Navigation path

Left navigation

Additional tools

Fogyasztóvédelem – Az EU nagyobb védelmet biztosít a nyaralóknak

European Commission - IP/09/1824   26/11/2009

Other available languages: EN FR DE DA ES NL IT SV PT FI EL CS ET LT LV MT PL SK SL BG RO

IP/09/1824

Brüsszel, 2009. november 26.

Fogyasztóvédelem – Az EU nagyobb védelmet biztosít a nyaralóknak

Az Európai Bizottság által konzultáció céljából ma meghirdetett tervek szerint a repülőjegyet, hotelszobát, autókölcsönzést stb. magában foglaló nyaralási csomagokat az interneten vagy a belvárosi irodákban lekötő turisták milliói biztosabb pénzügyi védelmet kapnának arra az esetre, ha a dolgok rosszul alakulnának. A Bizottság konzultációt kezdeményez arról, hogy a szervezett utazási formákról szóló 1990-es irányelv által biztosított alapszintű – a tájékoztatásra, az elvárt színvonal alatti szolgáltatások miatti kárfelelősségre és a fizetésképtelenség esetére vonatkozó – védelmet kiterjessze a következő generációs, ún. „dinamikus csomagokra”, amelyeket gyakran valamelyik honlapon vagy ezek valamely partneroldalán a fogyasztók maguk állítanak össze. Az uniós fogyasztók 23%-a és egyes országok, például Írország vagy Svédország fogyasztóinak 40%-a foglal „dinamikus csomagokat”, amelyekre sok esetben jelenleg még nem vonatkoznak az uniós fogyasztóvédelmi szabályok (miközben a fogyasztók 67%-a azt hiszi, hogy a védelem ezekre is kiterjed). Tekintettel a közelmúltban csődbe ment légitársaságok özönére, a kezdeményezés felveti, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni alapszintű védelmet a csomagban, illetve dinamikus csomagban lefoglalt szolgáltatásokon túl ki kellene terjeszteni az önállóan értékesített repülőjegyekre is.

Meglena Kuneva, az EU fogyasztóvédelmi biztosa a következőket nyilatkozta: „Erős védelemre van szükségünk, amely a csomagszolgáltatást igénybe vevő fogyasztónak biztosítja jól megérdemelt pihenését. A piacon egyenlő feltételeket kell teremteni, hogy a vállalkozások ugyanolyan körülmények között versenyezzenek. Különösen fontosnak tartom a fizetésképtelenség kérdésének rendezését. Aki látta a TV-ben a felvételeket a Sky Europe, az XL, a Futura és a Zoom féle társaságok csődje nyomán a repülőtereken rekedt turisták ezreiről, az tudja, hogy nagyon is időszerű kemény kérdéseket felvetni arról, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni alapvető védelmet ki kell-e terjeszteni minden utasra.”

A jelenlegi szabályok

A szervezett utazási formákról szóló uniós irányelv (Package Travel Directive, PTD) 1990-ben született meg, amikor a nyaralás leggyakrabban az utazási irodában katalógusból lefoglalt kéthetes szervezett utazás formájában valósult meg. A PTD előre meghatározott, szervezett utazásokra vonatkozik, amelyek legalább kettőt tartalmaznak az alábbiak közül: 1) utaztatás, 2) szállás, 3) egyéb idegenforgalmi szolgáltatások, például városnézés (a csomag részeként értékesítve).

Az irányelv által biztosított védelem a katalógusokban közölt információkra, a szankció nélküli útlemondásra, a szolgáltatásokért viselt felelősségre (pl. elvárt színvonal alatti hotelek) és az utazásszervező vagy a légitársaság csődje esetén szükséges védelemre terjed ki.

Az irányelv felülvizsgálatának hat kiemelt területe

Az 1990-es irányelv már nem felel meg az utazási piac mai követelményeinek. Az internet és a fapados légitársaságok átalakították az üzleti modelleket, és megváltoztatták a fogyasztói magatartást. A fogyasztók egyre nagyobb számban foglalják le – gyakorta online – a saját maguk által összeállított csomagokat.

Hat területet emeltek ki a felülvizsgálat kapcsán:

1. A szervezett utazási formákról szóló irányelv hatálya: a dokumentum számba veszi, hogy a csomagban értékesített szervezett utazások mely formáinak kellene az irányelv hatálya alá tartoznia. Ezek közé tartozhat:

1) A fogyasztó által az interneten egyazon oldalon egyszerre összeválogatott csomagok.

