Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

IP/10/1060

Brüsszel, 2010. augusztus 20

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy határokon átnyúló jogviták esetén a közvetítési eljárással időt és pénzt lehet megtakarítani

Az Európai Bizottság ma újból kiemelte a határokon átnyúló jogvitákban végzett közvetítésről szóló hatályos uniós szabályokban rejlő lehetőségeket, és emlékeztette a tagállamokat arra, hogy ezek az intézkedések csak akkor lehetnek eredményesek, ha a tagállamok nemzeti szinten életbe léptetik őket. A jogviták és nézeteltérések bírósági úton történő rendezése nem csak költséges és időigényes, hanem a kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok megszakadását is előidézheti. A határokon átnyúló ügyek a nemzeti jogszabályok és joghatóság eltéréseiből adódóan, valamint a gyakorlati – pl. a költségekhez vagy a nyelvi különbségekhez kapcsolódó – problémák miatt még bonyolultabbak. A pártatlan közvetítők részvételével folyó alternatív vitarendezés megoldást jelenthet e problémákra és konstruktív megoldásokat eredményezhet. Ehhez azonban mindkét fél bizalmát élvező szakképzett mediátorokra és egyértelmű szabályokra van szükség. A határokon átnyúló közvetítés kényesebb ügy, mivel különböző üzleti kultúrákat kell összhangba hoznia, valamint mindkét oldalon olyan közös szabályokra van szükség, amelyekben a felek megbízhatnak. Emiatt léptek hatályba 2008 májusában a közvetítésről szóló uniós szabályok, melyeket a tagállamoknak 2011 májusáig át kell ültetniük. E szabályok jogi garanciákat hoznak létre a közvetítéshez, valamint magatartási kódex alkalmazásával és a közvetítők képzése révén magas színvonalú eljárást biztosítanak. Eddig négy ország (Észtország, Franciaország, Portugália és Olaszország) tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a közvetítésről szóló uniós szabályokat végrehajtották nemzeti jogukban.

„Igen fontosak ezek az uniós intézkedések, mivel egy olyan eljárást mozdítanak elő, amely alternatív és kiegészítő lehetőséget jelent az igazságszolgáltatás igénybevételéhez a mindennapi életben. Az igazságszolgáltatási rendszerek lehetővé teszik az emberek számára, hogy érvényesítsék jogaikat. Az Európai Unió Alapjogi Chartája előírja az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez való jog védelmét. Nem helyes, hogy az állampolgárok és az üzleti vállalkozások azért nem tudnak élni jogaikkal, mert túl bonyolult számukra az igazságszolgáltatási rendszer igénybevétele, vagy nincsenek rá anyagi forrásaik, nem áll módjukban kivárni, hogy a bíróság sort kerítsen ügyükre, illetve nem igazodnak el a bürokrácia útvesztőjében.” – nyilatkozta Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért felelős biztos. „Felkérem a tagállamokat, hogy lépjenek fel ambiciózusabb módon a közvetítésről szóló uniós szabályok gyors életbeléptetése érdekében: a határokon átnyúló jogviták peren kívüli rendezésének lehetővé tétele az elvárt minimum. De miért érnénk be ennyivel? Mi lenne, ha ugyanezen intézkedések nemzeti szinten is rendelkezésre állnának? Végső soron ez az állampolgároknak és vállalkozásoknak, a társadalomnak és a gazdaságnak, sőt a jogrendszer egészének érdekeit szolgálná.”

Az Európai Unió közvetítésről szóló irányelve olyan esetekben alkalmazandó, amikor a határokon átnyúló jogvitában érintett felek önként úgy állapodnak meg, hogy jogvitájukat pártatlan közvetítő közreműködésével rendezik. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások végrehajthatóak legyenek. Egy nemrégiben végzett, uniós finanszírozású felmérés szerint a közvetítési eljárás mellőzése a becslések szerint ügyenként átlagosan 331-446 napos időveszteséggel és 12 471–13 738 EUR jogi többletköltséggel jár az Unióban1.

A közvetítés révén megoldhatók az üzleti vállalkozások, munkaadók és munkavállalók, bérlők és bérbeadók, vagy családok közötti problémák, konstruktív módon, a felek közötti kapcsolatot megőrizve, sőt akár meg is erősítve – a bírósági eljárásokról nem mondható el, hogy minden esetben ilyen eredményt tudnak biztosítani. A viták peren kívüli rendezésével az igazságügyi rendszerek erőforrásait megkímélik, és potenciálisan csökkenhetnek a jogi költségek is. Az online vitarendezésnek köszönhetően egyre inkább rendelkezésre áll a „távközvetítés”. Az egyetlen hiányzó láncszem a feleknek az eljárásról és annak végrehajthatóságáról biztosítékot nyújtó, határokon átnyúló szabályok megléte.

