IP/09/390
Brüsszel, 2009. március 11.
„Rendkívül elégedett vagyok a Parlament és Tanács között létrejött megállapodással. Ez jelentős előrelépés a tengeri balesetek hatékonyabb megelőzése és a piaci szereplők fokozottabb felelőssége felé – hangsúlyozta Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke. – Ez a csomag kiegészíti és naprakésszé teszi a meglévő európai szabályozást, valamint határozott választ ad az uniós polgárok növekvő aggodalmaira” – tette hozzá.
Az Európai Unió ezáltal teljesen megújítja a hajók kikötői ellenőrzésére vonatkozó rendszerét, amely a kockázatot jelentő hajóknál lehetővé teszi a rendszeres és gyakoribb ellenőrzést, a legnagyobb kockázatot jelentő hajók esetében pedig az európai kikötőkbe való belépés végleges megtagadását.
A hajók osztályozására az uniós tagállamok nevében jogosult szervezetek európai elismerésére irányadó szabályok is hatékonyabbak lesznek. A hajóosztályozó társaságoknak szigorúbb előírások alapján kell majd ellátniuk feladataikat. Ezt egyrészről egy pénzügyi szankciórendszer, másrészről a szóban forgó társaságok minőségellenőrzési rendszereinek tanúsítását végző szerv fogja előmozdítani.
Tökéletesebbé fognak válni az európai part menti hajóforgalom nyomon követését szolgáló eszközök. Ezentúl a SafeSeaNet-rendszer lesz a tengeri közlekedéssel kapcsolatos adatok tagállamok közötti elektronikus cseréjének egyetlen eszköze. Létrejön a hajók nagy hatósugarú nyomon követését lehetővé tévő európai központ, és a halászhajók védettebbek lesznek az összeütközések ellen. A veszélyben lévő hajók menedékhelyeken való fogadásával összefüggő döntések meghozatala pedig független módon fog történni.
A tengeri balesetek után lefolytatandó vizsgálatokat is a függetlenség fogja jellemezni. A közös vizsgálati módszertan, illetve a megbízható adatokat tartalmazó adatbázis létrehozása lehetővé teszi a megszerzett tapasztalatok felhasználását a balesetek jövőbeli megelőzéséhez.
A baleset-megelőzés ezenkívül – és elsősorban – a hajók lobogója szerinti államok hatóságainak a feladata. E hatóságokat alá kell vetni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által jóváhagyott módszer szerinti ellenőrzésnek, továbbá e hatóságoknak minőségi tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.
Az európai kikötőket felkereső valamennyi hajó számára kötelező lesz a biztosítás. Ennek mértéke a felelősségkorlátozás tekintetében el kell hogy érje a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek a hajótulajdonosok felelősségkorlátozásáról szóló 1996. évi egyezményében (LLMC) megállapított legmagasabb felső határokat. Noha az egyezmény hatálya alá jelenleg a világ hajóflottájának csupán 20%-a tartozik, ezt az előírást a kikötőinkbe érkező valamennyi hajónak be kell majd tartania.
Végezetül meg kell említeni, hogy az európai jog átvette a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében létrejött, az utasokat ért károkra vonatkozó Athéni egyezményben előírt felelősségi és biztosítási rendszert. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 4 éven belül minden uniós polgár megfelelő és azonos szintű védelemben fog részesülni a nemzetközi hajóutak során. Ezenkívül ez a védelem fokozatosan az egy országon belül megtett hajóutakra is ki fog terjedni.
Lásd még a következő dokumentumokat: MEMO/09/105