IP/09/570

Brüsszel, 2009. április 14.

Távközlés: a Bizottság eljárást indít az Egyesült Királysággal szemben a magánélet és személyes adatok védelmével kapcsolatban

A szigetországbeli internetfelhasználóktól sorozatosan érkező panaszok, illetve a Bizottság és az Egyesült Királyság hatóságai közötti kimerítő egyeztetések nyomán a Bizottság jogsértési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben az internetszolgáltatók által használt, „Phorm” néven ismert, viselkedésalapú hirdetési technológia miatt. Az eljárás számos olyan problémát érint, amely az Egyesült Királyságban az EU adatvédelmi és a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályainak végrehajtásával kapcsolatban merült fel. E szabályok értelmében ugyanis az Európai Unió országainak biztosítaniuk kell többek között a közlések titkosságát, aminek érdekében tiltaniuk kell az adatoknak felhasználó hozzájárulása nélkül történő elfogását, illetve megfigyelését. E problémákra az internetfelhasználóktól a Phorm-mal kapcsolatban érkező panaszok nyomán az Egyesült Királyság hatóságai által hozott intézkedések bizottsági vizsgálata során derült fény.

„Az olyan technológiák, mint a viselkedésalapú hirdetés hasznosak lehetnek a vállalkozások és a fogyasztók számára, de ezeket az uniós szabályoknak megfelelő módon kell alkalmazni. E szabályok védik a polgárok magánéletét, és ezeket minden tagállamnak szigorúan be kell tartatnia.” – nyilatkozta Viviane Reding, az EU távközlésért felelős biztosa. „Egy ideje már figyelemmel kísérjük a Phorm-esetet, és úgy ítéltük meg, hogy az Egyesült Királyságban problémák vannak a közlések titkosságára vonatkozó uniós szabályok végrehajtásával. Felszólítom az Egyesült Királyság hatóságait, hogy változtassák meg nemzeti jogszabályaikat és biztosítsák, hogy a nemzeti hatóságok rendelkezzenek a közlések titkosságára vonatkozó európai uniós normák érvényesítéséhez megfelelő jogosítványokkal és a szankciók alkalmazásának lehetőségével. Mindez lehetővé tenné az Egyesült Királyság számára, hogy hatékonyabban lépjen fel az adatvédelmet és a személyes adatok védelmét érintő új kihívásokkal, így például a Phorm-eset kapcsán felmerült problémákkal szemben is. Az új szabályoknak hozzá kell járulniuk ahhoz is, hogy az egyesült királyságbeli internethasználók visszanyerjék a magánélet és az adatok védelmébe vetett bizalmukat.

2008 áprilisa óta nagy számban érkeztek kérdések a Bizottságoz az Egyesült Királyság polgáraitól és európai parlamenti képviselőitől az internetszolgáltatók által használt, „Phorm” néven ismert viselkedésalapú hirdetési technológiával kapcsolatban. A Phorm technológia működési elve, hogy a felhasználó érdeklődési körének feltérképezése érdekében folyamatosan elemzi az ügyfél internetes böngészését, majd bizonyos honlapok megtekintésekor testreszabott reklámokat jelenít meg. 2008 áprilisában a BT, az Egyesült Királyság vezetékes telefonszolgáltatója beismerte, hogy 2006-ban és 2007-ben anélkül tesztelte a Phorm technológiát, hogy arról tájékoztatta volna a kísérletben résztvevő ügyfeleket. 2008 októbere és szeptembere között a BT innovációs célból újból tesztelte a technológiát. A BT kísérletei nyomán egy sor panasz érkezett az Egyesült Királyság adatvédelmi hatóságához – az adatvédelmi biztos hivatalához (Information Commissioner's Office, ICO) – és a rendőrséghez.

2008. júliusa óta a Bizottság számos alkalommal kért levélben tájékoztatást az Egyesült Királyság hatóságaitól arról, miként hajtották végre a vonatkozó uniós szabályokat a Phorm-esetben. A kapott válaszok elemzése alapján a Bizottság attól tart, hogy a közlések titkosságára vonatkozó uniós szabályok egyesült királyságbeli végrehajtásával kapcsolatban strukturális problémák állnak fenn.

Az Egyesült Királyság rendőrsége által alkalmazott nemzeti szabályozás értelmében jogszabályba ütköző cselekedet a közlések jogszerűtlen elfogása. Jogszabályba ugyanakkor csak a „szándékos” elfogás ütközik. A törvény szerint továbbá a közlések elfogását akkor is jogszerűnek kell tekintetni, ha a figyelő „alapos okkal feltételezheti”, hogy az elfogáshoz a beleegyezést megadták. A Bizottságot aggasztja továbbá, hogy az Egyesült Királyságnak nincs független nemzeti felügyelő hatósága, amelyik az ilyen elfogásokkal foglalkozna.

A hivatalos figyelmezető levél mai napon történő kiküldésétől az Egyesült Királyságnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a jogsértési eljárásnak erre az első szakaszára. Amennyiben a Bizottsághoz nem érkezik válasz, vagy az Egyesült Királyság által előadott érvek nem kielégítőek, a Bizottság indokolással ellátott véleményt fogalmazhat meg (a jogsértési eljárás második szakaszaként). Amennyiben az Egyesült Királyság nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségét, a Bizottság az Európai Bíróság elé fogja vinni az ügyet.

Háttér

A magánéletről és az elektronikus közlésekről szóló uniós irányelv előírja az EU tagállamai részére, hogy biztosítsák a közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok titkosságát, aminek érdekében megtiltják ezeknek az érintett felhasználó hozzájárulása nélküli jogszerűtlen elfogását vagy megfigyelését (a 2002/58/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése). Az EU adatvédelmi irányelve előírja, hogy az érintett hozzájárulását „önkéntesen, kifejezett formában és kellő tájékozottság birtokában” kell kinyilvánítani (a 95/46/EK irányelv 2. cikkének h) pontja). Az adatvédelemről szóló irányelv 24. cikke alapján a tagállamoknak meg kell állapítaniuk továbbá a jogsértések esetén kiszabható szankciókat; a 28. cikk alapján pedig független hatóságot kell megbízniuk a végrehajtás felügyeletével. Az adatvédelmi irányelv ezen rendelkezései a közlések titkosságára is alkalmazandók.

A távközléssel kapcsolatos jogsértési eljárások részletes összefoglalója az alábbi címen érhető el:

http://ec.europa.eu/information_society/policy/ecomm/implementation_enforcement/infringement/