Chemin de navigation

Left navigation

Additional tools

A 2009-2010-es időszakra vonatkozó tavaszi előrejelzés: a nehézségekkel teli 2009. év után az EU gazdasága a támogatási intézkedések hatásainak következtében stabilizálódni fog

Commission Européenne - IP/09/693   04/05/2009

Autres langues disponibles: FR EN DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/09/693

Brüsszel, 2009. május 4

A 2009-2010-es időszakra vonatkozó tavaszi előrejelzés: a nehézségekkel teli 2009. év után az EU gazdasága a támogatási intézkedések hatásainak következtében stabilizálódni fog

A Bizottság tavaszi előrejelzése szerint az Európai Unió GDP-je idén várhatóan 4%-kal csökken, majd 2010-ben nagyjából stabilizálódik. A recesszió fő okai a globális pénzügyi válság súlyosbodása, a világkereskedelem gyors szűkülése, valamint az egyes országok gazdaságában zajló lakáspiaci korrekció. A költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések hatásainak következtében azonban a növekedés 2010 során várhatóan némi lendületet vesz. Az események súlyos hatást gyakorolnak a munkaerőpiacra, a munkanélküliségi ráta 2010-re várhatóan 11%-ra nő az EU-ban. Várhatóan az államháztartási hiány mértéke is meredeken emelkedik, 2010-re a GDP 7,25%-át fogja kitenni, ami egyrészt a gazdasági lassulás eredménye, másrészt pedig a gazdaság támogatására szolgáló, a Bizottság által javasolt európai fellendülési terv keretében hozott diszkrecionális intézkedések hatásainak tudható be.

„Európa gazdasága a háború utáni időszak legmélyebb és legkiterjedtebb visszaesését szenvedi el. A kormányzatok és a központi bankok által e kivételes körülmények között hozott ambiciózus intézkedések azonban várhatóan még az idén megállítják a gazdasági visszaesést, és lehetővé teszik a következő év során bekövetkező fellendülést. Ennek érdekében minél gyorsabban meg kell tisztítani a bankok mérlegeit az értékvesztett eszközöktől, és a bankokat szükség szerint fel kell tőkésíteni”, mondta Joaquín Almunia, gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos.

A globális növekedés ismét pozitívba fordul

A pénzügyi válság súlyosbodása a globális tevékenységek szűküléséhez, valamint a világkereskedelem és az ipari termelés erőteljes visszaeséséhez vezetett a tél folyamán. A gazdasági lassulás a világ számos részén, így a feltörekvő és fejlődő országokban is éreztette hatását. A költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések hatásainak jelentkezésével és a pénzügyi válság fokozatos megszűnésével a globális GDP-növekedés az előrejelzések szerint 2009 második felétől ismét pozitívba fordul. 2010-ben a globális növekedés várhatóan eléri a 2%-ot.

Mély recesszió az EU-ban, de már látszik a kiút

A 2008 második negyedévében kezdődött recesszió az év vége felé rosszabbra fordult, az utolsó negyedében mind az EU, mind az euróövezet GDP-je 1,5%-kal esett (az előző negyedévhez képest). A felmérések és a tényleges adatok az idei év első negyedévében további romlást jeleznek. A lassulás az összes tagállamot érinti, de az egyes országok jövőbeni kilátásai a pénzügyi válságnak való viszonylagos kitettségüktől, lakáspiacuk dinamikájától és nyitottságuk mértékétől függően különbözőek.

Ahogy a pénzügyi piacok stabilizálódnak, javul a befektetői bizalom, és a költségvetési támogatás, illetve a monetáris könnyítések a reálgazdasági tevékenységekbe is átszivárognak, a GDP esése az év végére megállhat, és a növekedés 2010 során enyhén pozitívba fordulhat.

