IP/09/501
Brüsszel, 2009. március 30.
A Bizottság közlekedésért felelős alelnöke,
Antonio Tajani azt mondta: „Európának olyan légiforgalmi
szolgáltatási rendszerre van szüksége, amely képes
megbirkózni a légi közlekedés várható
növekedésével. Az utazóközönség
minőségi szolgáltatást vár el. Ez az
intézkedéscsomag biztonságosabbá,
környezetbarátabbá és
költséghatékonyabbá fogja tenni a repülőutakat. A
repülőgépek a növekvő környezetvédelmi
követelményekkel összhangban a lehető legrövidebb
útvonalakon repülhetnek majd. Most először helyezik a
légtérfelhasználók igényeit a rendszer
középpontjába. A jogszabálycsomag nem érkezhetett volna
jobbkor, mint most, amikor az ágazat a jelenlegi válság miatt
nehézségekkel küzd.”
A csomag első pillére számos ponton javítja az egységes európai égboltról szóló eredeti jogszabálycsomagot (lásd az IP/01/1398-as sajtóközleményt), például a léginavigációs szolgáltatók esetében kötelező erejű teljesítménycélokat vezet be, a nemzeti hálózatok egymáshoz való közelítése érdekében európai hálózatkezelő funkciókat alakít ki, és – többek között egy megerősített együttműködési folyamatra, valamint a léginavigációs szolgáltatók funkcionális légtérblokkoknak nevezett további integrációjára alapozva – meghatározott időpontot ír elő a tagállamok számára a teljesítmény javítására.
A műszaki pillér a legkorszerűbb technológiák bevezetésére összpontosít. A SESAR program a légi közlekedés összes szereplőjét összefogja az új generációs, egész Európára kiterjedő légiforgalmi szolgáltatási rendszer kifejlesztése, validálása és üzembe állítása érdekében.
A biztonsági pillér az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) felelősségi körének bővítését tartalmazza. Az Ügynökség biztosítaná a repülőterek üzemeltetésére, a légiforgalmi szolgáltatásra és a léginavigációs szolgálatra vonatkozó pontos, egységes és kötelező erejű szabályok kialakítását, illetve e szabályok tagállamok által történő végrehajtásának megfelelő ellenőrzését. Az EASA ezen új hatáskörei lehetővé teszik az Ügynökség számára az európai repülésbiztonság átfogóbb ellenőrzését, és garantálják, hogy a biztonságra vonatkozó közös szabályokat a felszállópályától kezdve a repülés minden szakaszában alkalmazzák.
Végül a repülőterek kapacitásnövelésére irányuló pillér a futópályák és repülőtéri létesítmények szűkösségével foglalkozik, mivel félő, hogy ezek hamarosan szűk keresztmetszetté válnak. A kezdeményezés a légiforgalmi szolgáltatásban bevezetett intézkedésekkel a légijármű-üzemeltetőknek adott repülőtéri résidők jobb összehangolására törekszik, illetve a repülőtereknek a légiközlekedési hálózatba való teljes körű integrálása céljából repülőtéri kapacitásfigyelő egységet tervez kialakítani.
Az új jogszabálycsomag az egységes európai égbolt
lényegi kérdésének tekinti a
környezetvédelmet: a fejlettebb légiforgalmi
szolgáltatás célja a légi közlekedésből
eredő, üvegházhatást okozó gázok
kibocsátásának csökkentésére. A
várakozások szerint repülőutanként 10%-os lehet a
csökkenés, ami évenként tizenhat millió tonnával
kevesebb széndioxid-kibocsátásnak és a
légtérfelhasználók számára évente 2,4
milliárd eurós költségmegtakarításnak felel meg.
Ez lehetővé fogja tenni, hogy a légi közlekedés
beilleszkedjen az európai kibocsátáskereskedelmi
rendszerbe.
Tekintettel az emberi tényező
léginavigációs szolgáltatások
nyújtásában betöltött központi szerepére az
európai intézmények nyilatkozatot fogadtak el, amelyben
kinyilvánítják együttműködési
készségüket annak érdekében, hogy a személyzetet
bevonják a légi közlekedési csomag
végrehajtásába, garantálják a biztonságért
felelős, bármely kategóriába tartozó személyzet
magas szintű szakmai alkalmasságát és
erősítsék az események jelentésére
szolgáló rendszerekbe vetett bizalmat.
További információk: http://ec.europa.eu/transport/air/index_en.htm