsolódik (például a kamatlábak vagy a valuta értékének alakulásához vagy az adós esetleges csődjéhez). A tőzsdén kívüli származtatott ügylet azt jelenti, hogy a szóban forgó származtatott eszközt nem tőzsdén értékesítik, hanem az adásvétel közvetlenül a két fél megállapodása alapján történik. A származtatott eszközök használata az elmúlt évtizedben megugrott, és ehhez leginkább a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek járultak hozzá. A tőzsdén kívüli származékos piac elvi értéke 2009. december végén körülbelül 615 billió USD volt, ami 2008 végéhez képest 12 %-os növekedést jelent, bár ez még mindig 10%-kal alacsonyabb volt a 2008. júniusi csúcsnál.

A Bear Sterns 2008. márciusi összeomlás-közeli helyzete, a Lehman Brothers 2008. szeptember 15-én bekövetkezett fizetésképtelensége, majd ezt követően az AIG megmentése rámutatott a – származtatott eszközök kereskedelmének 80%-át bonyolító – tőzsdén kívüli származékos piac működési hiányosságaira.

Az európai gazdaság élénkítéséről szóló 2009. márciusi közleményében az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a származtatott eszközökről és egyéb összetett strukturált termékekről szóló jelentés alapján megfelelő kezdeményezéseket tesz az átláthatóság növelése és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aggályok kezelése érdekében.

További információk:

http://ec.europa.eu/internal_market/financial-markets/derivatives/index_en.htm

Memo/10/410


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website