Az Európai Bizottság üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését

IP/09/1855

Brüsszel, 2009. december 1.

Az Európai Bizottság üdvözli a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését

A Lisszaboni Szerződés ma, 2009. december 1-jén lép hatályba. Ez alkalomból a portugál kormány, a svéd elnökség és az Európai Bizottság közös ünnepséget szervez Lisszabonban. A Bizottság meggyőződése, hogy az új szerződés fontos új előnyökhöz juttatja a polgárokat, és belátható időtávra rendezi az intézmények körüli vitákat. Ezzel lehetővé válik az Európai Unió számára, hogy teljes mértékben a gazdasági és pénzügyi válságból való zökkenőmentes kilábalásra, valamint a környezetbarátabb növekedést célzó 2020-as stratégia előmozdítására koncentrálhasson.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a következőket mondta: „A Lisszaboni Szerződés a polgá rokat helyezi az európai projekt középpontjába. Örülök, hogy megvannak a cselekvéshez szükséges megfelelő intézményeink és stabil időszakot élünk, így most minden energiánkat arra fordíthatjuk, hogy kielégítsük az európai polgárok igényeit.”

A Lisszaboni Szerződés anélkül módosítja a jelenlegi EU- és EK-Szerződést, hogy a helyükbe lépne. Megteremti az Unió számára az ahhoz szükséges jogi keretet és eszközöket, hogy kezelni tudja a jövő kihívásait, és választ adhasson az európai polgárok kéréseire.

A Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az európai polgároknak, hogy beleszólhassanak az európai ügyekbe, ezenkívül chartában rögzíti alapvető jogaikat. Az EU-nak megfelelőbb eszközök állnak majd rendelkezésére az energia, az éghajlatváltozás, a határokon átnyúló bűnözés és a bevándorlás terén. A nemzetközi kérdésekben is határozottabban léphet majd fel.

A következők tartoznak a szerződés legfontosabb vívmányai közé:

• demokratikusabb, nyíltabb és elszámoltathatóbb Unió – az Európai Parlamentnek és a nemzeti parlamenteknek sokkal nagyobb beleszólásuk lesz az uniós döntéshozatali folyamatokba, és a polgároknak joguk lesz megtudni, hogy uniós szinten hogyan döntenek minisztereik. Minden európai polgárnak lehetősége lesz arra, hogy befolyást gyakoroljon az uniós jogszabályjavaslatokra.

• hatékonyabb Unió – hatékony és modernizált intézmények segítségével. Ide tartozik a gyorsabb és következetesebb döntéshozatal a közrenddel kapcsolatos kérdésekben, ami által nőni fognak az EU lehetőségei a bűnözés, a terrorizmus és az emberkereskedelem elleni harcban.

• több jog az európaiak számára – az EU értékeit és céljait minden korábbinál világosabban rögzítik. Az Alapjogi Charta az uniós szerződésekkel azonos jogállást kap.

• tekintélyesebb globális szereplő – új pozíciókat hoztak létre annak érdekében, hogy nagyobb legyen az összhang az EU külpolitikájának olyan különböző ágai között, mint a diplomácia, a biztonság, a kereskedelem vagy a humanitárius segítségnyújtás.

Ezek a javítások lehetővé teszik, hogy az Unió változásokat hajtson végre, az európaiak nagyobb biztonságban és jólétben élhessenek, és több lehetőségük nyíljon a globalizáció alakítására.

Az európai polgárok számára előnyös változások tíz példája

• A polgárok azon joga, hogy a Bizottságot új kezdeményezésre vonatkozó javaslattételre kérhessék fel („európai polgári kezdeményezés”)

• Erősebb védelem a polgárok számára az Alapjogi Charta új jogállása következtében

• Diplomáciai és konzuli védelem valamennyi uniós polgár számára külföldi utazás vagy letelepedés esetén

• Kölcsönös segítségnyújtás az Unión belül természeti vagy ember által előidézett katasztrófák – például áradások és erdőtüzek – esetén

• Új lehetőségek az energiapolitika, a polgári védelem és a határokon átnyúló komoly egészségügyi fenyegetések határokon átnyúló hatásainak kezelésére

• Közös fellépés az olyan bűnszervezetek ellen, amelyek embereket csempésznek át a határokon

• Közös szabályozás a menedékkérelem több tagállamban tör ténő benyújtásának elkerülésére

• Terrorizmus elleni küzdelem a vagyoni eszközök befagyasztása útján

• Az EU döntéshozatalának demokratikusabb megközelítése (az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek megerősített szerepe)

• Képesség arra, hogy sürgős pénzügyi segítséget nyújtsunk harmadik államoknak

A Lisszaboni Szerződés létrejöttének mérföldkövei:

• 2007. június: Az Európai Tanács kormányközi konferenciát hív össze azzal a céllal, hogy módosítsák a jelenlegi szerződéseket

• 2007. július–október: kormányközi konferencia

• A 2007. október 18–19-i informális Európai Tanács által jóváhagyott szerződés jóváhagyása

• 2007. december 12.: Az Alapjogi Charta kihirdetése az Európai Parlament (EP), a Tanács és a Bizottság elnöke által.

• 2007. december 13.: Az új szerződés aláírása Lisszabonban

• 2007. december–2009. november: ratifikációs eljárások a 27 tagállamban

• 2009. december 1.: a Szerződés hatálybalépése

A Lisszaboni Szerződés szövege a következő honlapon érhető el: http://europa.eu/lisbon_treaty