2) Együttműködési megállapodások keretében összekapcsolt honlapokról összeválogatott csomagok. A fogyasztó például lefoglal egy repülőjegyet online, majd átirányítják egy partneroldalra, amely szállodai szobát vagy autókölcsönzést kínál számára.

3) Jelenleg az irányelv hatályán kívül eső egyéb utazási szolgáltatások, például szállásszolgáltatást is tartalmazó körutak vagy személyszállítási szolgáltatások (például többnapos hajó- vagy vonatutak), illetve egyéb szolgáltatások. További részletekért lásd: MEMO/09/523.

2. Tájékoztatás: A dokumentum kitér a fogyasztók számára adott tájékoztatásra, annak időzítésére és formájára is. A hatályos irányelv a katalógusokra összpontosít, és nem rendelkezik az egyéb médiumokról, például a honlapokról.

3. Az elvárt színvonal alatti szolgáltatásokért viselt kárfelelősség és a fogyasztóknak nyújtott segítség: A dokumentum foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy ki a felelős a szolgáltatásnyújtásért és a nyaralás időtartama alatt felmerült problémák megoldásában a fogyasztóknak nyújtandó segítségért. A mai viszonyok mellett elmosódik a régi határvonal a szállítók, utazásszervezők és utazásközvetítők között. Kérdésessé válhat, hogy ki a felelős, ha problémák merülnek fel.

4. Szerződésmódosítások: Az irányelv lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy szankció nélkül elálljon a szerződéstől, amennyiben annak valamely „lényeges eleme”, például az ár vagy a szállító megváltozik. A dokumentum mérlegeli azt is, hogy szükség van-e az ármódosításra vonatkozó szabályok felülvizsgálatára.

5. Fizetésképtelenség: Az irányelv értelmében csőd esetén az utazásszervezőnek vagy az utazásközvetítőnek gondoskodnia kell a fogyasztó által befizetett teljes összeg visszatérítéséről és az utas hazaszállításáról. A fizetésképtelenség kockázata az elmúlt időszakban megnövekedett. Tekintettel a közelmúltban csődbe ment légitársaságok nagy számára, a dokumentum felveti annak kérdését, hogy a fizetésképtelenséggel szembeni védelmet ki kell-e terjeszteni a csak repülőjegyvásárlást tartalmazó tranzakciókra is (azaz olyan utazási szolgáltatásokra, amelyek nem részei semmilyen csomagnak sem). Ennek értelmében a légitársaság csődje esetén az utasok visszakapnák a pénzüket, vagy hazaszállítanák őket.

6. Utazási garancia címke: A dokumentum foglalkozik az „utazási garancia címke” bevezetésének lehetőségével is, amellyel jelezni lehetne az EU-ban, hogy mely utazási szolgáltatás és/vagy szolgáltatáscsomag részesül a szabályozás nyújtotta védelemben.

A következő lépések

A szervett utazási formákról szóló irányelv felülvizsgálatára vonatkozó konkrét javaslatait a Bizottság 2010 őszén szándékozik előterjeszteni. Ezzel párhuzamosan a Bizottságnál már zajlik a légi utasok jogaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, amely a fogyasztói kérdések széles körével fog foglalkozni, ideértve a légitársaságok fizetésképtelenségét is.

Fontos fejlemények a szervezett utazási ágazatban:

  • Európa, a 2008-ban elért 246 milliárd eurós forgalommal, a világ legnagyobb regionális utazási piaca. A hagyományos utazási csomagok (vagyis olyan szervezett utazást kínáló ajánlatok, amelyek számos elemet tartalmaznak, mint például a személyszállítást és a szállást) a teljes piac 40%-át (98,4 milliárd euró) fedik le, míg a dinamikus csomagok a 33%-át, egyéb utazási szolgáltatások pedig a 25%-át.

  • Manapság, az EU-polgárok többsége (Európa-szerte az üdülők 56%-a) saját maga szervezi meg utazását, ahelyett hogy előre meghatározott csomagokat (a szervezett utazási formákról szóló irányelv által szabályozott hagyományos utazási csomagokat) vásárolna.