Minden közvetítésre igaz, hogy az eljárás iránti bizalom döntő kérdés, különösen akkor, ha a felek különböző országból származnak. Az uniós szabályok ezért ösztönzik a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a minőségellenőrzésről, hozzanak létre magatartási kódexeket, valamint biztosítsanak képzéseket a közvetítők számára, hogy hatékony közvetítési rendszert lehessen garantálni. Az érdekelt felek egy csoportja az Európai Bizottság közreműködésével kidolgozta a közvetítők európai magatartási kódexét, melyet 2004. július 2-án léptettek életbe. Az európai magatartási kódex számos olyan alapelvet határoz meg, amelyek mellett az egyes közvetítők önkéntes alapon elkötelezhetik magukat; ezek az alapelvek a közvetítők szakmai alkalmasságára, kijelölésére és díjazására, a közvetítői szolgáltatások hirdetésére, a közvetítők függetlenségére és pártatlanságára, a közvetítési megállapodásra és a titoktartásra vonatkoznak.

Az európai magatartási kódexet elfogadó szervezetek listáját a következő internetes oldalon teszik közzé: http://ec.europa.eu/civiljustice/adr/adr_ec_list_org_en.pdf.

Amennyiben a közvetítés nem jár sikerrel, a jogvita rendezése érdekében minden esetben vissza lehet térni a hagyományos bírósági eljáráshoz.

A Bizottság arra számít, hogy 2011 májusára 26 tagállamban életbe léptetik ezeket az uniós szabályokat (Dánia – az EU-Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvben biztosított előjogával élve – úgy döntött, hogy e szabályokat nem hajtja végre). Eddig négy ország (Észtország, Franciaország, Portugália és Olaszország) tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy e szabályokat életbe léptették. Ezenfelül Litvánia és Szlovákia közölte a határokon átnyúló ügyekben közvetítés útján létrejött megállapodások végrehajtására hatáskörrel rendelkező bíróságok nevét.

Bár a tagállamok többségében az irányelv elfogadását megelőzően már voltak érvényben hasonló jellegű szabályok nemzeti szinten, lehetőleg 2011. május 21-ét megelőzően értesíteniük kell a Bizottságot az irányelv átültetése érdekében elfogadott intézkedésekről (e nemzeti intézkedéseknek kifejezetten hivatkozniuk kell az irányelvre). Néhány országban már hatályban vannak az egyes ágazatokban folytatható közvetítésre vonatkozó szabályok; például Írországban és Dániában a munkajogi viszonyok területén, Finnországban a fogyasztói jogvitákra vonatkozóan, Svédországban a közlekedési balesetek esetében, Franciaországban és Írországban pedig a családjog terén. Portugáliában 2001 óta folyik közvetítői képzés.

A tagállamoknak ezt megelőzően (2010. november 21-ig) tájékoztatást kell nyújtaniuk a közvetítés eredményeként létrejött megállapodások végrehajthatóvá nyilvánítására hatáskörrel rendelkező bíróságokról, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozhassa ezeket az információkat annak érdekében, hogy megkönnyítse az egyének és az üzleti vállalkozások számára a közvetítés alkalmazását.

Előzmények

A polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítésről szóló 2008/52/EK irányelvet 2008. április 23-án fogadták el (IP/08/628). A Bizottság 2004 októberében terjesztette elő az irányelvre vonatkozó javaslatot (IP/04/1288).

További tájékoztatás:

Igazságügyi híroldal:

http://ec.europa.eu/justice/news/intro/news_intro_en.htm.

Viviane Reding alelnök, a jogérvényesülésért, az alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős uniós biztos honlapja:

http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/reding/index_en.htm.

ANNEX

Mediation in the E.U. (August 2010)*

ADR Schemes in force (August 2010)

For domestic disputes

For cross-border disputes (implementing Dir.2008/52)

Austria

Mediation (statutory law)

Belgium

Mediation (statutory law)

Bulgaria

Mediation (statutory law)

Cyprus

n.a.

Czech Republic

Arbitration (statutory law)

Legislation in preparation

Denmark

Mediation

Not party to the Directive

Estonia

Conciliation (statutory law)

Notified legislation

Finland

Arbitration

France

Mediation (statutory law)

Notified legislation

Germany

Amicable settlement of disputes (statutory law)

Legislation in preparation

Greece

mediation

Legislation in preparation

Hungary

Mediation (statutory law)

Ireland

Mediation (statutory law)

Italy

Mediation (statutory law)

Notified legislation

Latvia

Conciliation (voluntary basis)

Lithuania

n.a.

Notified competent courts

Luxembourg

Arbitration (statutory law)

Legislation in preparation

Malta

n.a.

Netherlands

Mediation (voluntary basis)

Legislation in preparation

Poland

Mediation (statutory law)

Portugal

Mediation (statutory law)

Notified legislation

Romania

n.a.

Slovenia

Mediation (statutory law)

Slovak Republic

Mediation (statutory law)

Notified competent courts

Spain

Mediation (statutory law)

Legislation in preparation

Sweden

Mediation (voluntary basis)

Legislation in preparation

UK

Mediation (voluntary basis)

* sources: http://ec.europa.eu/civiljustice/adr/adr_gen_en.htm

http://www.adrcenter.com/international/cms/?page_id=259

1 :

Az alternatív vitarendezés mellőzésének költségei – a Közösségen belüli kereskedelmi jogviták tényleges költségeinek felmérése és bemutatása, az ADR Center által az Európai Bizottság finanszírozásával megvalósított projekt, 2010. június, 53. o., http://www.adrcenter.com/jamsinternational/civil-justice/Survey_Data_Report.pdf.


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site