A lassulás nem pusztán minden tagállamot, hanem szinte az összes keresleti összetevőt érinti. A keresletre vonatkozó visszafogott várakozások, a kapacitáskihasználtság meredek zuhanása és a még mindig szigorú finanszírozási feltételek következtében a válság különösen hátrányosan érintette a magánberuházásokat. Ugyanígy az export is nagymértékű szűkülést szenvedett el a világkereskedelem jelentős forgalomcsökkenésének következtében. Bár az alacsony olajáraknak és inflációnak köszönhetően a magánfogyasztást eddig nagyjából sikerült szinten tartani, a rendelkezésre álló reáljövedelem a foglalkoztatottsági helyzet fokozatos romlásának köszönhetően valószínűleg csökkenni fog. A növekedéshez az idei évben csak az állami fogyasztás és az állami beruházások fognak hozzájárulni, részben az EU helyreállítási tervének keretében hozott költségvetési serkentő intézkedéseknek köszönhetően.

Súlyos következmények a munkaerőpiac és az államháztartás tekintetében

Az európai munkaerőpiac lassulása a tavalyi év során kezdődött, a szokásos mértékű késéssel követve a gazdasági lassulást. A jövőre nézve a foglalkoztatottság az EU-ban és az euróövezetben egyaránt körülbelül 2,5%-kal fog csökkenni az idén, amit 2010-ben további 1,5%-os csökkenés követ. Ez azt jelenti, hogy két év alatt körülbelül 8,5 millió munkahely szűnik meg, szemben a 2006–2008 közötti időszakban létrejött 9,5 millió új munkahellyel.

A recesszió az államháztartásra is súlyos csapást mért, az EU-ban idén több mint kétszeresére duzzad az államháztartási hiány (a GDP 2008-ban mért 2,3%-áról 6%-ra), majd 2010-ben tovább nő (7,25%-ra). Az általános költségvetési helyzet gyors romlása részben magának a gazdasági lassulásnak köszönhető, mivel az automatikus stabilizátorok szerepe Európában viszonylag erős, de egyúttal a gazdasági tevékenység támogatására szolgáló jelentős diszkrecionális költségvetési ösztönző intézkedések hatásait is tükrözi.

Rövid távon nagyon alacsony infláció

Az infláció az elmúlt hónapok során erőteljesen csökkent, és ez a tendencia – a bázishatások, a borús gazdasági kilátások és a nyersanyagok árának feltételezett csökkenése következtében – az év második és harmadik negyedévében várhatóan tovább folytatódik . A HICP-infláció 2009 során kevéssel 1% alatt marad az EU-ban (és 0,5% alatt az euróövezetben), és várhatóan a harmadik negyedévben éri el mélypontját mindkét régióban. Ahogy az energia- és élelmiszerárak korábbi csúcspontjainak bázishatásai az ősz folyamán kiesnek az éves infláció kiszámításának alapjából, a HICP-infláció a jövő évben fokozatosan 1,25%-ra nő.

Továbbra is jelentős bizonytalansági tényezők

Mivel a globális gazdaság a II. világháború óta nem látott mélységű recesszióval küzd, a gazdasági és inflációs kilátásokat nagymértékű bizonytalanság jellemzi. A várakozásoknál rosszabb fejlemények bekövetkezésének kockázata főként a pénzügyi válság hatásaitól és a gazdasági különböző ágazatai közötti visszacsatolási mechanizmusok erősségétől függ. Másrészről a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések a vártnál hatékonyabbnak bizonyulhatnak a pénzügyi piacok stabilitásának és bizalmának visszaállítása, valamint a gazdasági tevékenység támogatása terén. Az inflációs kilátásokra ható, a nyersanyagárak lehetséges alakulásától, valamint a gazdasági szereplők árképzési és bérmegállapítási viselkedéséből eredő kockázatok kiegyenlítettnek tűnnek erre az évre vonatkozóan.

A részletes jelentés a következő címen érhető el:

http://ec.europa.eu/economy_finance/thematic_articles/article14927_en.htm
[ ]
[ ]
[ ]
[ ]


Side Bar

Mon compte

Gérez vos recherches et notifications par email


Aidez-nous à améliorer ce site