  • Egyre nő az olyan foglalások száma, amelyeket utazási csomagokat egyénileg összeállító (dinamikus csomag-összeállítás) fogyasztók végeznek. Ennek során az utazók – az olyan oldalakon, vagy más partner honlapokkal együttműködő, csomagokat kínáló honlapokon – maguk kombinálnak össze két vagy több szolgáltatást, például a repülőjegyet és szállást, amelyet egy, vagy adott esetben több, egymással üzleti kapcsolatban álló szolgáltató biztosít. A fogyasztó például online foglal repülőjegyet, majd átirányítják egy partnerhonlapra, ahol szállást vagy autókölcsönzést kínálnak.

  • Fontos megjegyezni, hogy a felülvizsgálat nem érinti az egymástól ténylegesen független foglalásokat, ahol a fogyasztó a különböző elemeket olyan kereskedőknél/honlapokon vásárolja meg, amelyek nincsenek egymással kapcsolatban, vagy amelyek nem társmárkák. Ezeket az „egyénileg szervezett utazásokat” nem tekintik a szervezett utaztatással foglalkozó ágazat részének.

  • Drasztikusan nő a „dinamikus csomagokat” vásárló fogyasztók száma. Az elmúlt két évben az EU-polgárok 23%-a vett igénybe dinamikus csomagokat, de ez a szám meghaladhatja a 40%-ot is, például Írországban 46% vagy Svédországban 40%, és nagyon magas olyan országokban, mint Szlovénia (42%) és Olaszország (36%). További részletek a MEMO/09/523 1. táblázatában találhatók.

  • Jelenleg sok dinamikus csomag nem esik az utazási csomagokat érintő uniós szabályozás alá. Ennek következtében egyre több, utazási csomagot vásárló fogyasztó nem tartozik az irányelv hatálya alá. A változások mértékét szemléltetendő, 1997-ben az Egyesült Királyságból a légi közlekedést nem üzleti célból igénybe vevő utazók 98%-át védte a szervezett utazási formákról szóló irányelv, 2005-ben ez a szám már kisebb volt mint 50%.

  • Világos továbbá, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában azzal, hogy jogi védelmük függ attól, hogy milyen módon foglalják le utazásaikat; eltérések lehetnek még akkor is, ha az utazás elemei egyformák. A közvélemény-kutatásban résztvevő, az irányelv által nem szabályozott „dinamikus csomagokat” igénybe vett fogyasztók 67%-a tévesen azt hitte, hogy védve van. Amennyiben egy dinamikusan összeállított utazás során valami balul üt ki, az átlagosan majdnem 600 eurós veszteséget jelent a fogyasztónak.

  • A fogyasztók 50%-a hiszi azt, hogy dinamikus csomagok vagy egyénileg összeállított utazási csomagok vásárlásakor védve van, ha a légitársaság csődbe megy. Jelenleg ez sok esetben nem így van.

  • Mivel mostanában nőtt a fizetésképtelenség veszélye, a fogyasztók egyre inkább aggódnak a csőd miatt. 2005 novembere és 2008 szeptembere között 29 légitársaság ment csődbe1. Franciaországban például 2008-ban 125 utazásszervező ment csődbe, amely több mint 9000 fogyasztót érintett. Összehasonlításképpen: 2006-ban 95 csődöt jelentettek, amely kevéssel több mint 2500 fogyasztót érintett2. A csőd üdülőkre gyakorolt hatása függött attól, hogy utazási csomag részeként vásárolták-e jegyeiket. Mivel az utazási szokások jelentősen megváltoztak az irányelv 1990-es elfogadása óta, különösen fontos felvetni a kérdést, hogy a fizetésképtelenség elleni védelem valóban függjön-e attól, hogy a repülőjegy értékesítése utazási csomag részeként vagy más szolgáltatástól függetlenül történt.

Konzultációs dokumentum

A konzultáció 2009.11.26-tól 2010.07.02-ig tart.

Az online konzultáció:

http://ec.europa.eu/consumers/rights/travel/consultation_en.htm

További információk a szervezett utazásról:

http://ec.europa.eu/consumers/rights/travel_en.htm

1 :

Európai Bizottság, Tanulmány a légitársaságok csődje elleni fogyasztóvédelemről

2 :

APS, Francia Utazási Garanciaalap


Side Bar

My account

Manage your searches and email notifications


Help us improve our website